Önkormányzati választás: minden ötödik nemzetiségi jelentkezett a szavazásra

A 2011-es, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által végzett népszámláláson 644 ezren vallották magukat a 13 elismert nemzetiség (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) tagjának.

A három évvel ezelőtti adatfelvételen a következő kérdésekre lehetett választ adni: Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát? Az előző kérdésnél megjelöltön kívül tartozik-e másik nemzetiséghez is? Mi az Ön anyanyelve? Családi, baráti közösségben milyen nyelvet használ általában? Mely vallási közösséghez, felekezethez tartozónak érzi magát?

A kérdőíven lehetőség volt arra is, hogy valaki több nemzetiség tagjának vallja magát, és ebben a 644 ezerben benne vannak azok is, akik még nem voltak 18 évesek a kérdőív kitöltésekor.

A KSH adatai szerint 482 ezren voltak a nemzetiségüket vállalók között azok, akik már betöltötték a 18. életévüket, azaz szavazókorúak, nagyjából tehát ennyi nemzetiségi választópolgár vehet részt ősszel a helyi, területi és országos nemzetiségi önkormányzatok tagjainak megválasztásában.

A nemzetiségi választópolgároknak regisztrálniuk kell magukat, ha részt szeretnének venni a nemzetiségi önkormányzati választáson. Regisztrálni személyesen a polgármesteri hivatalokban működő választási irodákban vagy online az ügyfélkapun, illetve a www.valasztas.hu oldalon, továbbá levélben lehet. Az önkormányzati választáson azonban csak egy nemzetiség névjegyzékébe lehet felvételt kérni, egy újabb nemzetiség névjegyzékébe történő felvételkor az előzőből törlik a választópolgárt.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint július közepéig 92 ezren vetették fel magukat a nemzetiségi névjegyzékbe, azaz csak minden ötödik nemzetiségi. A legtöbben, csaknem 45 500-an a roma névjegyzékben szerepelnek, de több mint 27 ezren vannak a német nemzetiség névjegyzékében is.

A leginkább "aktívnak" a ruszin nemzetiség nevezhető: valamivel több mint háromezren vetethetik fel magukat a névjegyzékbe és közülük már több mint ezren regisztráltak is, vagyis mintegy harmaduk már szerepel a választáson választóként. A legkevésbé "aktívak" a román nemzetiség tagjai, a csaknem 32 ezer választópolgárnak alig hat százaléka regisztrált eddig a nemzetiségi szavazásra.

A nemzetiségi választópolgárok regisztrációjának azért van jelentősége, mert az októberben megválasztandó nemzetiségi önkormányzatok létszáma attól függ, hogy a választás kitűzésekor hányan szerepelnek az adott nemzetiség névjegyzékében.

A települési önkormányzati képviselők száma három, ha a nemzetiségi névjegyzékben a választás kitűzésének napján száznál kevesebben szerepelnek. Négytagú a testület akkor, ha legalább százan vannak a névjegyzékben. Emellett csak azokon a településeken lehet nemzetiségi választást kitűzni, ahol az adott nemzetiséghez tartozók száma az utolsó népszámlálás adatai szerint legalább 25.

A területi (megyei) nemzetiségi önkormányzati képviselők száma a jogszabály alapján egységesen hét, függetlenül attól, hányan vannak a névjegyzékben. Területi önkormányzatot azonban csak ott választhatnak, ahol az adott megyében (illetve a fővárosban) legalább tíz települési (illetve kerületi) választást írnak ki.

Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők száma 15 és 47 között változik, attól függően, hogy a nemzetiség névjegyzékében hány választópolgár szerepel. Az országos önkormányzat akkor 15 tagú, ha ötezernél kevesebb választópolgár szerepel a névjegyzékben, 23 tagú, ha több mint ötezer, 31 tagú, ha több mint tízezer, 39 tagú, ha több mint 25 ezer és 47 tagú, ha több mint 50 ezer választó szerepel a névjegyzékben a kitűzés napján.

A nemzetiségi önkormányzati választást a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki legkésőbb a szavazást megelőző 75. napon, miután a köztársasági elnök kitűzte a helyi önkormányzati választást.