Kijev nem hagyja magát

Egy tollat mutatott fel brüsszeli sajtótájékoztatóján Petro Porosenko ukrán elnök. Azt a tollat, amelyikkel pénteken aláírta a társulási szerződést az Európai Unió vezetőivel. És ugyanazt a tollat, amelyikkel az országa nyugati elköteleződését jelző egyezményt már elődjének, Viktor Janukovicsnak kellett volna aláírnia tavaly novemberben, ám az utolsó pillanatban ő visszakozott, elindítva azt a tüntetéssorozatot, amely végül bukását hozta el.

A mostani ukrán vezetés sincs könnyebb helyzetben, mint az oroszbarát Janukovics: a váltás óta eltelt időben Moszkva tettekkel is bizonyította, mindenre kész érdekei biztosítására Ukrajnában. Az sem javít a helyzeten, hogy Ukrajnán kívül két másik szovjet utódállam, Grúzia és Moldova vezetői is szignálták a társulási szerződést, Porosenko pedig közölte: ez a nap a legfontosabb Ukrajna történetében a függetlenség 1991-es kikiáltása óta, és országa célja, hogy benyújtsa csatlakozási kérelmét az EU felé.

Moszkva válasza sem váratott magára sokáig: Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az aláírást követően azt közölte, hogy Oroszország lépéseket tesz gazdasága védelmére, ha a megállapodások hátrányosan érintik. Vlagyimir Putyin orosz államfő korábban arról beszélt, hogy egy sor ukrán termék számára megszűnik a vámmentesség a FÁK szabadkereskedelmi övezetében.

Jóllehet az ukrán elnök azt üzente Moszkvának, hogy a megállapodás nem érinti negatívan Oroszországot, valójában nem lenne újdonság, ha újabb gazdasági szankciókat vezetnének be. Moszkva nemrég jelezte, hogy a decemberben Janukovicsnak beígért kötvényvásárlási programot leállították, illetve a földgáz árát is visszaemelték az akkor kialkudott árról az eredetire.
Porosenko ugyanakkor beszélt az elvileg tegnap este lejáró kelet-ukrajnai tűzszünet meghosszabbításáról is. Pontosabban felolvasta a csúcs Ukrajnával foglalkozó határozatának egy részét, amelyik szerint 27-e helyett 30-ára, vagyis hétfőre várják el a harcoló felektől a fegyvernyugvást, a túszok – köztük az EBESZ megfigyelőinek – szabadon engedését, az ukrán rendfenntartók jogainak visszaállítását az elfoglalt határátkelőknél, illetve széleskörű tárgyalást Porosenko korábban beterjesztett béketervéről.

Az államfő azt is kiemelte sajtótájékoztatóján: ennek része a hatalom decentralizációja – vagyis az ottani orosz többség befolyásának kiterjesztése és jogaik elismerése. Fontosnak tartotta ugyanakkor a tervnek azt a részét is, hogy újrainduljon a gazdasági aktivitás, és a kelet-ukrajnai cégek visszaszerezzék korábbi piacaikat, beleértve az orosz vevőket is.

A halasztás egyben azt is jelenti, hogy az uniós vezetők most nem döntöttek az Oroszország elleni szankciók szélesítéséről. Ha azonban Moszkva továbbra sem lép, ez akár július elején elképzelhető. Ehhez a tagországok döntésére van szükség, így nem kizárt, hogy a következő héten újabb találkozót hívnak össze.