Kiélezett csaták is lehetnek

Kevés billegő nagyváros
Kelet-Magyarországon lehet a legnagyobb harc október 12-ig. Három olyan nagyváros is van, amelyiket nem tudhatja a zsebében a Fidesz: Miskolc, Nyíregyháza és Salgótarján. A legizgalmasabb csata Miskolcon várható. A baloldali ellenzék már július elején bejelentette: Pásztor Albert egykori rendőrfőkapitányt támogatja, akit arról lehet ismerni, hogy a cigánybűnözéssel kapcsolatos kijelentései pár éve kiverték a biztosítékot. A Fidesz–KDNP most is Kriza Ákost polgármestert indítja, a Jobbik pedig Jakab Pétert, Hircsu Ákost a civilek támogatják és az LMP is indít jelöltet. A szoros tavaszi eredmények ismeretében nagy csata várható.

Salgótarjánban a kormánypártok Székyné Sztrémi Melindát indítják. Ő 2006 óta polgármester és már kétszer legyőzte Dóra Ottót, akit az ellenzék most közösen indít, igaz a közhangulat változott a városban az elmúlt négy évben.

Nyíregyházán a Fidesz Kovács Ferenc eddigi városvezetőt indítja, akinek két ellenfele is lesz. Nagy Lászlót a baloldal, Vass Zoltánt a Jobbik támogatja a polgármesteri címért. Az elemzők figyelmeztetnek: Kelet-Magyarországon a Jobbik magas támogatottsága alaposan megkavarhatja az erőviszonyokat.

A dunántúli megyei jogú városok közül Szombathelyen és Szekszárdon van a legnagyobb esélye az ellenzéknek, de Dunaújvárosban és Pécsett is szorosabb lehet az eredmény, mint négy évvel ezelőtt volt.

Szombathelyen a polgármester, Puskás Tivadar és Ipkovich György között dőlnek majd el a dolgok. Ipkovich mögé felsorakozott a baloldal és korábban két ciklusban már vezette a várost. A Fidesz tekintélyét kikezdte a szocialisták által tavaly kirobbantott botrány, ami a fideszes alpolgármester állítólagos kokainozásáról szólt. Befolyásolhatja az eredményt az, hogy a Jobbik is erős jelöltet talált, Balassa Péter, a Haladás korábbi labdarúgója személyében és az LMP is állít jelöltet.

Szekszárdon valódi küzdelem várható. Amennyiben a trafikügyet tavaly kirobbantó Hadházy Ákos mögé a teljes ellenzék felsorakozik, egyenlő ellenfele lehet Ács Rezsőnek, aki eddig alpolgármester volt. A várost 2006 óta irányító Horváth István egyéni országgyűlési mandátumot szerzett, ezért még inkább kétesélyes a meccs.

Pécsen nagyon jó lehet polgármesternek lenni. Erre lehet következtetni abból, hogy sokan szeretnének azzá válni. Egyelőre hat jelöltről tudni, a jelenlegi városvezető Páva Zsolt pedig nem ül annyira biztosan a székében és a korábban őt jelölő civilszervezet is elállt mellőle, önállóan indít ellene jelöltet.

Dunaújvárosban 2010-ben fölényesen nyert Cserna Gábor, de azóta változott a közhangulat. A város legnagyobb foglalkoztatójának számító Dunaferrnél komoly leépítések zajlanak. Pintér Attila, a baloldal és Pintér Tamás a Jobbik jelöltje próbálja ezt kihasználni.

Mindezek ellenére a baloldal megosztottsága miatt még bizakodhat Fidesz-KDNP, amennyiben azonban az ellenzék valóban összefog és a Jobbik sem lesz hajlandó visszalépni, esély van visszaszerezni néhány várost a baloldalnak.

A kisebb városokban is lesznek nagy harcok
Veszprémet 1990-2006-ig a szabaddemokraták vezették és mivel az ellenzék közös jelöltet is talált, bíznak abban, hogy feleleveníthetik a hagyományokat. Ehhez Porga Gyulát kellene leváltaniuk, aki 2010 óta áll a város élén és az elmúlt négy évben minden muníciót meg is kapott a Fidesztől, hogy maradhasson. Katanics Sándor indul ellene, aki szocialista országgyűlési képviselő volt 2006–2010 között, most a DK színeiben politizál, de az egész ellenzék beállt mögé.

