Államtitkár: biztosítunk egyfajta minimumot a túléléshez

A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár elmondta, több eddigi szociális támogatás elnevezése megváltozik ugyan, de a szociális támogatásokra fordított állami és önkormányzati források együttes összege nem fog csökkeni.

A változtatások szerint szociális támogatásokat márciustól két helyről kérhetnek az érintettek: egyrészt a járásoktól, másrészt a helyi önkormányzatoktól (Budapesten mindkettő kerületi szinten működik). A szociális támogatásoknak ennek megfelelően két formája lesz: a járásoknál az úgynevezett jövedelemkompenzáló-, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők.

A jövedelemkompenzáló támogatás célja, hogy mindenki számára biztosítsanak egyfajta minimumot a "túléléshez", ha nincs más jövedelme. Kiadáskompenzáló támogatást pedig azok kérhetnek, akiknek nehézséget jelent a rezsi, vagy más családi kiadás kifizetése.

A - járásoktól kérhető - jövedelemkompenzáló támogatások közé tartozik továbbra is a közgyógyellátás, az ápolási díj, az időskorúak járadéka. Az önkormányzatoktól két új támogatási forma kerül a járási szintre az aktív korú munkanélküliek ellátásaként. Az egyik a munkaképeseknek nyújtandó foglalkozáshelyettesítő támogatás (fht), míg a másik a nem munkaképeseknek nyújtandó egészségkárosodotti és gyermekfelügyeleti támogatás (korábbi nevén rendszeres szociális segély).

A közfoglalkoztatásban dolgozók nem kapnak fht-t, de amint kikerülnek onnan, a támogatást újra folyósítják a számukra.

A jövedelemkompenzáló támogatásokat márciustól teljes egészében a központi költségvetésből finanszírozzák, az önkormányzatoknak ebben már nem lesz szerepük. Az e támogatásokhoz való jogosultságot a járási hatóságok állapítják meg országosan egységes elvek alapján.

Az önkormányzatoktól kérhető kiadáskompenzáló támogatások elnevezése márciustól egységesen "települési támogatás" lesz; ebbe tartoznak majd bele a korábbi különböző átmeneti-, családi krízis-, lakásfenntartási- vagy más címen kifizetett segélyek.

Czibere Károly elmondta, a települési támogatások helyi rendszeréről, szempontjairól, igénylési feltételeiről, valamint a segély összegéről márciusig valamennyi települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletet kell alkotnia. Jelezte: e támogatás felső határa (az öregségi nyugdíjminimum összege) legfeljebb 28 500 forint lehet havonta.

Az államtitkár véleménye szerint igazságosabb lesz a rendszer, hiszen helyben, az önkormányzatoknál jobban látják, ki a valóban rászorult, és ki az, aki csak vissza akar élni a támogatási rendszerrel. Arra is felhívta a figyelmet, nem történhet meg, hogy egy szegényebb önkormányzat nem tud települési támogatást adni az ott élőknek.

Czibere Károly közlése szerint ma 261 olyan város van Magyarországon, amelyek a jelentős mértékű iparűzési adóbevételükből ki tudják majd fizetni ezeket a támogatásokat, a többi önkormányzat a központi költségvetési támogatásból kapja meg a szükséges forrásokat. Jelezte: erre várhatóan 30-34 milliárd forintos keretet különítettek el egy differenciált területi kiegyenlítési rendszerben.

Az államtitkár az átalakítást azzal indokolta, hogy átláthatatlan volt a szociális támogatási rendszer, és nagyon kusza volt az is, milyen segélyt finanszíroznak helyi, járási vagy állami szinten. Utalt arra is, hogy az önkormányzatok jelzései szerint sok volt a visszaélés, becslések szerint pedig a támogatások mindössze 60 százaléka jutott el a legrászorultabbakhoz.

Czibere Károly azt mondta, bízik abban, hogy a márciusi változtatással két évtized után végre rendet tudnak tenni a támogatási rendszerben.