Teljes gőzzel indul ma a kampányidőszak

Hivatalosan is megkezdődik ma az önkormányzati képviselők választását megelőző kampány. A tavaly elfogadott új választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a választást megelőző 50. napon kezdődik és a szavazás napjáig, a voksolás befejezéséig tart.

Kampánytevékenységnek számít mindaz, ami alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. Kampányeszköz a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és a politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés.

Ezen időszak végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát, mérettől és hordozóanyagtól függetlenül), de ezeken is fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét, valamint a kiadásért és szerkesztésért felelősöket. A kampánycsend intézményét már tavaly megszűntették, de a szavazás napján a szavazóhelyiségek épületének bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen nem lehet választási kampánytevékenységet folytatni.

Hirdetés

Politikai hirdetésnek minősül az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalom. A politikai reklámért - amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése - azonban a közzétevő médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást.

A politikai reklámot közzétenni szándékozó műsorszolgáltatóknak augusztus 23-áig kell jelezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). A kampányban csak azok a televíziók, rádiók tehetnek közzé ilyen reklámot, amelyeket az NVB nyilvántartásba vett. A műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, a politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.

A kampányban csak az a 366 nyomtatott és 232 elektronikus sajtótermék közölhet politikai hirdetést, amely jelezte ezen szándékát az Állami Számvevőszéknek, aki nyilvántartásba  vette a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét.

Támogatás

Az önkormányzati választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek a parlamenti választásokkal szemben nem részesülnek állami kampánytámogatásban, és nincs is limitálva a kampányra fordítható összeg.

Szavazási rendszer Más rendszerben szavaznak a 10 ezer fő feletti, illetve alatti nagyságú településeken. A kisebb településeken a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai egyéni listás (korábban kislistásnak nevezett) választási rendszerben választják meg, amelyben a település egy választókerületet alkot. A tízezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületekben a képviselők vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - jutnak mandátumhoz. 169 településen választják meg a helyi képviselőket vegyes választási rendszerben, 3008 településen pedig egyéni listás rendszerben, összesen tehát 3177 településen lesz voksolás. Idén 8 millió 186 ezer 399-en vannak a névjegyzéken, ez mintegy 20 ezerrel (0,24 százalékkal) fővel kevesebb, mint négy évvel ezelőtt.

Ajánlás

Az önkormányzati választáson jelöltet és listát jelölőszervezetek (pártok, társadalmi szervezetek) állíthatnak, és a voksoláson független jelöltek is indulhatnak. A nyilvántartásba vett jelölőszervezetek augusztus 25-én vehetik át az ajánlóíveket, és ekkor kezdődik meg a két hétig, tehát szeptember 8-áig tartó ajánlásgyűjtés. Jelöltet az a szervezet állíthat, amely a választás kitűzése után nyilvántartásba vetette magát. A közös jelöltet, listát állító jelölőszervezeteknek külön kell nyilvántartásba vetetniük magukat.

Értesítő

A Magyar Posta a héten már megkezdte az érintett több mint nyolcmillió választópolgárnak a választásról szóló értesítő kézbesítését. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) névre szóló küldeményében az önkormányzati választás kitűzéséről és arról tájékoztatja a választópolgárokat, hogy szerepelnek a névjegyzékben, legkésőbb augusztus 25-ig. Ha valaki ezt nem kapja meg, akkor az állandó lakóhelye szerinti helyi választási irodához (helyi jegyzőhöz) fordulhat, aki ekkor új értesítőt állít ki. Az értesítő tartalmazza a szavazás helyét, idejét és azt is, hogy a választópolgár melyik településen gyakorolhatja választójogát. Az értesítők postázásának költsége várhatóan félmilliárd forintot tesz ki.

Nemzetiségi választások is lesznek
A 13 nemzetiség – a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán – képviselői a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával egy napon választja meg a települési, a területi és az országos önkormányzatát. A választáson csak azok vehetnek részt, akik szeptember 26-án 16 óráig felvetetik magukat a nemzetiségi névjegyzékbe. Az NVB 2715 települési nemzetiségi választást tűzött ki az ország 1744 településen. Egyedül a roma nemzetiség minden megyében választhat területi önkormányzatot.

Külföldieknek regisztrálni kell
Mintegy 107 ezer, nem magyar, de magyarországi lakóhellyel rendelkező uniós állampolgár is szavazhat, ehhez regisztrációra sincs szükségük. A külföldi állampolgárok lehetőségük van a nemzetiségi választáson is szavazni és jelöltként indulni, ha regisztrálták magukat. A külföldön élő (magyarországi lakcímmel nem rendelkező) magyar állampolgárok esetében nem szavazhatnak sem az önkormányzati, sem pedig a nemzetiségi választáson.