Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól azt is megtudtuk, hogy ehhez – a tavalyi adatok alapján – évente még mintegy 1,4 milliárd forint jön, amely összesen kilenc, különböző márkanevű, meddőség kezelésében használt készítmény tb-támogatása.
A KSH adatai szerint Magyarországon megközelítőleg 150 ezer olyan pár él, akik legalább egy éve hiába várnak gyermekre. Közülük azonban nem mindenki veszi igénybe a közintézményekben és az OEP-pel szerződött magánintézményekben elvileg térítésmentes meddőségi kezelést. A legnagyobb esetszámnak évek óta az inkább vizsgálatnak minősülő spermiumanalízis számít, 2010 és 2012 között évente 18,5–19 ezer, tavaly már majdnem 24 ezer ilyen elemzés készült, ez viszont összesen nem került többe 7,5, illetve 9,2 millió forintnál.
Nem rengetik meg a tb-költségvetést az inszeminációra fordított kiadások sem: az évi 3–4 ezer, egyre csökkenő számú eset összesen 17–20 millió forintba kerül. (Ennél az eljárásnál hormonkezeléssel serkentik tüszőérésre a petefészket, majd tüszőrepedést váltanak ki, és a korábban levett spermiumot befecskendezik a méhüregbe.)
Ennél eggyel nagyobb nagyságrend, 136–138 millió forint az, amit a petevezeték átjárhatóságát biztosító beavatkozásokra áldoz évente az egészségbiztosító. Ezt a kezelést 5,5–6 ezer nőnél végzik el évente.
A legtöbbe kétségkívül a mesterséges megtermékenyítés kerül, amely esetenként ugyan „csak” mintegy 300 ezer forint, ám páronként összesen öt ilyen kérhető térítésmentesen. Az évi 6–6,5 ezer lombikbébi-program finanszírozása a meddőségi kezelésekre kifizetett legnagyobb tétel: éves szinten 2,1-2,3 milliárd forint.
Az adatok azt mutatják, hogy a meddő párok közül csak nagyon kevesen vállalják a további tortúrát, illetve képesek azt saját zsebből megfinanszírozni: 2009-ben 160, 2010-ben mindössze 55 ilyen pár volt.
A meddő párokkal országszerte 12 intézet foglalkozik, ezeknek elvileg rendszeresen meg kell küldeniük eredményességi adataikat az egészségügyi intézményeket felügyelő Gyemszinek. A legutóbbi, 2010-ről közzétett statisztikák alapján a csaknem ötezer mesterséges megtermékenyítés elvileg 1649 terhességet eredményezett, ám, mint arra a szakértők már korábban felhívták a figyelmet, a meddőségi centrumok csak a fogantatásig kísérik a leendő szülőket, arról nincs adatuk, pontosan hány baba jött munkájuk eredményeként világra.
Amint arra a Gyemszi is felhívja a figyelmet, a nők életkorának nagy jelentősége van a meddőségi kezelés sikerességben. A legnagyobb esélye a sikeres beavatkozásnak a 35 évesnél fiatalabbak esetében van. 35–40 év között 20, 40 év felett 60 százalékkal kisebb a megszületett lombikbabák aránya.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.