Több gyerek hal meg balesetben, mint az összes betegségben együttvéve

A Veszprém megyei Csajágon, múlt vasárnap egy biciklivel közlekedő tízéves gyerek halt meg, amikor elütötte őt egy traktor. Hétfőn pedig újabb tragédia történt, egy 11 éves kislány fürdőzés közben hirtelen eltűnt a Tiszában. Holttestét, Olcsvaapátinál, negyven méterre attól a helytől találták meg, ahol elmerült.

Az aktuális statisztikák szerint a gyermekek körében egyéves kor után a balesetek vezetik a halálozási listát. Több gyerek hal meg baleset következtében, mint az összes betegségben együttvéve és a balesetek a nyári hónapokban gyakrabban fordulnak elő. Európában évente a 14 éven aluliak közül 150–200-an halnak meg értelmetlenül, valamely balesetben. A kórházi ellátást igénylő, tehát súlyos sérülések száma a 18 éven aluli fiatalok körében eléri évente a 30–40 ezer főt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly több mint száz gyerek halt meg különböző balesetek miatt. A legtöbb esetben ez közlekedési vagy vízi balesetet jelent, de az esések, mérgezések is szerepelnek a listán. Amíg azonban a fertőző betegségek megelőzésére az egészségügyi költségvetés évente több mint négymilliárd forintot fordít, addig a baleset megelőzésre alig jut forrás.

– A vízi balesetek mindegyike megelőzhető lenne a szabályok betartásával és józan paraszti ésszel – állítja Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának vezetője. A természetes vizeknél való strandoláskor alapvetően akkor garantálhatja egy szülő vagy kísérő a gyermekek védelmét, ha  pontosan felméri az időjárási viszonyokat, a vízi jártasságukat, hogy milyen vízbiztonsággal bírnak. Továbbá azzal, ha ismert fürdőhelyet választ, vagy a gyerekek vízbe engedése előtt megismeri a helyi mederviszonyokat. Általános tapasztalat, hogy a gyerekek kísérői nem ismerik jól a vizek veszélyeit, vagy ha igen, akkor sem hívják fel megfelelően ezekre a gyerekek figyelmét.

A másik visszatérő hiba, hogy a kisgyermekekre nem adnak mentőmellényt azonnal, akár már az autóból kiszállva, amint egy kikötő vagy mély víz közelébe érnek, pedig életeket lehet menteni egy olcsó eszközzel. A balesetek többsége abból adódik, hogy úszni nem tudók mennek vízi-járműveken vagy felfújható strandeszközbe kapaszkodva bójákon túlra, miközben a tó medre csalóka lehet, mert egyes bemaródásoknál hirtelen mélyül. Fontos tudni, hogy akit a strandeszközével sodor el a parttól a szél vagy a víz, az nagyobb biztonságban van, ha továbbra is belekapaszkodik ezekbe, és megvárja míg segítség érkezik, mintha elengedi a gumimatracot, úszógumit vagy csónakot, és úszva próbál partra evickélni. Vízibalesetek esetében az is életmentő információ, hogy aki nem elég edzett, nem igen jó és stabil úszó és nem tanulta, inkább ne vállalkozzon vízből mentésre. Ilyenből ugyanis nem ritkán történik kettős tragédia. Azonnal hívjunk profi segítséget és ha lehetőség van rá, inkább hajtsunk végre közvetett mentést. Dobjunk bármilyen mentésre alkalmas eszközt a vízbe, vagy nyújtsunk be valamilyen hosszú tárgyat, amibe bele tud kapaszkodni aki bajba jutott. Aki nem tud úszni, ne menjen ismeretlen vízbe.