Mindenki veszít az Oroszország elleni szankciókkal

Az Európai Unió GDP-jének 0,3 százalékát veszítheti el az Oroszországgal szembeni szankciók miatt – legalábbis így kalkulál az Európai Bizottság, amely megpróbálta számszerűsíteni az ukrajnai konfliktus miatt Moszkvával szemben tervezett gazdasági szankciók tagországokra gyakorolt hatását. Az Euobserver által idézett forrás szerint 40 milliárd euróról van szó, ám az összeg jövőre 50 milliárdra nő, elsősorban amiatt, hogy az orosz hatóságok is tilalmat vezethetnek be egyes európai termékekkel szemben. Ez eddig sem ment ritkaságszámba: az év elején bevezetett húsbehozatali tilalom miatt az Európai Bizottság már a Kereskedelmi Világszervezethez fordult, ezt követően, a múlt héten határoztak úgy az orosz hatóságok, hogy rendkívüli szigor mellett, de lehetővé teszik az EU-tagországokból származó hústermékek importját.

Nem véletlen, hogy sem Brüsszelben, sem az amúgy is növekedési problémákkal küzdő tagországok jó részénél nem lelkesednek az úgynevezett harmadik körös szankciók miatt, amelyekről a héten döntenek a huszonnyolcak állam- és kormányfői. Ezek a már csaknem száz nevet tartalmazó feketelistán túl kulcsfontosságú gazdasági ágazatokat büntetnének abban az esetben, ha Moszkva nem mutatja jelét a válság megfékezésére irányuló szándékának, így például nem állítja le a kelet-ukrajnai szakadárok hadfelszereléssel való ellátását.

Az érintett szektorok között vannak a pénzügyi szolgáltatások, a csúcstechnológiai ágazatok, és olyan, az uniós országok számára is kényes területek, mint a hadiipar – itt, elsősorban egy korábban Franciaországgal megkötött nagy üzlet védelmében csak a jövőbeli szállításokat érintené az embargó. Az orosz energiaipart is célzott szankciókkal sújtanák, ebben az esetben az olajexport-képesség csökkentését irányozzák elő a nagyobb jelentőségű földgáz helyett. Egy ilyen lépés ugyanis súlyos hatással lenne az EU-ra is, ahol a felhasznált gáz 38 százaléka származik orosz forrásból.

A szankciókat előkészítő szakértők úgy számolnak, az orosz gazdaságot idén 23 milliárd eurós kár éri, ez jövőre elérheti a 75 milliárdot. Már ennyi elegendő lehet ahhoz, hogy recesszióba süllyedjen Oroszország, amelyet már eddig is hátrányosan ért a rubel árfolyamának hónapok óta tapasztalható esése, illetve a tőkekivonás, amely már az ukrán válság előtt is tapasztalható volt, az utóbbi hónapokban azonban felgyorsult: az első félévben már 68 milliárd euróra becsülik.

Szlovákia 82,2

Csehország 57,5

Bulgária 83,3

Ausztria 60,0

Magyarország 78,2

Lengyelország 58,6

Románia 24,3

Forrás: EurostatSokatmondó az is, hogy a múlt héten az állam egy kötvénykibocsátás elhalasztására kényszerült. Arról persze nincs szó, hogy az orosz gazdaság csődközeli helyzetbe került volna, annál is inkább, mivel az idén mindössze 3 milliárd dolláros fizetési kötelezettsége van Moszkvának állampapírjai után. A BusinessWeek ugyanakkor rámutat: a cégek és bankok kitettsége ennél jóval nagyobb: az év végéig 83 milliárd dollár.

A negatív folyamatokat figyelembe véve az Economist már úgy kalkulál, az orosz cégeket akár ezermilliárd dolláros (744 milliárd eurós) kár éri a szankciók – vagy, ahogy a londoni üzleti lap fogalmaz – Vlagyimir Putyin államfő miatt. Ebbe az embargón túl az árfolyamveszteséget, a részvényárak esését és az államkötvényekre rakódó költségek növekedését is beleszámolták. A lap kiemeli: a kedvezőtlen gazdasági folyamatok összefüggésbe hozhatók olyan döntésekkel is, mint az orosz üzletemberek elleni támadások. Ilyen volt például Mihail Hodorkovszkij volt Jukosz-elnök bebörtönzése. A decemberben elnöki kegyelemmel szabadon bocsátott oligarcha egyébként május végén még arról beszélt a BBC-nek, hogy ellenzi az Oroszországgal szembeni szankciók szélesítését. A sors fintora, hogy a hágai választott bíróság éppen tegnap ítélt meg 50 milliárd dolláros kártérítést a Jukosz volt vezetőinek, ami szintén komoly terhet róhat az orosz államháztartásra.

Ráadásul – függetlenül az ukrán válságtól – az energiaárak emelkedéséből jelentősen profitáló orosz gazdaság növekedése az utóbbi időben jócskán lelassult. A 2009-es visszaesést követően 3–4 százalék körüli bővülés tavaly már mindössze 1,3 százalékos volt, az első félévben pedig éves alapon 1 százalékra esett vissza. A 23 milliárd euró önmagában az orosz GDP 1,5 százaléka. A Nemzetközi Valutaunió korábban – a szankciók hatásával is kalkulálva – 0,3 százalékos növekedést jósolt, ám a helyzetet valószínűleg pontosabban ítélte meg Wolfgang Münchau, a Financial Times német EU-szakértője, amikor azt írta: az orosz növekedésre vonatkozó kérdésre a korrekt válasz az, hogy „nem tudom”.

Aszódi: Paks 2-t nem érintik az intézkedések
A Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítését egyelőre nem befolyásolják az Oroszország ellen tervezett nemzetközi szankciók – mondta Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Az előkészítő fázist nem kell, hogy zavarja, ami most a nemzetközi politikában zajlik, ugyanakkor figyelemmel kell kísérni azt, ami az unió szintjén történik. Ha széleskörű szankciót vezetnének be Oroszországgal szemben, az akár érintheti a projektet – mondta a kormánybiztos.

Szlovákia 82,2

Csehország 57,5

Bulgária 83,3

Ausztria 60,0

Magyarország 78,2

Lengyelország 58,6

Románia 24,3

Forrás: Eurostat -->