A földforgalmi törvény további vitákat hozhat

Tekintettel arra, hogy Magyarország – más uniós tagállamok gyakorlatát követve – nem kívánta liberalizálni a földszerzés feltételeit, a földszerzés lehetőségének uniós állampolgárok részére történő teljes megnyitása helyett az új szabályozás úgy tesz eleget az uniós követelménynek, hogy a magyar állampolgárok tulajdonszerzése elé is komoly korlátokat állít.

Az új törvény szerint a föld tulajdonjogát magyar és uniós állampolgárok szerezhetik meg, az egy hektárt meghaladó termőföldek azonban már kizárólag földművesek tulajdonába kerülhetnek és ők is csak legfeljebb 300 hektárt szerezhetnek. Földművesnek azt tekinti a szabályozás, aki mezőgazdasági szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy legalább három éve gazdálkodik és ezt a mezőgazdasági igazgatási szerv is igazolja.

A törvény előírja, hogy az adásvételi szerződések megkötésére csak a törvény mellékletében található, speciális biztonsági kellékekkel rendelkező papír alapú okmányon kerülhet sor, és a szerződések hatósági jóváhagyást igényelnek. A jóváhagyásra a helyi mezőgazdasági szervek jogosultak, nekik azonban a döntést megelőzően be kell kérniük a helyi földbizottságok véleményét. Mivel a helyi földbizottságok vétójoggal rendelkeznek, ezek hozzájárulása nélkül a szerződés nem tud hatályba lépni. A törvény az elővásárlási jog szabályait is módosította, az új szabályozás az állami ellenőrzés biztosításának érdekében az elővásárlási jogot első helyen már nem a földet használó földműves vagy a szomszéd terület tulajdonosa, hanem az állam részére biztosítja. A földforgalmi törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Btk. is kiegészült egy új tényállással. Arról már korábban jogszabály született, hogy a földforgalmi jogszabályok kijátszására irányuló szerződések (az úgynevezett zsebszerződések) semmisek, a Btk. május 1-jei kiegészítése azonban a zsebszerződések megkötését már bűncselekménnyé is minősítette. A törvény azt is bünteti, aki a szerződés megkötésében ugyan nem vett részt, de a földet zsebszerződés alapján használja.

Mivel nem jelent még meg a törvény végrehajtási rendelete, több kérdés is tisztázatlan a végrehajtást illetően. Nem derült még ki például, hogy a szerződések jóváhagyásával kapcsolatos jogköröket milyen intézmények fogják gyakorolni. Emellett az Európai Bizottság is elemzi a törvényt, feltételezhető ezért, hogy a törvényt övező viták nem zárulnak le a közeljövőben.