A szokásos nyári időpont helyett már március elején megtartották a nagyköveti értekezletet. Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ma reggelre hívták Budapestre a Magyarországot képviselő nagyköveteket.
Gazdasági erőt kell mutatni - mondta a miniszterelnök. Ezért azt ígérte, hogy már idén nyárig össze fog állni a 2016-os költségvetés. Ilyenre egyszer már volt példa, 2012 júliusára elfogadták a teljes 2013-as költségvetést, amit utána még nyolcszor változtattak meg.
Önálló külpolitikát folytatni egy másik irányt követve nem könnyű dolog - fogalmazott Orbán. Az elmúlt hónapokban találkozott olyan nagykövettel, aki elégedetlen volt, mert helyben nem kedvelték - emelte ki. Ezzel meg kell barátkozni, ehhez kell lelkierő, hogy az ember egy közegben, ahol hirtelen más irányvonalat visznek, mint az az ország, amit képviselnek - próbálta nyugtatni a kormányfő a nagyköveteket, elsősorban Lengyelországra vagy Litvániára utalva.
Gyakrabban találkoznak Orbánnal
Az eddigi évenkénti egy helyett évente kétszer fognak találkozni Magyarország nagykövetei - jelentette be Szijjártó Péter a nagykövetek rendkívüli értekezletén. A miniszter ezt azzal indokolta, hogy olyan folyamatok zajlanak a világban, amelyekre kevesen számítottak. Fél évvel a legújabb külpolitikai doktrína meghirdetése után érdemes kasszát csinálni - tette ehhez hozzá Orbán Viktor.
Balekok és új világrend
Új világrend van születőben Orbán szerint. Mint mondta, ez azért meglepő, mert az előző évszázadban az új világrendek mindig vágásszerűen jöttek létre, ez a mostani azonban más, nem kötődik sem háborúhoz, sem rendszerek összeomlásához, hanem azzal indult el, hogy a nyugati világ beengedte a világkereskedelembe Ázsiát. A magyar külpolitikának ezért az az igénye, hogy készüljön fel egy új világrendre - mondta a miniszterelnök.
"A magyar hajlamos arra, hogy nagyon dörzsöltnek gondolja magát, miközben ő a legutolsó balek. Vagy a legelső, ez nézőpont kérdése. Ez fajtajellemző" - fogalmazott Orbán Viktor. Erre hozta fel példának az orosz embargó kezelését. Az olaszok létrehoztak az oroszokkal egy befektetési alapot, "mi meg dörzsölten nézünk ki a fejünkből". Orbán szerint nem értelmiségi dörzsöltségre, hanem kereskedői dörzsöltségre van szükség.
Nyugatra nézünk, a kelettel üzletelünk
Nem sokan várhattuk, hogy a miniszterelnök a magyar külpolitika témájában a Micimackóra fog hivatkozni, de így történt: mint mondta, figyeljünk Tigrisre, aki sokat ugrált, és úgymaradt a farka. Orbán hosszan magyarázta a nagyköveteknek, hogy miképp kell egyszerre jóban lenni a nyugatiakkal és sikeres üzleteket kötni a keletiekkel.
Nyugati nyitás nincs, mert a nyugat részei vagyunk - ezzel kezdte Orbán hosszasan dicsérni a nyugati kapcsolatainkat. Ebben üzent a magyar ellenzék minden oldalára: mint mondta, az EU- és NATO-tagságunkat megkérdőjelezni nem lehet, hiszen két népszavazáson döntött úgy a magyarok többsége, hogy csatlakozzunk. Az Iszlám Állam elleni harcban is részt vennének a magyar katonák - mondta. Ehhez azonban az ellenzék segítségét kérte. (A Fidesz az elmúlt napokban többször is jelezte, hogy az ellenzékre van szüksége a harcról döntő kétharmados szavazásban, de amikor ellenzékiek jelezték, hogy támogatják őket, akkor visszakoztak a szavak szintjén.)
Eddig mindig úgy gondolkoztak Magyarországon, hogy a külpolitikai érdekrendszerünk megegyezik azon országokéval, amelyek érdekszférájába tartozik. Ez azonban nincs így - fogalmazott Orbán. Ezért szerinte nem az érdekegyezést kell keresni, hanem megtalálni azokat a pontokat, ahol a külföldi államoknak is érdekük, hogy Magyarország sikeres legyen.
Legyen valami Magyarország és Oroszország között
Ukrajna területi integritása Magyarország számára alapvető érdek - mondta ki Orbán azt, amit Vlagyimir Putyin budapesti látogatásakor sokan hiányoltak tőle. Gyorsan hozzátette azonban: ez nem jelenti azt, hogy Oroszországgal ne köthetnénk Magyarország számára előnyös megállapodásokat. Ukrajnára később is visszatért: mint mondta, a tűzszünet rendkívül értékes számunkra. A magyar geopolitikai stratégia egyik legfontosabb érdekének nevezte, hogy "Magyarország és Oroszország közt mindig kell lennie valaminek", ne legyen közös határunk.
A keleti nyitás megtörtént, a kapu ki van nyitva - állította Orbán Viktor. Szerinte most a déli nyitást kell meghirdetni, mert Afrika előtt vannak nagy növekedési lehetőségek. El kell menni Szingapúrba, Indonéziába, Malajziába, "a tőlünk távolabb eső hátsó részeket meg kell látogatni", és ezzel együtt elindítani a déli nyitást, majd azt megcsinálni egy-két év alatt - közölte Orbán.
Hogy ez a fajta külpolitika kifizetődő dolog-e? Nem tudjuk - így összegezte Orbán a külpolitikai irányváltást. Szerinte rövid távon nagyobb haszonnal kecsegtethetne valami más megoldás, de hosszú távon a nemzeti szuverenitásra épülő külpolitika kifizetődőbb.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.