Parlament: átírták a választási rendszert

Megvolt az új országgyűlési ciklus első képviselőcseréje: Bajnai Gordon megüresedett helyét ma délután hivatalosan is Szelényi Zsuzsa vette át. A képviselőknek várhatóan július első hetéig kell dolgozniuk a nyáron - a választás évében már megszokott, hogy a kampány miatt kieső parlamenti heteket ilyenkor pótolják.

Ma az első napirendi tervezet szerint egyetlen szavazás jöhetett volna: a fővárosi választási rendszert írták át. Így ősztől kerületi polgármesterek ülnek a Fővárosi Közgyűlésben, mellettük pedig csupán 9, kompenzációs listáról bejutott képviselő lesz. A kormánypártiak olcsóságra és a közvetlen elszámoltathatóságra hivatkoztak, az ellenzék pedig azt mondja, az új rendszer aránytalanságot okozna a különböző méretű kerületek miatt, az egyetlen célja az, hogy a mostani, a Budapesten szűk Fidesz-előnyben is hatalmas többsége legyen a kormánypártnak.

A javaslat záróvitájában Kara Ákos a törvényalkotási bizottság kormánypárti többségének nevében arról beszélt: nem csak Fodor és a Fidesz, hanem Schiffer András is támogatta Fodor Gábornak azt a javaslatát, hogy egy ember több pártot is ajánlhasson. Másik módosításként, hogy arányosabb legyen a rendszer, a kompenzációs listán figyelembe veszik a kerületek lakosságarányát is. (Ez persze a lényegi problémán alig segít - amíg a 33 helyből 23 a kerületi polgármestereké lesz, egy pedig a főpolgármesteré, a maradék 9 arányosítása nem sokat ér.) Bevezetnék a kettős többség rendszerét is, vagyis a szavazásoknál nem csak a képviselők többsége kéne, hanem az is, hogy a fővárosi lakosságszám 55 százalékát képviseljék. Az ellenzéki képviselők arról beszéltek: az arányosítás nem elég, ráadásul amiatt is alkotmányos elv sérülne, hogy nem lenne egyenlő az egyes polgármesterek szavazata.

Nem sokáig tűnt azonban úgy, hogy ez lesz az egyetlen fontos téma most. A napirendet módosították, így holnap szavazhatnak a reklámadó bevezetéséről. Ez azt jelenti, hogy ma késő délutánig, kicsivel 17 óra utánig lehetett beadni a módosító javaslatokat, majd jöhet az összevont általános és részletes vita, holnap pedig jöhet a szavazás.

Az MSZP-ből Tóbiás József szólalt fel, ő azt kérte, hogy azokat a cégeket, amelyek csakis állami és uniós forrásokra épülnek, 75 százalékos adóval sújtsák, ne a sokat dolgozókat büntessék. Varga Mihály erre úgy reagált: a mostani adórendszerre igent mondtak a választók. Rogán Antal, a Fidesz napirend előtti felszólalója a reklámadóról beszélt, szerinte ez jelent progresszív adózást, amely nem a kis cégeket sújtja.

A jobbikos Dúró Dóra a kormányprogramot hiányolta - Balog Zoltán azt válaszolta neki, az előző négy évből jól látszott, mit szeretne most a kormány.

Az LMP-ből Szél Bernadett Lázár Jánoshoz fordult: miért fél a miniszter a nyilvánosságtól, miért büntet a Norvég Alap miatt, és miért akarja vidékre vinni a minisztériumokat? Lázár azt válaszolta: a Norvég Alap fél a nyilvánosságtól, a minisztériumok pedig elférnek vidéken is.

Ma van az első olyan alkalom, amikor a harmadik Orbán-kormány tagjait már lehet kérdezni. Interpellációs kör ezen a héten még nem lesz, de az azonnali kérdésekkel és a kérdésekkel már szembe kell nézniük a kormánytagoknak.

