BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Döntött a Parlament: ilyen lesz a harmadik Orbán-kormány

Ma döntöttek a parlamentben a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényről. Ezek alapján a korábbi 8 helyett 9 tárca lesz.

Eredetileg a mentelmi ügyeken kívül ez lett volna a mai egyetlen téma az ülésen, csakhogy az utolsó pillanatban kiegészült a napirend. Az Országgyűlés működéséről szóló törvényt már megint átalakítják: ezt is felvették a napirendre meglepetésszerűen. Az eredeti törvényt épp azzal fogadták el többek közt, hogy majd kevesebb olyan törvény lesz, amit egyik napról a másikra zavarnak át a törvényhozáson - láthatóan nem sikerült. Még furcsább lehet a törvény valódi célja: nem csak akkor szavazhat az ülést levezető elnök, ha szavazategyenlőség van. Ennek normál körülmények közt semmi szerepe nem volna, csakhogy ha a levezető elnök fideszes, akkor pont ezen az egy szavazaton múlhat a kétharmad.

Egyébként a törvény indoklásához tartozott az is, hogy így, valamint a létszámcsökkentéssel a képviselők majd komolyabban veszik a plenáris üléseken a munkát. Ehhez képest alig néhány képviselő lézengett a teremben az ülésnap elején.

A legtöbb párt felszólalói az EP-választás eredményét értékelték napirend előtt. Az első kivételt nem meglepő módon az MSZP jelentette: A szocialista Harangozó Gábor csak annyit mondott, az eredmény megerősítette abban, hogy az emberekre kell figyelni. Ezek után inkább a magyar földkérdésről beszélt. Ha egy földet birtokló magyar gazdasági társaságban egy orosz vagy azeri cég 25 százalékos részesedést vásárol, befolyást szerezhet. Ezt a kiskaput be kell zárni. „Furcsán hangzik Harangozó szájából, hogy a magyar kormány kinek szánja a termőföldet. A magyar gazdáknak” – válaszolt Budai Gyula államtitkár.

A választók elutasították a bal- és a jobboldali szélsőségeket is - kommentált a KDNP-ből Harrach Péter. Rétvári Bence válaszában arról beszélt: az EU foglalkozzon európai kérdésekkel, ne belpolitikával.

Az LMP-s Szél Bernadett is inkább Paksról beszélt az EP helyett. A bővítés szerinte Vlagyimir Putyin prédájává teszi a magyarokat. Nem ismertek a bővítést megalapozó dokumementumok - kritizált. Fónagy János államtitkár megígérte, hogy lesz alkalom a parlamentben az orosz-magyar megállapodás megvitatására és az államközi szerződés elfogadására - ami csak akkor lenne furcsa, ha közben már amúgy életbe is lépett.

A Kovács Béla elleni támadás hiteltelenné vált - mondta a jobbikos Balczó Zoltán. Szerinte azt át kell gondolni, hogy a részvételi arány kisebb lett, mint legutóbb. Rétvári Bence azt felelte neki: kár, hogy a 21 magyar képviselőből egy nem a magyar, hanem az orosz érdekeket fogja képviselni.

Rogán Antal volt az utolsó napirend előtti felszólaló - beszéde Medgyessy Pétert idézte. Az ő miniszterelnöksége alatt került fel az az ötlet, amelyre most Rogán ismét felszólította a pártokat: aki bejutott az EP-be, az egységes magyar delegációként viselkedjen (persze Medgyessy még közös magyar listát vizionált). Az ő válaszára reagáló Németh Zsolt államtitkár volt az egyetlen, aki a nemzetközi eredményekkel is foglalkozott kicsit, és dicsérte a Néppárt győzelmét.

A magyar választók szerint a piros-fehér-zöld az első - mondta Rogán Antal.

Ilyen lehet az új kormány

A kormány átalakításáról a törvényhozási bizottság véleményének ismertetésében a kormányoldalról szinte csak annyit mondtak, hogy komoly változás nem várható az utolsó módosításokkal az eredeti tervhez képest. A legfontosabb ellenzéki kritika az volt: a leendő minisztériumok listáját úgy határozhatják meg, hogy nem kell azok feladatairól vitázni.

Ezt erősítette meg a felszólalók közt Schiffer András is - szerinte a törvénytervezet alkotmányellenes. A minisztériumok nevéről ugyanis a törvény dönt, a részletszabályokról kormányrendeletet adnak ki, arról viszont, ami a kettő közti szinten van, például hogy mik lesznek az új minisztériumok alapvető feladatai, nem rendelkezik semmi.

