Rengeteg magyar fél attól, hogy kirúgják

A magyarok körülbelül felét, mintegy 44,3 százalékát aggasztja valamennyire, hogy elveszítheti a munkáját, de több, mint negyedük (27,4 százalék) nem rágódik ezen különösebben - derült ki a Tárki friss jelentéséből. A tavalyi évre vonatkozó adatok alapján 17,5 százalékuk egyáltalán nem félti az állását, és csupán nagyjából minden tizedik (10,7 százalék) tart nagyon attól, hogy munkahely nélkül maradhat.

Ezek az adatok nincsenek összefüggésben sem az életkorral, sem az iskolázottsággal vagy lakóhellyel, de még a gazdasági helyzettel sem, sőt, ahhoz sincs közük, hogy ki melyik nemhez tartozik. Egyetlen érdemleges összefüggésre sikerült rámutatni: az a csoport, amelyik egyáltalán nem aggódik a jövedelme miatt, szignifikánsan többet keres a munkavesztéstől valamilyen mértékben félőkhöz képest.

A másik terület, a viktimizáció (vagyis a tehetetlenség, kiszolgáltatottság) a magyar kriminológia gyakori vizsgálati tárgya, ám ebben a témában már korábban is elterjedt volt az a nézet, hogy a bűnőzestől való félelem es a tényleges bűnözés között csak részleges összefüggés található. A mostani vizsgálat során arra a kérdésre keresték a választ a kutatók, hogy az elmúlt 5 évben érte-e a háztartás bármely tagját erőszakos támadás, illetve betörtek-e hozzájuk. Csupán a válaszadók 5 százaléka számolt be ilyen eseményről, vagyis minden huszadik háztartásban fordult már elő ilyen bűncselekmény.

A kutatás során részben sikerült igazolni, hogy a személyes tapasztalat és a szubjektív érzület egyaránt csökkenthetik a bűnözéssel kapcsolatos félelmet. Ebben szerepet játszik továbbá az életkor, az iskolázottság, az egy főre jutó jövedelem, valamint az illető neme. A nők jobban tartanak a bűnözéstől a férfiaknál, bár az is figyelembeveendő, hogy a férfiak kevésbé hajlandóak a félelmeikről vallani. Az idősebb életkorral kapcsolatos megnövekedett félelem ugyancsak gyakran tárgyalt eredménye a kutatásoknak.

Torzító elem az észlelt bűnesetek kapcsán a média hatása, ami hajlamossá teheti az embereket arra, hogy az erőszakos bűncselekmények gyakoriságát felértékeljék - írja a Tárki. Befolyásoló tényező még a társadalmi kohézió és a közösség prevenciós hatékonysága, míg más elméletek a bűnözéstől való félelmet a kilencvenes években a gazdaság visszaesésével magyarázták, tehát a társadalmi kontroll észlelt elvesztése okozza a bűnözéstől való félelem megnövekedését.

A viktimizáció nem csak a háztartások közötti, hanem a megyék közötti eredmények között is kulcsfontosságú. A megyei szintű vizsgálatok segítségével lehetőség nyílt az észlelt társadalmi kohézió és egyéb jelenségek kutatására. Ez a vizsgálat ismét felhívta arra a figyelmet, hogy a tényleges bűnözési statisztikák, a regisztrált bűnelkövetők es az észlelt bűnözés között jelentős különbségek találhatóak.

A legtöbb bűneset nem a bűnelkövetők származási helyen történik. Így bár jellemzően Budapesten követik el a legtöbb bűncselekményt azok abszolút számát tekintve, a hivatalos statisztikák szerint az elkövetők döntően nem onnan, hanem Északkelet-Magyarországról érkeznek.