Többet költöttek a legszegényebbek

A legalsó jövedelmi ötöd – vagyis a legszegényebb 20 százalék – fogyasztási kiadása jelentősen, 5 százalékkal növekedett tavaly, de még így is csak 36 500 forint az egy főre jutó havi fogyasztásuk – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A legmagasabb jövedelműek ennek 3,4-szeresét költötték, ami egy emberre vetítve 124 ezer forint. Nekik nem növekedett, hanem kismértékben még csökkent is a fogyasztásuk egy év alatt. Az adatok szerint szűkült a különbség a népesség legszegényebb és leggazdagabb ötöde között, amiben fontos szerepet játszott a rezsicsökkentés.

Tavaly egy átlagember 68 600 forintot fogyasztott el egy hónap alatt, ami 2,7 százalékos növekedés 2013-hoz képest. Ezzel a fogyasztás hosszú idő után először mutatott érdemi növekedést, és a gazdagok és szegények közötti különbség mérséklődése is kedvező. Ezzel együtt a legnehezebb helyzetben élők kiadásai az országos átlag harmadát-háromnegyedét teszik ki, míg a legmagasabb jövedelemmel rendelkező háztartások 1,6-2,5-ször többet költenek, mint az országos átlag.

Csökkent az élelmiszer fogyasztásra fordított kiadások részaránya átlagosan, de sokkal kevesebbet kellett fordítani lakásfenntartásra is. Erre 900 forinttal kevesebbet, 16 300 forintot kellett költeni. Ugyanakkor az árváltozások jelentős hatásának kiszűrésével az adatok azt mutatják, hogy a háztartások növelték energiafogyasztásukat. A KSH szerint ezek a háztartások korábban az elhúzódó válság következtében sokszor hátralékot halmoztak fel a szolgáltatókkal szemben, emellett pedig visszafogták az energiafogyasztásukat, ami az életkörülményeik romlásával járt. Tavaly egyre több háztartás engedhette meg magának, hogy a lakását megfelelően fűtse.

A háztartásoknak a legfontosabb szükségletek – az étkezés és a lakhatás – költségeinek fedezete után a többi igényük kielégítésére összes kiadásuk közel 52 százaléka maradt, ami egy év alatt több mint 2 százalékpontos növekedést jelentett. Leginkább a közlekedésre és hírközlésre fordított kiadások aránya nőtt. Az étkezésnél a saját termelésű élelmiszerek fogyasztása 1 százalékponttal, 7,2 százalékra mérséklődött, míg egyre több ember engedhette meg magának, hogy étteremben vagy más vendéglátóhelyen egyen. A házon kívüli étkezés aránya 0,4 százalékponttal nőtt, és aránya a teljes lakosság körében meghaladta a 14 százalékot.
Mindez a statisztikai hivatal szerint annak köszönhető, hogy a rezsicsökkentés és a családi adókedvezménynek a járulékokra való kiterjesztése következtében a háztartásoknál többletforrások keletkeztek.

Ezek 2014-ben az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknál fogyasztásnövekedést generáltak, ami legnagyobb mértékben a közlekedési és hírközlési, valamint az oktatási kiadások terén jelentkezett, míg kisebb mértékben az alapvető szükségletek kielégítésében látszódott meg.
Összességében a háztartások az alapvető kiadásokra kevesebbet költöttek, ezáltal nőtt a szabadon felhasználható pénzük. Mindegyik jövedelmi ötödben kimutatható, hogy az összes kiadásaikból kevesebbet költöttek lakásfenntartásra és háztartási energiára (0,7–3,1 százalékponttal), valamint – a legjobb módúak kivételével – élelmiszerekre (0,2–0,6 százalékponttal).

A legjobb anyagi helyzetű háztartások egy főre jutó élelmiszer-kiadása havonta 24,1 ezer forint volt 2014-ben (ez magában foglalta a boltban vásárolt termékeket és a saját maguknak megtermelteket), ami több mint kétszerese a legnehezebb körülmények között élőkének, akik havi 11,5 ezer forintot költöttek ilyen célra.