Az MSZP-s Bárándy Gergely azt kérte a kormánytól: ha már nem teszik be a törvénybe, hogy mik lesznek a minisztériumok feladatai, akkor legalább mondják el. Szerinte botrányos, hogy a sajtóból kell az ellenzéknek megtudnia, mik a kormány tervei. A szavai süket fülekre találtak, a kormány nem reagált.Ami a kormány átalakítását illeti: korábbiakhoz képest változás, hogy a Miniszterelnökség is minisztériumi rangot kap. Lázár János, aki államtitkárból így tárcavezető lehet, nemrég közölte, hogy a földművelésügyi tárcától a Miniszterelnökséghez kerülhet majd a vidékfejlesztés ügye.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM) választják szét, a közigazgatás is a Miniszterelnökséghez kerülne, államtitkára a hvg.hu szerint Bíró Marcell lehet, aki jelenleg a KIM-nél tölti be a pozíciót.

A kormányalakítással kapcsolatban a kormányfő közölte, hogy szándékai szerint az előző kormány több tagja folytatja munkáját. A miniszterek közül eddig Trócsányi László neve biztos az igazságügy tárca élén az új nevek közül. A KIM-től Navracsics Tibor kerülhet a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére. Martonyi János visszavonulása után. Kétséges, hogy Németh Lászlóné maradna a fejlesztési miniszter, utóda Rogán Antal frakcióvezető lehet.

A több tucat államtitkári poszton több változás is várható, értesüléseink szerint újra bevezethetik a miniszterhelyettesi posztot. Az új külügyi tárcában hét államtitkárság működhet majd. A Portfolio.hu szerint a kétoldalú külgazdasági kapcsolatokért felelős államtitkár a Teva Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója, Szabó László lehet. A Miniszterelnökség berkein belül a külgazdaságért felelős Szijjártó Péter lenne parlamenti államtitkár, akit korábban akár még a külügyi tárca élére is vizionáltak, ha Navracsics ősztől uniós biztos lenne. A Research Europa a kutatásért, innovációért és tudományért felelős uniós biztosi posztra esélyesnek nevezte Pálinkás Józsefet, az Akadémia leköszönő elnökét.

A külügyi tárcához jöhet a vs.hu szerint a jelenleg az OECD-nél dolgozó, a korábbi Orbán-kabinetben az egészségügyet vezető Mikola István is, aki a nemzetközi szervezetekkel folytatott kapcsolatokért felelős államtitkárságot vezetheti. Helyét Párizsban Cséfalvay Zoltán a nemzetgazdasági tárca gazdaságstratégiáért felelős államtitkára veheti át. A Győri Enikő vezette Európai Ügyekért felelős államtitkárság a külügytől a Miniszterelnökséghez kerülhet. Németh Zsolt (washingtoni nagykövet lehet) helyett Szapáry György lehet külügyi államtitkár.

Soltész Miklós úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság mindenképpen az emberi erőforrás tárcánál maradna. Jövőjével kapcsolatban azt mondta, hogy van még mit tenni a területén, ha felkérés kap akkor folytatná a munkáját. Doncsev András az Emmi parlamenti államtitkára veheti át a kulturális ügyeket, előde Halász János Debrecen vezetésében kaphat szerepet. Az egyház és civil ügyekben Hölvényi Györgyöt a KDNP-s Vejkey Imre követheti. A sportért felelős államtitkár, Simicskó István állítólag Hende Csaba utóda is lehet a honvédelmi tárca élén.

Ki vezetheti az oktatás- és az egészségügyet?
A KDNP-s Hoffmann Rózsa nem folytathatja munkáját a köznevelés területén, utóda a Fidesz szóvivője Hoppál Péter lehet, vagy pedig helyettese, Sipos Imre. A felsőoktatásban Klinghammer István lapunknak azt mondta, hogy folytatná munkáját, de lehet, hogy Pálinkás követi a posztján. Az egészségügyben Szócska Miklós helye a Népszabadság szerint stabilizálódni látszik, korábban felmerült hogy utóda a kecskeméti polgármester Zombor Gábor, Velkey György, a Kórházszövetség elnöke, Sélleiné Márki Mária, az OEP főigazgatója, Kovács József, az egészségügyi bizottság elnöke, vagy Bene Ildikó, a szolnoki kórház főigazgatója lesz.

