Magyarok védik Szlovéniát

A tervek szerint az év elejétől a vadászgépekkel nem rendelkező Szlovénia légterének védelme is a magyar légierő felelősségi körébe tartozik. Ha egy átrepülő gép Szlovénia légterében követ el szabálysértést, akkor már nem olasz vadászgépek szállnak fel, mint eddig, hanem magyarok. A legdrágább hazai fegyverbeszerzési program ezzel már a NATO-ban is bizonyíthatja majd hasznosságát. A szlovén légtér védelmének terve már 2003-ban is felmerült, ám Ljubljana végül a magyarok helyett az olaszokat választotta.

"A magyar légierő azért láthatja el ezt a feladatot, mert Szlovéniának lényegében nincs légiereje. Bár a megoldás nem túl gyakori, egyáltalán nem ismeretlen a nemzetközi gyakorlatban” – nyilatkozta lapunknak Tálas Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóközpontjának vezetője. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: hasonló a helyzet a három balti állam esetében is, ezen országok NATO-tagságuk óta légterük védelmét mindig valamilyen más állam látja el.

Tálas Péter szerint annak, hogy a magyarok védik Szlovénia légterét, több előnye is van. „Személy szerint lelkes vagyok, és nagyon pozitívnak tartom, hogy erre a lépésre sor került. A Gripenek teljesítményéhez képest Magyarország légtere viszonylag kicsi, ezek a gépek nem ilyen kis terület védelmére vannak szakosítva, el tudják látni jóval nagyobb terület védelmét is. Azzal, hogy a védendő terület kiegészül Szlovénia légterével is, a Gripen kihasználtsága is jobb lesz” – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a megbízás tartósnak bizonyulhat, mivel Szlovéniának nem lesz lehetősége a közeljövőben légierő vásárlására.
Tálas szerint bár Magyarországnak régóta van ilyen terve, a megegyezés megszületése azért is jelentős, mert a két ország rendezett viszonyára is utal. „Hiába van két ország ugyanazon katonai tömbben, a légtér védelme mindig a nemzeti szuverenitás egyik kényes pontja.” Ha Magyarország és Szlovénia között egy ilyen együttműködés megvalósulhat, az szilárd kapcsolatokat jelent, amelynek hiányában a megállapodásról nem lehetne szó. „Egészen biztos például, hogy Görögország és Törökország között ilyen együttműködés nem jöhetne létre” – említett példát Tálas.

A szakértő szerint a most létrejött megállapodáson az sem változtatna érdemben, ha a jövőben Magyarország és Szlovénia egyébként rendezett viszonya némileg megromlana. „Egy politikai vita nem érintene egy ilyen erős megállapodást, a szerződés felbontásához olyan krízisnek kellene történnie, amely a fegyveres konfliktus kirobbanásával fenyegetne. Egyébként is jellemző, hogy a honvédelmi minisztériumok, két ország katonai vezetése közt rendszerint jobb viszony áll fenn, mint a politikai vezetők között” – fogalmazott.

Kérdés ugyanakkor, hogy a példa mennyire lesz ragadós – vetette fel biztonságpolitikai szakértő. „Várható, hogy a légvédelemben lyukak keletkeznek, például Horvátország, Románia, vagy Bulgária esetében, hiszen ezen országoknál a légierő vagy nem kielégítő, vagy a közeljövőben lejár az üzemideje a gépeknek. Reális cél lehet a jövőben, hogy Magyarország esetleg Horvátország védelmét is ellátja a Gripenekkel.”

A jövőben nem csupán Szlovénia felett lehet majd magyar felségjelzésű vadászgépekkel találkozni. 2015-től hazánk látja el a három balti állam, Litvánia, Lettország, és Észtország légterének védelmét is. Ennek érdekében jövőre négy magyar Gripen ideiglenesen Litvániába költözik, hogy az esetlegesen felmerülő légi bonyodalmak tisztázásában segítsen.

Gripen: ellentmondásos beszerzés
Bebizonyosodott, hogy jó döntés volt a svéd gyártmányú vadászgép, a Gripen hadrendbe állítása – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a karácsony előtt a kecskeméti repülőbázison tartott sajtótájékoztatón. „A Gripen nagyszerű fegyver, amely a honvédelem rendszerébe jól beillesztve megsokszorozza védelmi képességeinket” – mondta a miniszter, majd gratulált Ugrik Csaba ezredesnek, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnokának abból az alkalomból, hogy a bázis Gripen-pilótái elérték a tízezredik repült órát. Hende utalt arra, hogy Gripenek Magyarország számára a legjobb feltételek mellett elérhető negyedik generációs harc repülőgépek voltak.

Magyarország légterében az első fegyveres légvédelmi készenléti szolgálatot 2008. december 15-én adta az első két JAS-39 Gripen. Az összesen 12 együléses és két kétüléses gépből álló flotta 2010 óta egyedül látja el a magyar légvédelmet, a logisztikában és a gyakorlatban is segítséget nyújt a svéd fél. A Gripen vadászgép konstrukciójából adódóan még legalább 25-30 évig rendszerben tartható, így hosszú távú megoldást jelenthet Magyarország légterének védelmében.

Hende Csaba honvédelmi miniszter és Sten Tolgfors svéd védelmi miniszter 2012. január 30-án írta alá a Gripen-szerződés módosításáról szóló    megállapodást. Ez tartalmazza a költségvetési terhek csökkentését, fizetési ütemezés módosítását, a futamidő tíz évvel történő meghosszabbítását és a kiképzési feladatok beemelését a megállapodásba. A szerződés abban is módosult, hogy 2026-ig bármikor lehetővé válik a gépek tulajdonjogának megszerzése.

A Gripenek beszerzése azonban idehaza politikai vitáktól volt terhes. Az első Orbán-kormány idején meghozott döntésről azt állította az akkori ellenzék, hogy korrupció eredménye. Néhány éve az osztrák Profil című hetilap közölt cikket arról, hogy magyar személyek megvesztegetése árán döntött 2001-ben a budapesti kormány a Gripen harci repülőgépek lízingjéről.