Magyar bundabotrány: százmilliót keresett legális fogadásból a vádlott?

A történet még a 2007/2008-as bajnokságig nyúlik vissza. Különleges idény volt ez a magyar futballban, és nem csak azért, mert egy hónappal a bajnokság vége előtt a későbbi bajnok MTK, a Debrecen és az Újpest azonos pontszámmal állt a dobogó első három helyén. Ez volt az a bajnokság, amikor a Sopron a szezon felénél megszűnt, a Tatabánya pedig gyakorlatilag csődközeli állapotba került, nagyrészt az U17-ből és az U19-ből összegyúrt csapattal állt ki a tavaszra. Innen kezdve minden más csapat számára nagyjából lehetetlenné vált kiesni - emiatt is mondják sokan azt, hogy a legnagyobb bundázások épp ekkor kezdődtek. Az ekkor 12. helyen végző REAC ügyeit más vádpontok alapján vizsgálják - a bizonyítás még arrébb van, konkrét meccsekről pedig még nem volt szó, de akkor már sokan csodálkoztak, amikor a csapat 2008 tavaszán két egymást követő héten játszott előbb 4-4-et az Újpesttel, majd 5-5-öt a Diósgyőrrel.

A miskolci klub és a Siófok később került képbe - a mostani pernél az ő meccseiket vizsgálják. A vádlottak között van a Siófok akkori vezetőedzője, A. Zoltán is, aki a vád szerint volt, amikor elfogadta és volt, amikor elhárította az ajánlatot. Érdekesség, hogy a 2008/2009-es bajnokságban ő mindkét kieső csapat, a Siófok és a REAC vezetőedzője is volt fél évig. A Diósgyőr egy évvel később, 2010 tavaszán esett ki az NB I-ből.

A mai tárgyaláson első- és másodrendű vádlott tagadta a vádakat. K. Zoltán elsőrendű vádlott kérdésekre nem kívánt válaszolni, pár perces, előre megírt vallomása szerint az "ügyészség boszorkányüldözésének áldozata".  "Fogadási csalásban soha nem vettem részt" - hangsúlyozta K. Zoltán, aki ellen ilyen vádak alapján összesen három büntetőper van folyamatban, továbbá egy nyomozásban is hasonló cselekményekkel gyanúsítják.

L. Mátyás másodrendű vádlott elmondta, hogy 14-15 éves korától volt igazolt labdarúgó, a vádbeli időszakban 4-5 év alatt 100 millió forintos nagyságrendű jövedelemre tett szert legális fogadásokból. A másodrendű vádlott az egyik vádpont kapcsán azt fejtegette, hogy a telefonbeszélgetésben elhangzó vesztegetési ajánlatot viccnek tekintette, de ha - mint mondta - ez bűncselekmény, ennyit elismer. A bíró jelezte, hogy a bizonyítás későbbi szakaszában sor kerülhet a rögzített beszélgetés meghallgatására.

A vádlottak közül többnél is a vádbeli minősített vesztegetésért a törvény szerint akár tíz évnél hosszabb szabadságvesztés is kiszabható.