Parlament: az éjszaka közepéig maradtak a legkitartóbb képviselők

"Ez az Egyesült Államok és az adott személy magánügye" - mondta a Parlamentben Tállai András a kitiltási botrányról. Az államtitkár Schiffer András LMP-frakcióvezető napirend előtti felszólalására válaszolt, aki arról is beszélt: a netadóról a nemzeti konzultáció az elmúlt hetekben megtörtént, a korábbi nemzeti konzultációkra pedig 500 pedagógus egész évi bérét költötték már rá. A távközlési adó kibővítésének ügye lezárult - mondta Tállai erre, aki szerint azért kell visszavonni az internetadó tervét, mert "a társadalom ezt azt egész internet adójának értelmezte". Az MSZP napirend előttijére is Tállai válaszolt, akkor arról beszélt: “ami a korrupciós gyanút illeti, jó volna, ha erről bizonyítékot is tudna mondani, mert ez így csak egy gyenge ellenzéki vádaskodás.”

Harrach Péter (KDNP) a vasárnapi zárva tartás tervéről beszélt: mint mondta, egy közös pihenőnapot szeretnének, a családok szemszögéből néznék a munkavállalók érdekeit. Azokról a számításokról, amelyek szerint tízezrek kerülhetnek utcára, részletesebben nem beszélt, csak annyit mondott: nem csak a pénzügyi szempontokat kell figyelembe venni.

Rogán Antal a Fidesz napirend előtti felszólalójaként azt mondta: a 2015-ös költségvetés a bankok elszámoltatásának költségvetése lesz, ezzel a magyar családok zsebében sokkal több pénz marad. a bankok elszámoltatásának sincs nyoma jövő évi költségvetésben. (Igaz, a költségvetésben valójában nem szerepel egyetlen soron sem, hogy a forintosítást majd támogatással segítenék – a javaslat indoklásában mondják csak el nagyon sokszor, hogy az elszámoltatással több pénz marad az embereknél. Ezt a kormány szerint fogyasztásra költik majd, a többletjövedelem azonban a prognózisokban sem jelenik meg, nincs kiugrás a lakossági költésekben jövőre. Ezen kívül a béremelés évének nevezte Rogán a következőt: a pedagógusoknak és a rendvédelmi dolgozóknak ígért nagyobb fizetést. Tállai András válaszában folytatta a kormány munkájának dicséretét, és odaszúrt egyet az elemzőknek is: “hiába mondják egyes elemzők, hogy a rezsicsökkentés hatása kimúlik, hiszen a kedvezményeket az emberek megkapják 2015-ben is” - mondta.

A kitiltási botrány szóba került az azonnali kérdések közt is. Az LMP-s Szél Bernadettnek Lázár János azt válaszolta: ha már az amerikai kormány nem segít és nem ad semmi konkrét bizonyítékot, segítsenek a magyar képviselők. A miniszter arra kérte az ellenzéki képviselőt, kérjen ő bizonyítékot az amerikaiaktól.

Szél Bernadett a CÖF és a Földművelésügyi Minisztérium stratégiai megállapodásáról is feltett azonnali kérdést. Nagy István államtitkár azt válaszolta: a társadalmi egyeztetést segítette a megállapodás, ez volt az egyetlen fontos célja. "Tisztelt képviselőtársam, én óvnék attól, hogy civil szervezeteket minősítsünk" - mondta az államtitkár, aki szerint "a kulcsszó a társadalmi egyeztetés".

Rogánék kisegítik a Gazpromot

Ezen az ülésen szavazták meg azt a módosító javaslatot, amellyel a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság lehetővé tette, hogy akár az EU-s egyeztetést is kikerülve építsék a Déli Áramlat magyarországi szakaszát. A gáztörvény módosításával lehetővé tennék, hogy olyan társaság is építsen gázszállító vezetőket, amelynek nincs szállítói rendszerüzemeltetői engedélye. Ilyen engedélye jelenleg az FGSZ Földgázszállító Zrt-nek van. A Magyar Gáz Tranzit Zrt-nek nincs, utóbbi társaság tehát ezen engedély nélkül létesítette a magyar-szlovák összekötő vezetéket. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal döntése értelmében a társaságnak meg kell szereznie az engedélyt a magyar-szlovák vezeték kereskedelmi üzemének megkezdésére. (A MEKH döntése az MGT engedély-módosítási kérelme nyomán született.)

A törvénymódosítás annak a már ismert tervnek is megadja a jogszabályi keretet, hogy a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát az arra létrehozott, magyar-orosz tulajdonú projekttársaság fektesse le. Ennek szintén nincs szállítói rendszerüzemeltetői engedélye.

Hadházy Sándor, a törvényalkotási bizottság nevében arról beszélt a javaslat vitájában: az ellátásbiztonság hosszú távú garantálása érdekében módosítják az eredeti törvénytervezetet. Az előterjesztők nevében Mengyi Roland (Fidesz) egy mondatban lerendezte a felszólalást, gyakorlatilag megismételte Hadházy szavait, de nem volt hosszabb a kormány nevében felszólaló Aradszki András sem. A fideszes Galambos Dénes már bőbeszédűbb volt, ő azzal állt ki a javaslat mellett, hogy az orosz-ukrán válságban a megszokottnál is jobban figyelni kell az energiabiztonságra. Szerinte a mostani szabályozásunk nincsen összhangban az EU-s irányelvekkel, mert korlátozza a szabad versenyt.

