Parlament: kiterjesztik a munkahelyvédelmi programot

Négy törvényről tárgyalnak ma a parlamentben a délelőtti szavazáshullám után. Elsőképp a köznevelésről és ezzel összevonva a szakképzésről vitáztak, majd jöhet az adótörvények módosítása. Ezután az idei költségvetés átírásáról tárgyalnak, végül a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésével kapcsolatos törvénymódosítások vitájával zárják a napot.

Átírják a költségvetést

A költségvetés átírását tárgyalták az este nagy részében. Banai Péter Benő államtitkár vitaindítójában arról beszélt, hogy a gazdaságunk jó állapota teszi lehetővé a mostani kiadásokat. A hiány kis mértékben nő - mondta.

Mivel a BKV hitelei lejárnak idén, 52,3 milliárd forintos adósságukat átvállalhatja az állam - mutatta be az államtitkár a terveket. Az állam 15 százalékos részesedést szerez az Erste Bankban, a mostani módosítás erre teremti meg az anyagi lehetőséget - folytatta. Kiemelt cél a gyermekétkeztetés is, az ingyenességet bevezetik az óvodákban és a bölcsődékben is, erre megadják az új tanévtől az anyagi alapot is.

Ezen kívül elismerik azoknak az önkormányzatoknak az erőfeszítéseit, amelyen nem adósodtak el, így nem kellett átvállalni az adósságaikat, erre 9,7 milliárd forint jut. A rend- és honvédelmi illetményalap változásait is átvezetik a büdzsén - sorolta. Ezen kívül az Iszlám Állam elleni harc miatt 10 milliárd forinttal megemelik a honvédség költségvetését. De bekerülnek a változtatásokba a városoknak tett ígéretek is: az államtitkár szerint a 11 milliárdos többlet megteremti a lehetőséget a vidéki városok bekapcsolására a jobb közlekedési rendszerbe.

Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt a vitában: sok olyan javaslatot vezetnek most át a büdzsén, amelyre a kormány vagy épp a parlament döntései miatt volt szükség. Burány Sándor MSZP-s vezérszónok szerint már mintha a 2016-os büdzsét tárgyalnák, miközben azt is napokon belül elkezdhetik. Miért nem gondolják át jobban a gazdaságpolitikát, miért kell ilyen gyakran módosítani a költségvetést? - kérdezte. A módosításokban szerinte van kockázat is: az államadósság emelkedhet - mondta. Persze szerinte bankvásárlásra sincs szükség, mert "az Orbán-kormány kezében a tulajdon rossz kezekben van". A gyermekétkeztetés célját jónak tartja, de szerinte legalább kétszer annyit kellene erre költeni, mint amennyit a kormány szeretne.

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt: a kormány célja a családok segítése és a vidéki Magyarország fejlesztése. Szerinte minden idők legnagyobb gazdaságfejlesztési programja indult el idén, ezért van lehetőség a változtatásokra. A jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint ez a salátatörvény méltatlan a parlamentarizmushoz - 25 témakört érint, és láthatóan olyan tételeket próbálnak rendezni, amelyeknek semmi akadálya nem lett volna, hogy bekerüljenek már az eredeti szövegbe.

Kibővül a munkahelyvédelmi program

Az adótörvények átírásának vitája nemrég ért véget - ez az a javaslat, ami alapján a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók esetében a munkáltatók a szociális hozzájárulási  adóból kedvezményt vehetnek igénybe. A vitában viszonylag kevés szó esett a konkrét javaslatról - közel két órán át arról beszéltek inkább a képviselők, hogy hogyan áll a kormány az egymillió új munkahellyel, illetve hogy kinek is mondta Gyurcsány Ferenc 2006-ban, hogy el lehet menni. Szóba került már Mészáros Lőrinc gazdagodása is - igaz, ő legalább tényleg a mezőgazdaságban is üzletel.

Átalakítják a szakképzést

Ma elsőként a szakképzésről szóló törvények általános vitájával foglalkoztak. Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár vitaindítójában közérdeknek nevezte a szakképzés és a nemzetgazdasági érdekek összehangolását. Szerinte nem csak az egyes intézménytípusok elnevezései változnak meg, hanem a tartalom is, az új rendszer azonban átjárhatóságot biztosít az intézmények között.

