A NATO nehezen tudna szembeszállni egy orosz invázióval - aggódik a brit tábornok

Sir Richard Shirreff tábornok, aki márciusig a NATO európai erőinek főparancsnok-helyettese volt, a BBC televíziónak adott interjúban kijelentette: az észak-atlanti szövetségnek komoly nehézségeket okozna a szükséges mértékű erők felvonultatása különösen a szárazföldön, ha Oroszország "bármilyen kalandorakcióra" szánná el magát.

Sir Richard szerint Nyugat-Európa folyamatosan építi le katonai kapacitásait, és nyilvánvalóan nem tudná megvédeni magát Oroszországgal szemben jelentős amerikai segítség nélkül.

A NATO-nak még egyetlen hadosztály - vagyis egy hozzávetőleg 20 ezer fős alakulat - gyors kivezénylése is jelentős gondot okozna - tette hozzá a brit tábornok.

Shirreff közölte: elismeri, hogy népszerűtlen politikai döntés lenne az újrafegyverkezés, de ha a NATO komolyan veszi saját védelmi kötelezettségeit, akkor újra kell fegyverkeznie, újjá kell építenie katonai kapacitásait. Európának "a zsebébe kell nyúlnia és többet kell költenie védelemre" - tette hozzá.

Ugyanezt hangsúlyozta nemrégiben Londonban tartott előadásában Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.

Rasmussen az egyik legtekintélyesebb brit külpolitikai elemzőműhely, a Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House - nyár eleji biztonságpolitikai rendezvényén kijelentette, hogy véget kell vetni az európai NATO-tagállamokban a védelmi kiadások folyamatos lefaragásának, mert nem lehet a végtelenségig az Egyesült Államoktól elvárni a számla nagy részének kifizetését. Hangsúlyozta: Oroszország 2008 óta hozzávetőleg 50 százalékkal növelte katonai kiadásait, a NATO-tagállamok ugyanezen idő alatt viszont átlagosan 20 százalékkal csökkentették védelmi költségvetéseiket.

A NATO teljes védelmi kiadásának kétharmadát az Egyesült Államok állja, és a szövetség katonai műveleti kapacitásainak jelentős részét kizárólag Amerika képes biztosítani, ami fenntarthatatlan - mondta a júniusi londoni rendezvényen a NATO-főtitkár.

Más nagy londoni kutatóközpontok is felhívták már a figyelmet arra, hogy gyors ütemben csökken a nyugati - főleg az európai - országok részaránya a globális védelmi kiadásokon belül.

A legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóközpont, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított idei elemzés (Military Balance 2014) kimutatta, hogy a nyugati hatalmak védelmi költségvetése tavaly valamivel több mint a fele, 2010-ben azonban még a kétharmada volt a világ összesített katonai kiadásainak. Az intézet adatai szerint tavaly az európai országok 57 százalékában csökkentek reálértéken számolva a védelmi kiadások.