A független Szelényi Zsuzsanna arról beszélt: Oroszország abban érdekelt, hogy Magyarország szembeforduljon a Nyugattal, és ebben fontos eszközük az energiapolitika. A fideszes politikusok szerinte csak gyorsítják ezt a folyamatot. Szél Bernadett pedig azt emlegette fel: amikor 2008-ban a második Gyurcsány-kormány készült hasonló megállapodásra, akkor a Fidesz ellenzékből még hazaárulózott. A fideszes Turi-Kovács Béla azt válaszolta: a gázellátás könnyítésének technikai és jogi biztosítását szolgálja, ehhez képest az ellenzéki felszólalások arra a viccre hasonlítanak, amikor mindenkinek mindenről ugyanaz jut az eszébe. Az MSZP-ből Tóth Bertalan a gyanús háttéralkukról és az orosz terjeszkedésről beszélt, a jobbikos Kepli Lajos pedig arról, hogy ki kell egyensúlyozni az egyoldalú függést a Nyugattól.

Aradszki András meglepődött azon, hogy a törvényjavaslatról mindenkinek a Déli Áramlat és a Gazprom jutott eszébe - állította. Először az MSZP hozta fel a magyar parlamentben a Déli Áramlatot - idézte fel. Ám szerinte amíg a Gyurcsány-kormány és a "szovjet- vagy oroszbarát MSZP" rosszul tette ezt, mert versenyhelyzetet teremtett a Nabucco és a Déli Áramlat közt, most pedig a kormány "megpróbálja a magyar érdeknek legjobban megfelelő megoldást megtalálni".

Mengyi Roland azt válaszolta: magyar érdekeket képviselnek, nem oroszokat, az pedig elképzelhetetlen, hogy az EU ellen forduljon a kormány.

Ma délután szavaztak a magyar-lengyel információcseréről, a magyar-osztrák határátkelőhelyekről és a magyar-szerb közúti és árufuvarozási egyezményről is. A nemzetközi szerződések után a vasúti, valamint a légi közlekedést és a közlekedési balesetek szakmai vizsgálatát rendező törvényről szavaznak.

Átírják az idei költségvetést is

Kedden nem lesz parlamenti ülés, hétfő este annál több vitát tartottak meg. Elsőként a központi címregiszter létrehozásáról, majd az európai területi társulásról tárgyalnak.

Ugyan Varga Mihály múlt héten bemutatta a 2015-ös költségvetés tervezetét, most a Parlament még az idei büdzsé módosítását tárgyalta. Ezt a javaslatot már júliusban benyújtották, azóta azonban jegelték. Az Antenna Hungária Zrt., a Magyar Gáz Tranzit Zrt. állami tulajdonba vétele, az AVE Magyarország Kft. és a Főgáz Zrt. megvásárlásának tőkeemelés útján történő finanszírozása együttesen 152 milliárd forint összegű kiadási előirányzat megteremtését igénylik - írta a kormány a 2014-es költségvetés módosításának indoklásában.  A törvénymódosítás azt is rögzíti, hogy a játékadóból a sportra, elsősorban az utánpótlásra lehet költeni.

4,6 milliárd forinttal többet kap a Nemzetgazdasági Minisztérium. Eddig az NFM-hez tartozott a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer 9,25 milliárd forintos kerete, ezt most megfelezik, és az egyik felét az NGM-hez teszik át, Gazdasági Zöldítési Rendszer néven.

A kormány szerint a módosítások nem változtatják meg a 2,9 százalékos hiánycélt.

Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta a vitában, hogy ez az első módosítása a 2014-es költségvetésnek - nem mellesleg ez volt nagyjából az egyetlen pont, amiért dicséretet kaptak az ellenzéktől -, illetve arra tért ki, hogy a korábban feladott állami pozíciókat szerzik vissza a részesedés-vásárlásokkal. Szakács László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzforgalmi szemléletű hiányt a tranzakció fél százalékkal emeli és nem zárható ki, hogy egyes tételek az uniós hiánycélt is érinteni fogják. Szerinte a kormány olyan szolgáltatók megvásárlására költ, amire nem kellene, az államnak olyan szolgáltatókat kellene fenntartania, amilyen szolgáltatást más nem tud végezni. Ilyen az oktatás, egészségügy, közbiztonság - mondta. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, az érintett cégek korábban a legrosszabb gazdák kezébe jutottak és most ilyen törvényjavaslatokkal kell visszaszerezni az elkótyavetyélt vagyont. Schmuck Erzsébet (LMP) pedig azt mondta, pártja elvben nem ellenzi a közösségi tulajdont egyes szektorokban, de megalapozott szakmai háttérmunkára lenne szükség. Fontos, hogy ne aránytalan vételárat fizessenek ki és legyen nyilvános terv, elképzelés a továbbhasznosításra. Ezek egyike sem teljesül ebben az esetben - fűzte hozzá.

A nap végén - pontosabban már a következő nap elején - a tudományos kutatás-fejlesztésről szóló innovációról vitáztak a képviselők, végül az EU és Izland, valamint Norvégia közti átadási eljárás nyilatkozatairól tárgyalntk.