Zalaegerszegen, tekintettel a tavaszi parlamenti eredményekre, Balaicz Zoltánnak van a legtöbb esélye. Igaz ő is új jelölt lesz. A Fidesz ugyanis, a hírek szerint, nem indítja újra a mostani polgármestert, Gyutai Csabát.
Igaz, Tatabányát mindig is a baloldal fellegvárának könyvelték el, de a várost eddig egyszer sem vezette szocialista párti polgármester. Most a Fidesz Schmidt Csabát, a jelenlegi polgármestert indítja Fekete Miklóssal szemben, akit viszont az összes baloldali párt támogat.

Békéscsabán, Hanó Miklóst indítja a Fidesz, akinek a függetlenként induló, öt baloldali és liberális párt támogatását élvező Velkey Gáborral kell megküzdenie.

Kecskeméten a baloldali erők megállapodtak és közösen támogatják a független Hugyecz Zoltánt, aki sikeres vállalkozó. Mégis össze kell szednie magát az ellenzéknek, hogy Szemereyné Pataki Klaudiát, a város alpolgármesterét megszorítsák októberben.

Vannak lefutott városok is
Persze vannak olyan nagyvárosok is, ahol kétség sem fér a jelenlegi polgármester újrázásához. Baloldaliak közül egy van ilyen, Szeged. Botka László nagyon népszerű a városban. A Fidesz egy civilt indít ellene, Kothencz János személyében, Málovics György pedig az LMP színeiben próbálkozik.
Borkai Zsolt 2006-ban került Győr élére és az azóta eltelt idő igazi sikertörténet a város életében. Virágzik és növekszik a gazdaság, a turizmus, újabb gigaberuházások vannak folyamatban és Borkait szeretik is a helyiek.

Székesfehérváron is biztosra veszik Cser-Palkovics András győzelmét, aki 2006 óta irányítja a várost és igen komolyan megerősítette a jobboldal bázisát. Sopronban sem számolnak azzal, hogy valaki megszoríthatja a jelenleg is polgármester Fodor Tamást.

Szolnokon az eddigi fideszes városvezető, Szalay Ferenc várható biztos befutónak. Kaposváron ugyanezt tartják Szita Károlyról, Egerben pedig Habis Lászlóról.

A fővárosban lehetnek meglepetések
Ugyan Budapesten tavasszal a baloldal egy százalékponttal kapott csak ki a Fidesztől, az elemzők szerint nagy meglepetést jelentene, ha Tarlós Istvánt legyőzné Falus Ferenc. Igaz, két hasonló karakter versenyez majd és az ellenzék egy olyan jelöltet talált, akin sokkal nehezebb lesz fogást találni, mint egy ismert politikuson lett volna, ettől függetlenül nagy hátrányt jelenthet, hogy Falus Ferenc nem rendelkezik önkormányzati és városvezetői tapasztalattal.

Ellenzéki színekben a kerületek közül a XIII.-ban Tóth József biztos befutónak tűnik, a XIV.-ben Karácsony Gergely okozhat meglepetést, Gajda Pétertől, a XIX. kerületben, Gy. Németh Erzsébettől a XVII-ben és Molnár Gyulától a XI-ben, Gegessy Ferenctől a IX. kerületben várják, hogy visszaszerezhetnek néhány széket a Fidesztől.

Nagy nevek, akik biztosan nem újráznak
A nagyágyúk közül is vannak, akik biztosan nem lesznek polgármesterek. A Fidesz emblematikus városvezetői közül többen is inkább a parlamentet választották. Kósa Lajos helyett Papp László eddigi alpolgármester indul Debrecenben, de nem lesz nehéz dolga. Rogán Antal a belvárost hagyta ott az országgyűlésért, neki is a helyettese próbálkozik, Lázár János egykori városában 2012 óta gyakorol Almási István. Hódmezővásárhelynek a rendszerváltás óta nem volt baloldali polgármestere, így nem valószínű, hogy éppen akkor választanak egyet, amikor ekkora kormányzati hátszele van a városnak.