Nem jár per a Közgép szidásáért

Mentelmi ügyekből öt is jutott mára - az MSZP-s Józsa Istvánt a Közgép rágalmazásért perelnék, de a többség úgy döntött, nem függeszti fel a képviselő mentelmi jogát. Ez így természetes ilyenkor: általában arra szoktak hivatkozni, hogy ha minden súlyosabb kijelentésért perelnék a képviselőket, ellehetetlenülne a munkájuk. A fideszes Pócs Jánost becsületsértésért perelnék; ő zugjogásznak minősített valakit, de az ő mentelmi jogát sem függesztették fel. Az MSZP-s Harangozó Tamás mentelmi jogát azért kérték ki, mert egy feljelentés szerint egy sajtótájékoztatón a bajai választás után csalónak nevezett egy embert, ám az övét sem függesztették fel. Sorra került még a fideszes Simon Miklós és Budai Gyula ügye is, egyiküknek sem kell pereskedésre számítania. Simont egy szórólapja miatt perelte volna Helmeczy László, akiről állítólag rágalmazó cikkeket terjesztett, olyan anyagokat, amelyek terjesztéséért másokat korábban már jogerősen elítéltek. Budai még elszámoltatási kormánybiztosként jelentette fel a bécsi magyar nagykövetség egy korábbi alkalmazottját, most ezért hívták volna bíróság elé.

Még biztosabb kétharmad

Következő napirendi pontként a házszabály újra átírása jött. Ennek két, nagy vitát kiváltó pontja van. Egyrészt a négyötödös többséghez (ami a házszabálytól való nagyobb eltéréshez kell) nem lesz szükség az összes képviselő négyötödére, elég a jelenlévők 80 százaléka. Az MSZP-s Bárándy Gergely arról beszélt: ez azért lehet fontos, mert így a Fidesznek nem kell őket vagy az LMP-t győzködnie, hanem ha néhányan nincsenek ott az ellenzékből, a Jobbikkal elég összefognia a kormánypártnak. A jobbikos Apáti István ugyanezt emelte ki, csak szerinte persze a baloldal széthúzása segítheti inkább a Fideszt.

Még furcsább lehet az, hogy az ülést vezető elnök is részt vehet a szavazásokon. Ennek a nagy tétje az, hogy így a Fidesznek könnyebb lehet megszereznie a kétharmadot akkor is, ha minden ellenzéki képviselő bent ül. Bárándy erre azt hozta fel példának: mi lenne, ha 2017-ben Orbánt jelölnék köztársasági elnöknek, és róla kéne szavazni. A fideszes Gulyás Gergely azt mondta: nem akar álszent lenni, természetesen szeretnék érvényesíteni a választáson kimutatott népakaratot, de a nemzetközi politikában is egyértelmű, hogy a levezető elnöknek nem lehet kisebb jogköre a szavazásnál, mint a többi 198 képviselőnek.

A választók elutasították a bal- és a jobboldali szélsőségeket is - kommentált a KDNP-ből Harrach Péter. Rétvári Bence válaszában arról beszélt: az EU foglalkozzon európai kérdésekkel, ne belpolitikával.

Az LMP-s Szél Bernadett is inkább Paksról beszélt az EP helyett. A bővítés szerinte Vlagyimir Putyin prédájává teszi a magyarokat. Nem ismertek a bővítést megalapozó dokumementumok - kritizált. Fónagy János államtitkár megígérte, hogy lesz alkalom a parlamentben az orosz-magyar megállapodás megvitatására és az államközi szerződés elfogadására - ami csak akkor lenne furcsa, ha közben már amúgy életbe is lépett.

A Kovács Béla elleni támadás hiteltelenné vált - mondta a jobbikos Balczó Zoltán. Szerinte azt át kell gondolni, hogy a részvételi arány kisebb lett, mint legutóbb. Rétvári Bence azt felelte neki: kár, hogy a 21 magyar képviselőből egy nem a magyar, hanem az orosz érdekeket fogja képviselni.

Rogán Antal volt az utolsó napirend előtti felszólaló - beszéde Medgyessy Pétert idézte. Az ő miniszterelnöksége alatt került fel az az ötlet, amelyre most Rogán ismét felszólította a pártokat: aki bejutott az EP-be, az egységes magyar delegációként viselkedjen (persze Medgyessy még közös magyar listát vizionált). Az ő válaszára reagáló Németh Zsolt államtitkár volt az egyetlen, aki a nemzetközi eredményekkel is foglalkozott kicsit, és dicsérte a Néppárt győzelmét.

A magyar választók szerint a piros-fehér-zöld az első - mondta Rogán Antal. forrás: www.parlament.hu -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.