Szólt arról, hogy a korábbi szakközépiskolák szakgimnáziumra módosulnak, az érettségi mellett OKJ-t végzettséget is adnak. Ezt 2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be, azaz az első új típusú érettségit 2020 tavaszán vehetik majd át a diákok. A szakiskolák pedig szakközépiskolává alakulnak, három helyett öt évfolyamosak lesznek. Az új rendszerben szakvizsga után lesz lehetőség érettségit tenni vagy elhelyezkedni, ugyanakkor a diákok bármikor visszatérhetnek folytatni tanulmányaikat.

A felnőttoktatási korhatárt 21-ről 25 évre emelik, a nappali képzésben pedig eltörlik az életkori határt. A szakképzés 1-3. évfolyamán a közismereti tárgyak tanításához mesterfokozatú tanári diploma szükséges, ugyanakkor erre is adnak felkészülési időt. Czunyiné Bertalan Judit kitért arra is, hogy a jogszabálymódosítás két, nem a szakképzést érintő részt is tartalmaz. Ezek egyike, hogy az erkölcstan tárgy elnevezése etikára módosul, a tananyag azonban változatlan marad. A másik a Pedagógusok Szakszervezetének kérésére együttműködést ír elő a Nemzeti Pedagógus Karnak a reprezentatív szakszervezetekkel.

Vinnai Győző, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: a szakképzést úgy kell átalakítani, hogy az a gazdaság igényeit minél inkább szolgálja. Szerinte ezután hatékonyabb, átláthatóbb lesz a jogszabályi keret és a képzési szerkezet, amely így használható tudást, biztos megélhetést ad majd, és elősegíti a gazdasági növekedést, a foglalkoztatottság növelését is. Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka közölte: nem szeretnék, ha a szakiskolás gyermekek végtelenségig ki lennének szolgáltatva a piacgazdaságnak. Hangsúlyozta azt is, hogy megfelelő általános iskolai alap nélkül nem lehet jó szakképzési rendszert sem kialakítani. Kifogásolta, hogy drasztikusan lecsökkentették a közismereti órák számát a szakképzésben. Dúró Dóra, a Jobbik vezérszónoka pedig arról beszélt, hogy a szegényebb sorsú gyerekek kerülnek be ebbe a képzési formába, a lemorzsolódás azonban 33 százalékos, a hátrányos helyzetűeknél 50 százalékos. Orvoslására, felzárkóztatásra hozták létre a Híd programokat, ugyanakkor a programban a lemorzsolódás 40 százalékos. Ez önmagában is mutatja, hogy a program nem lesz alkalmas a lemorzsolódás csökkentésére. Kitért arra is: a szakképzésbe bekerülő gyerekek háromnegyede szövegértésből a leggyengébben teljesít, és a legmagasabb az iskolai erőszak aránya a szakképzésben. Sokan elfekvőnek használják a szakképzést, hogy a tankötelezettséget teljesítsék - jegyezte meg.

Átment a törvény kétharmad nélkül is

Elfogadta a parlament ma délelőtt az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást, amelyhez két héttel ezelőtt a kormánypártoknak nem sikerült biztosítaniuk a szükséges kétharmados többséget, így a képviselők most egy átdolgozott - minősített többséget igénylő rendelkezéseket már nem tartalmazó - előterjesztést szavaztak meg. Az indítványt az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) hatáskörébe utal. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter átdolgozott törvényjavaslatára 110 képviselő szavazott igennel, 57-en pedig nemmel. Az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János nyomott nemet. Az előterjesztés eredeti célja az volt, hogy az NFA tulajdonába kerüljön az összes állami tulajdonú föld, hogy azok hasznosítása egységes tulajdonosi joggyakorlás, egységes hasznosítási elvek alapján történhessen.

