Sport, mint stratégiai ágazat

„Stratégiai ágazattá kívánja fejleszteni a magyar kormány a sportot” – hangoztatta a miniszterelnök a héten, amikor átadta a ceglédi városi uszodát. Orbán Viktor közölte: a sport az elmúlt három évben mintegy 185 milliárdos támogatást kapott. Kiemelte, hogy az unió 28 tagállamából a négy legkevesebbet sportoló ország közé tartozik Magyarország, és a fiataloknak csak a 38 százaléka mozog rendszeresen. Ezért tartotta fontosnak a közösségi, a verseny- és a tömegsport állami támogatását egyaránt. Az idei évi költségvetésben soha nem látott összeget, mintegy 82 milliárdot terveztek sportlétesítmények fejlesztésére, közvetlenül a sportra fordított összeg mintegy 108 milliárdra tehető.

A sport kiemelt támogatása először az öt látvány-csapatsportágban (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda) kezdődött el 2011-től, amelyek javára a cégek lemondhattak társaságiadó-kedvezményükről. Csak az idén a központi büdzsé 50 milliárd forint tao-pénzről mond le ezen sportágak javára. Több sportág is elkezdett lobbizni, például az igen rossz anyagi helyzetben lévő röplabda is, hogy hasonló kedvezményben részesüljenek. Főként azok után, hogy a gazdasági válság alatt a cégek elfordultak a sport szponzorációjától, és a taós támogatás felé fordultak, mivel jelentős kedvezményben részesülhettek. A tao körét végül nem terjesztették ki, de 16 sportágat kiemeltté nyilvánítottak tavaly nyáron. Adósságaikat is konszolidálták, tavaly mintegy 480 milliós értékben.

A 16 szövetség 2020-ig összesen 135 milliárdos támogatásban részesül. Az első egy (nem naptári) évben 12,5 milliárdot osztanak szét június végéig a sportágak között. Ebből mintegy 2 milliárd jut az egyesületek és a szakmai műhelyek támogatására, mintegy 4 milliárd létesítményfejlesztésre. A szövetségeknek sportágfejlesztési koncepciókat kellett készíteniük, melyek teljesítését ellenőrzi a kormányzat. Főként az utánpótlás bázis növelésére tettek ígéretet a sportágak, akadémiákat, vidéki bázisokat hoznak létre. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) edzői programjának keretében kiemelt támogatásban részesítenek 154 edzőt, a legtöbbet, összesen 17-et az úszásból.

A legtöbb pénzt 2020-ig a tervek, a sportág eredményességének, népszerűségének, tömegbázisának figyelembevételével az atlétika (18 milliárd), az úszás (14,1 milliárd) és a kajak-kenu (13,4 milliárd) kapta. A legkevesebbet az asztalitenisz (2,7 milliárd), a korcsolya (2,8 milliárd) és a korcsolya (3 milliárd) kapta. Az első évben a legnagyobb összeget az úszás, a birkózás és a kajak-kenu érdemelte ki, míg a legkevesebbet az asztalitenisz, a sportlövészet és a kerékpár.

Ezek a támogatások minden egyes szövetségnél a korábbi támogatások többszörösét jelentik. Szabó Tünde, az úszószövetség főtitkára lapunknak azt mondta: 4-5-ször több pénzből gazdálkodhatnak majd. Kósa Lajos, a korcsolyázó szövetség elnöke azt nyilatkozta, hogy a korábbi 60-70 milliós támogatás helyett a jövőben évi 420 millióból gazdálkodhatnak. Erdei Zsolt világbajnok azt mondta, hogy a szponzoráció elmaradása után az utolsó pillanatban jött a támogatás az ökölvívásnak.

A 135 milliárdból jut a létesítmények fejlesztésére. A saját büdzséjéből nem minden sportág képes új beruházásokra, de azt is jelentős eredménynek tekintik, ha felújításokat végezhetnek el erőteljesen lerobbant létesítményeikben. Az egyes beruházások több szövetséget is érintenek. Felújítják a következő években a Nemzeti Sportközpontok kezelésében lévő olimpiai központokat, így a tatai és a mátraházi edzőtábort, vagy az asztaliteniszezők számára az Ormai László Csarnokot. Miskolcon öt sportág számára alkalmas új sportcsarnokot építenek majd, Cegléden a cselgáncsozók, Hódmezővásárhelyen a vívók, a Dunakanyarban pedig a kajak-kenuzók számára létesül új edzőközpont.

A kajak-kenu szövetség egyébként a Hajógyári-szigetre is beadott egy fejlesztési koncepciót. A mintegy 128 milliárdos fejlesztésű Budapest Olimpiai Központban (az új futballarénával együtt) is több sportág számára alakítanak ki versenyzésre és edzésre alkalmas létesítményeket, több helyen épülnek sportcsarnokok, illetve uszodák a következő években.

Simicskó István sportért felelős államtitkár lapunknak azt mondta, hogy a sport fejlesztése nemzeti érdek, így reményét fejezte ki, hogy a parlamenti választások után a mindenkori kormányzat tovább folytatja majd a támogatási programot.

A 16 kiemelt sportágon kívül még 16 kap még a felzárkóztatási alapból támogatást, így az öt taós sportággal együtt összesen 37 szövetség részesül a korábbi éveknél sokkal jelentősebb állami forrásokban.