Simán nyerne a Fidesz, ha most vasárnap lenne a választás

Az év végi nagy visszaesés után a Fidesz most 1 százalékponttal többet kapott, és a többi párt támogatottsága is legfeljebb ennyivel változott (kivéve a DK-t, amelyre két hónappal korábban a szavazókorú népesség 3, február elején viszont 5 százaléka szavazott volna) - derül ki a Medián friss közvélemény-kutatásából, amelyet a hvg.hu-n tettek közzé. A baloldali ellenzék továbbra is szétforgácsolt, így a 14 százalékon álló Jobbik megelőzi a 11 százalékos MSZP-t, pedig ha összeadnánk a szocialistákra, a DK-ra és az Együttre jutó szavazatokat, a baloldal megkapná a voksok közel egyötödét.

A közvélemény-kutatás szerint a Fidesz-KDNP-t a választani tudó biztos szavazók 45 százaléka választaná. A Jobbik 21, az MSZP 17, a DK 7, az LMP pedig 5 százalékon áll ebben a körben. Az 5 százalékos küszöb alatt, de még mérhető szinten áll az Együtt 3 százalékkal. 34 százaléknak nincs most pártja.

A teljes népességben a Fidesz-KDNP-nek 27, a Jobbiknak 14, az MSZP-nek 11, a DK-nak 5, az LMP-nek 4, az Együttnek 3 százaléka van.

Hogy mindez mandátumszámban mit jelenthetne, azt nehezebb megbecsülni a tavaly debütált választási szabályok mellett - a rendszer különösen erősíti a legnépszerűbb pártot, és a választókerületek térképének megrajzolásával is jobbra húz. A Political Capital mandátumkalkulátorával számolva (a tavalyihoz hasonló határon túli szavazatarányokat feltételezve, valamint - és ez már problémásabb - a 2014-eshez hasonlóan közös baloldali indulást az LMP-t kivéve) azt láthatjuk: a Fidesznek meglenne a kétharmada, 136 mandátummal, a baloldal 36, a Jobbik 27 parlamenti helyet kapna, az LMP pedig - 5 százalékos belföldi és szinte mérhetetlen határon túli támogatottság mellett - nem jutna be.

A politikusok népszerűségi listáját a korábbinál is nagyobb fölénnyel vezeti Áder János köztársasági elnök (47 százalék látja szívesen „fontos politikai szerepben”), míg a 33 százalékos támogatottságú Orbán Viktort két kerületi polgármester, Pokorni Zoltán és Karácsony Gergely is megelőzi.

A közhangulat az utóbbi időben nem sokat változott: február elején, akárcsak két hónappal korábban is, nagyjából a magyarok kétharmada tartozott a borúlátók népes táborába. Akkor 68, most 64 százalék mondta, hogy az országban „rossz irányba mennek a dolgok”, bár ez idő alatt 25-ről 29-re nőtt a „jó irányt” érzékelők aránya - eszerint a kormány megítélése ugyancsak meglehetősen kedvezőtlen. A múlt év végén – októberről decemberre – 45-ről 31 százalékra esett vissza a kabinet teljesítményével elégedettek aránya, ez a mutató február elején 30 százalékon állt.