A zárószavazást két héttel ezelőtt el kellett halasztani, mert a javaslat kétharmados többséget igénylő részei nem kapták meg a szükséges számú voksot. Ezt követően a törvényalkotási bizottság - a szakminiszter előterjesztésére - zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, kezdeményezve a törvényjavaslat egységének megteremtését a sarkalatos passzusok nélkül. Így a parlament most egyszerű többséggel is elfogadhatta a törvénymódosítást.

A zárószavazás előtt jóváhagyott módosítással kikerültek a jogszabályból azok a paragrafusok, amelyek a honvédségi területek vagyonkezelését átadták volna az NFA-nak.

A mai határozathozatal során az LMP-s képviselők a nemzeti parkokat érintő változtatás elleni tiltakozásul a 10 magyarországi nemzeti park nevét és logóját tartalmazó táblákat emeltek a magasba. Ezt követően Latorcai János levezető elnök közölte velük, hogy megsértették a házszabályt, amiről tájékoztatni fogja Kövér László házelnököt.

A nem hagyományos és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogének után fizetendő bányajáradék 12 százalékról 2 százalékra csökken; a nagyfogyasztók az áram-, illetve a gázellátásból való kikapcsolásukkal keletkezett kárukat maguk viselik - egyebek mellett ezeket tartalmazza az a több energetikai jogszabályt módosító törvény, amelyet kedden fogadott el a parlament 114 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 15 tartózkodás mellett.

A nem hagyományos szénhidrogén-vagyon bányajáradékának csökkentését azzal indokolta az előterjesztő fideszes Németh Szilárd - akihez később frakciótársa, Mengyi Roland is csatlakozott -, hogy az ilyen energiahordozó jelentősen enyhítené az ország importenergia-függőségét.

Változások a banki elszámolás szabályaiban

Az Országgyűlés ma kormánypárti képviselők kezdeményezésére több ponton módosította, illetve új részletszabályokkal egészítette ki a banki elszámolásról szóló törvényt azzal a céllal, hogy a hitelesek hatékonyabban érvényesíthessék jogaikat a pénzintézetekkel szemben.

A képviselők 164 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadták el a visszaélések csökkentését célzó változtatásokat, amelyeket Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke és három frakciótársa jegyzett.

Zár a belváros

Ma fogadta el a vasárnapi zárva tartásról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény tulajdonképpen második módosításait az Országgyűlés. A változtatás alapvető célja az volt, hogy a belvárosi üzletekre – egészen pontosan a világörökségi területekre – is kiterjesszék a jogszabály hatályát, ám néhány könnyítés is életbe lép.  Az automaták ugyanis a mostani módosítás nyomán egyértelműen üzemelhetnek majd vasárnap és éjjel is (bár korábban sem zárták le azokat). További könnyítés, hogy meghosszabbították a nyitvatartási időt is: már reggel 4.30-tól is nyitva lehet majd lenni.

Elfogadták az atomhulladék kezelésének nemzeti stratégiáját is. Magyarországon a kiégett üzemanyag kezelését illetően még nem született végleges döntés, ezért a kiégett üzemanyag átmeneti tárolása mellett folyamatban van egy mélységi geológiai tároló helyszínének kiválasztása - szögezi le a tervezet. A  hazai radioaktívhulladék- és  kiégett  üzemanyag-kezelési programok négy helyszínhez kötődnek: Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló, Püspökszilágy-Kisnémediben; Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló, Bátaapátiban; Kiégett Kazetták Átmeneti  Tárolója, Pakson; nagy aktivitású hulladék-elhelyezési program, Bodán.

Ezután egy újabb környezeti ügy következett: a Kiotói Jegyzőkönyv teljesítésével kapcsolatban az éves klímavédelmi díj szabályait szavazták meg, amiből a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság működését finanszírozzák.

Átírták a sporttörvényt

Módosították a sporttörvényt is. A javaslat lehetővé teszi, hogy ha egy sportcélú ingatlan csak részben állami tulajdonú, oda kijelölhessenek vagyonkezelőt. Ezen kívül a 2017-es vizes világbajnoksággal kapcsolatos beruházások gyorsítását tenné lehetővé a javaslat, valamint a Honvéd vagyonkezelésébe adják a Tüzér utcai sporttelepet.