Ukrajna uralta az EU-csúcsot

Rendkívüli módon aggasztják az ukrajnai válság fejleményei az Európai Tanácsot, ezért az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő, a legfőbb stratégiai döntéseket meghozni hivatott testület arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egy héten belül készítsen javaslatot, milyen további intézkedéseket lehet alkalmazni Oroszországgal szemben.

Ezt a szombati rendkívüli EU-csúcs után közölte Brüsszelben Herman Van Rompuy, a Tanács leköszönő elnöke. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság szintén távozó elnöke ennél is határozottabban fogalmazott: „Ami Ukrajna keleti részén zajlik, az háború” – közölte a portugál politikus, kiemelve: „az új front megnyitása és a reguláris orosz csapatok bevetése elfogadhatatlan. Beszámolt arról, hogy pénteki telefonbeszélgetésükön arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, térjen le erről az útról. Barroso szerint egyetértés van a tagországok között azzal kapcsolatban, hogy ha Moszkva tovább súlyosbítja a helyzetet, azért egyre nagyobb árat kell fizetnie.

Az egyetértés persze nem feltétlenül igaz. Werner Faymann szkeptikusan nyilatkozott a büntetőintézkedésekről, Robert Fico szlovák kormányfő pedig jelezte, az újabb szankciók ellen vétót emelhet. Orbán Viktor magyar miniszterelnök is arról beszélt a találkozó előtt, hogy „önbecsapás azt állítani, sikeres a szankciós politika Oroszországgal szemben.” Orbán ugyanakkor Barrosóhoz hasonlóan azt hangsúlyozta: a konfliktust tárgyalásos úton kell megoldani.

A találkozón részt vett Petro Porosenko ukrán államfő is, aki a csúcson tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: Ukrajna külföldi katonai agresszió és terror áldozata, területén több ezer külföldi katona és több száz idegen harckocsi tartózkodik. Úgy vélte, a válság nem csak Ukrajna, hanem egész Európa biztonságát fenyegeti.

Az agressziót Oroszország nem ismerte el, a nyugat-európai országok és a NATO vezetése ugyanakkor műholdfelvételekre hivatkozva elfogadják a kijevi vezetés erről szóló állításait. Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség főtitkára a The Daily Telegraph brit konzervatív lap szombati számában arról írt, hogy Ukrajna területén ezernél jóval több orosz katona tartózkodik, fejlett nehézfegyverzettel felszerelve. Nem eltévedt önkéntesekről van szó, hanem magas szinten kiképzett, hivatásos harcoló alakulatokról – hangsúlyozta cikkében Rasmussen.

Kiemelte azt is: a NATO hétvégén Walesben esedékes csúcstalálkozóján arról is megegyezés születhet, hogy fokozzák a katonai jelenlétet Közép- és Kelet-Európában, ameddig az szükséges. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung szerint ez öt állandó támszpont kiépítését és egy négyezer fős gyorsreagálású alakulat kialakítását jelentheti.

Az sem enyhíti a feszültséget, hogy Vlagyimir Putyin egy tegnap sugárzott tévéinterjúban felvetette: haladéktalanul lényegre törő tárgyalásokat kell kezdeni egy új állam létrehozásáról és megszervezéséről Ukrajna délkeleti részén, hogy meg lehessen védeni az ott élő emberek törvényes érdekeit. Később az elnök szóvivője korrigálta a Putyin által elmondottakat. Dmitrij Peszkov kijelentette: a Pervij kanal tévécsatornának adott nyilatkoztatot rosszul értelmezték, valójában „nincs szó” a Novorosszijának nevezett szakadár délkelet-ukrajnai terület szuverenitásáról.

A lisszaboni szerződésben létrehozott elnöki pozíció, amelyet elsőként Van Rompuy töltött be, mostanáig nem a leglátványosabb tisztség volt az EU-ban. A belga politikus azonban a háttérben rengeteget tett azért, hogy olyan lehetetlennek látszó helyzetekben is konszenzusra tudott jutni a 28 tagország, mint a 2014–2020-as költségvetési keretről szóló tárgyalások. Van Rompuy újabb kihívásokat is említett: az EU továbbra is stagnáló gazdaságának fellendítése, az ukrán–orosz konfliktus, illetve Nagy-Britannia helye az unióban.

Nem véletlen, hogy Tusk első nyilatkozatában arról beszélt: nem tudja elképzelni az EU-t a britek nélkül, ennek érdekében hajlandó tárgyalni azokról a reformokról is, amelyeket David Cameron miniszterelnök több nyilatkozatában a maradás feltételéül szabott. Jó hír, hogy Cameron – aki a leghangosabban állt ki az új európai bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker ellen – gratulált Tusknak.

A magyar miniszterelnök is támogatta lengyel kollégája kinevezését. A csúcs előtt arról beszélt újságíróknak, hogy ő az ésszerű megoldások híve, és ez ésszerű megoldásnak tűnik. Orbán Viktor nem csak Tuskra utalt, hanem az EU új külügyi főképviselőjére, Federica Mogherinire is. Az eddigi olasz külügyminiszter személyével kapcsolatban a huszonnyolcak körében nem volt korábban egyetértés, bírálói tapasztalatlanságát és Moszkva-barát politikáját hányták a szemére.

A lisszaboni szerződésben létrehozott elnöki pozíció, amelyet elsőként Van Rompuy töltött be, mostanáig nem a leglátványosabb tisztség volt az EU-ban. A belga politikus azonban a háttérben rengeteget tett azért, hogy olyan lehetetlennek látszó helyzetekben is konszenzusra tudott jutni a 28 tagország, mint a 2014–2020-as költségvetési keretről szóló tárgyalások. Van Rompuy újabb kihívásokat is említett: az EU továbbra is stagnáló gazdaságának fellendítése, az ukrán–orosz konfliktus, illetve Nagy-Britannia helye az unióban.

Nem véletlen, hogy Tusk első nyilatkozatában arról beszélt: nem tudja elképzelni az EU-t a britek nélkül, ennek érdekében hajlandó tárgyalni azokról a reformokról is, amelyeket David Cameron miniszterelnök több nyilatkozatában a maradás feltételéül szabott. Jó hír, hogy Cameron – aki a leghangosabban állt ki az új európai bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker ellen – gratulált Tusknak.

A magyar miniszterelnök is támogatta lengyel kollégája kinevezését. A csúcs előtt arról beszélt újságíróknak, hogy ő az ésszerű megoldások híve, és ez ésszerű megoldásnak tűnik. Orbán Viktor nem csak Tuskra utalt, hanem az EU új külügyi főképviselőjére, Federica Mogherinire is. Az eddigi olasz külügyminiszter személyével kapcsolatban a huszonnyolcak körében nem volt korábban egyetértés, bírálói tapasztalatlanságát és Moszkva-barát politikáját hányták a szemére.

-->