Mindent a voksolásról

A szavazás napja: október 12.
A választópolgárok a névjegyzékbe történt felvételükről 2014. augusztus 25-ig kapnak értesítést.
Jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet. A választókerületben választójoggal rendelkező választópolgár 2014. szeptember 8-ig ajánlhat jelöltet. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.
Jelölt az lehet, akit a település választópolgárainak legalább 1 százaléka ajánlott.
A választópolgár személyesen, a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat. Aki 2014. június 23-ig tartózkodási helyet létesített, és tartózkodási helyének érvényessége legalább a szavazás napjáig tart, átjelentkezéssel a tartózkodási helyén szavazhat. Átjelentkezési kérelmet 2014. október 10-én 16.00 óráig lehet benyújtani a www.valasztas.hu oldalon vagy levélben, illetve személyesen a helyi választási irodában.
Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a
legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy
az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.
A 2014 októberében megválasztott képviselők mandátuma immáron öt évre szól, megbízásukat 2019-ig gyakorolhatják.
2014-ben megújult a fővárosi közgyűlés választásának szabálya is, a fővárosi közgyűlés huszonhárom tagja, a fővárosi kerületek polgármesterei lesznek, míg kilenc tag kompenzációs listáról nyeri el mandátumát.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának napján, a valamely nemzetiséghez tartozó választópolgárok – önkormányzatisághoz való joguk gyakorlása keretében – közvetlenül megválasztják saját nemzetiségi önkormányzatuk helyi, területi és országos képviselőit is.

Négy év alatt eltűnt 20 ezer választó
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint négy év alatt csaknem 20 ezerrel (0,24 százalékkal) csökkent a választásra jogosultak száma. A 2010-es önkormányzati választásnál a szavazás kitűzésekor 8 millió 205 ezer 967-en szerepeltek a választói névjegyzékben, most 8 millió 186 ezer 399-en vannak rajta.
A népességfogyás mértékét nézve ez nem csoda, a KSH adatsora szerint 2010. január 1. és 2014 január 1. között 137 ezerrel csökkent Magyarország népessége.
A legnagyobb arányú csökkenés Nógrád megyében volt, a legkevésbé Fejér megye választóinak száma esett vissza. A fővárosban 0,36 százalékos a csökkenés. Ott most 1 millió 402 ezer 344 választásra jogosult él.
Öt megyében (Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg) viszont nőtt választásra jogosultak száma. Pest megyében négy év alatt 23 ezer 670-nel lettek többen.

Új szabályok az utolsó pillanatban
A választásról szóló törvényt az utolsó pillanatban, júniusban módosította a parlament. A jogszabály alapján átalakul a Fővárosi Közgyűlés, és ezentúl a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz a tagja, tehát nem a külön ebbe a testületbe választott képviselők lesznek többségben. A listáról a kerületek lélekszáma alapján súlyozva osztják ki a mandátumokat. A közgyűlési döntéseknél bevezetik a kettős többség elvét.

Változtattak az ajánláson is, így a nagyvárosokban könnyebb lesz polgármesterjelöltté válni. Emellett enyhítettek az önkormányzati képviselők és a kistelepülési polgármesterek összeférhetetlenségi szabályain.
Az összes ellenzéki párt bírálta a törvénymódosítást és ötvenheten az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak a megsemmisítését kérve. Az AB végül helyben hagyta az új szabályozást, de nagy vita után. A 15 fős testületben csak egy szavazaton múlt, hogy nem semmisítették meg a törvényt.
Paczolay Péter, az AB elnöke nagyon súlyosan támadta a többi bírót. Azt írta, hogy "az Alkotmánybíróságnak különös felelősséggel, az alkotmányos szempontok kizárólagos érvényesítésével kellett volna döntenie."

A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet is kifogásolta a jogszabályt, amely szerintük megkérdőjelezhetővé teszi az őszi önkormányzati választás legitimitást. A három jogvédő szervezet az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó szervezetéhez, a Velencei Bizottsághoz fordul a törvény miatt.
A Fidesz azzal érvelt a változtatás mellett, hogy a kerületek érdekei markánsabban tükröződnek majd az új összetételű Fővárosi Közgyűlésben.

Az országgyűlési választás után a megfigyelőként jelenlévő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is (EBESZ) bírálta a magyar választást. Jelentésükben azt írták: a választás megfelelően volt lebonyolítva és sokoldalú választási lehetőséget biztosított az állampolgároknak, de a média elfogultsága, valamint az állam és a pártok közötti határokat elmosó kampánytevékenységek miatt a kormánypárt tisztességtelen előnyt élvezett.