Megszavazták, 30 évre titkosítják a paksi szerződéseket

Megszavazták a paksi beruházással kapcsolatos törvényjavaslatot. A csomag politikailag legérzékenyebb részéről, a beruházást megalapozó adatok titkosításáról úgy határozott a törvényalkotási bizottság, hogy 15 év helyett 30 évre szóljon, a kormánytöbbség ezt most elfogadta. A kormány szerint a nemzetbiztonság indokolja a titkosítást, az ellenzék azonban állítja, nagy a korrupciós kockázat.

A módosítások egyrészt magára a beruházásra vonatkoznak (projektörvény) másrészt a területet érintő, egyes törvényeken igazítanak. A változások minden olyan beruházásra kiterjednek, amelyek a magyar-orosz nukleáris megállapodásban foglaltak megvalósításához kapcsolódnak. Így például az összes érintett vállalkozásnak kell majd telephely-biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznie. A közbeszerzési törvény szempontjából minden szerződés EU-n kívüli, nemzetközi szerződésnek tekintendő. Emögött vélhetőleg az áll, hogy azokat az orosz Roszatom köti majd a beszállítóival.

A változtatások (a fedezetkezelésre és az alkalmassági határidőkre vonatkozó) könnyítéseket tartalmaznak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szabta kötelezettségek alól. Fontos kikötés, hogy a beruházással kapcsolatban semmiféle zálogjog nem köthető ki, és zálogjog nem is keletkezhet. Az alvállalkozó a foglalkoztatottainál az érintett, vagy hasonló iparágban alkalmazott átlagjövedelmeket köteles alapul venni. Minden szerződés adataihoz való hozzáférés megtagadható viszont – kivéve a bíróságok, hatóságok és más, arra feljogosított szervezet adatkérése –, ha az adat közlése nemzetbiztonsági érdeket, vagy szellemi tulajdont érő jogot sértene. Viszont a beruházási döntést megalapozó adatok 15 évig eleve titkosak, de ez az a fent említett határidő, amely 30 évre véglegesedett.