Az új parlamenti ciklus első azonnali kérdése az MSZP-s Kunhalmi Ágnesé volt: ő arról kérdezte a kormányt, miért nem voltak képesek csökkenteni a gyermekéhezést. Balog Zoltán azt válaszolta: nagyon jó a gyerekek étkeztetése, és javult is az elmúlt négy évben.

A feladatok elosztásának igazán furcsa példája az volt, amikor Semjén Zsolt volt kénytelen válaszolni a jobbikos Balczó Zoltán azonnali kérdésére az államadósságról. A gazdasági szakértőként eddig nem mutatkozó Semjén sok meglepetést nem mondott a dinamikus növekedés elvárásáról, de legalább abban újat hozott, hogy Aquinói Tamást idézve kérte a tények tiszteletét.

Szél Bernadett Lázár Jánost kérdezte, ebben a hat percükben gyakorlatilag megismételték a napirend előtti szócsatájukat, csak épp ekkor az ingatlanokról volt szó. Hogyan lehet az, hogy az állami pénzek költését vizsgáló Kehi egy offshore cégről bérelt ingatlant - kérdezte az LMP-s képviselő. Lázár azt mondta: "a megállapítással, hogy ha egy állami pénzeket kezelő cég állami pénzből bérel ingatlant, akkor az legyen átlátható, maximálisan egyetértek”, majd azt fejtegette, hogy szinte minden ingatlan offshore cégek kezében van, de ezen változtatni fognak.

A Jobbik a közbiztonságot választotta mai témájának. Staudt Gábort arról kérdezte Pintér Sándort, mit kezdene a kormány a biztonsági kérdésekkel: Pintér azt mondta neki, a Századvég is felmérte, hogy már 34 százalék jónak vagy nagyon jónak érzi a rendőrség munkáját, ami nagy fejlődés. Egyed Zsolt pedig a miskolci szegények elköltöztetéséről kérdezett - szerinte bűnözőket küldene a kormány és a városvezetés a falvakba. Pintér arról beszélt: nem a bűnözés exportálását jelenti a terv.

A választási rendszeren kívül csak egy javaslatról szavaztak ma, az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti csoportját alakították meg.

Ma este vitáztak a Magyarország és Kuvait közti, a diplomata-útlevélről szóló megállapodásról is. Ebben egyedül Schiffer András szólt hozzá, azt kérdezve, miért adott Szijjártó Péter államtitkár diplomata útlevelet Kóka Jánosnak. Navracsics Tibor azt válaszolta neki: államtitkárokat még nem neveztek ki, neki nincs Szijjártó Péter nevű államtitkára.

Ez volt az utolsó napirendi pont, holnap a reklámadóval folytatják, és általános vitával ekkor kerül sorra a sporttörvény, az új parlament első nagyobb adócsomagja, és utolsó, nem elhanyagolható napirendi pontként a Pakshoz kapcsolódó orosz-magyar szerződés.

Az MSZP-ből Tóbiás József szólalt fel, ő azt kérte, hogy azokat a cégeket, amelyek csakis állami és uniós forrásokra épülnek, 75 százalékos adóval sújtsák, ne a sokat dolgozókat büntessék. Varga Mihály erre úgy reagált: a mostani adórendszerre igent mondtak a választók. Rogán Antal, a Fidesz napirend előtti felszólalója a reklámadóról beszélt, szerinte ez jelent progresszív adózást, amely nem a kis cégeket sújtja.

A jobbikos Dúró Dóra a kormányprogramot hiányolta - Balog Zoltán azt válaszolta neki, az előző négy évből jól látszott, mit szeretne most a kormány.

Az LMP-ből Szél Bernadett Lázár Jánoshoz fordult: miért fél a miniszter a nyilvánosságtól, miért büntet a Norvég Alap miatt, és miért akarja vidékre vinni a minisztériumokat? Lázár azt válaszolta: a Norvég Alap fél a nyilvánosságtól, a minisztériumok pedig elférnek vidéken is. -->