Halálbüntetés: a Fidesz-frakció többsége nem támogatja Orbánt

Ellenzi Gulyás Gergely, a törvényalkotási szuperbizottság elnöke is. Az Európai Parlament igazságügyi bizottsága Orbán Viktor felvetésére reagálva csütörtökön arról tárgyal, mivel szankcionálható, ha valamely tagállam a halálbüntetést bevezetné - írja a Népszabadság.

Orbán Viktor csak azt érte el a halálbüntetés „napirenden tartásának” a felvetésével, hogy csütörtökön az Európai Parlament igazságügyi bizottsága elé kerül a kérdés. Martin Schulz EP-elnök már a múlt héten tisztázó telefonbeszélgetést kezdeményezett a magyar miniszterelnökkel, aki azonnal tudatta is: a halálbüntetést nem szándékozik bevezetni. Brüsszelben ennek ellenére tárgyalnak arról, milyen következményekkel járna, ha egy tagország visszaállítaná az állami gyilkosságot. Mit jelent a halálbüntetés kérdésének a „napirenden tartása” a miniszterelnök Schulznak tett ígérete után? Ezt akarta a lap megtudni fideszes és kereszténydemokrata politikusoktól, de nem tudtak válaszolni.

A Fidesz-frakció többsége nem is támogatja a halálbüntetést – mondta munkatársuknak egy ismert kormánypárti, ugyanakkor úgy számolnak: az emberek hetven-nyolcvan százaléka támogatná azt. „Társadalmi szinten a kérdés napirenden lesz, politikai szinten pedig majd elhal” –prognosztizálta forrásunk, aki szerint lehet a kérdésben akár nemzeti konzultációt is kezdeményezni, csak értelme nincsen. A vitát súlytalanná teszi ugyanis itthon, hogy a végeredmény már ismert: Magyarországon nem lehet a halálbüntetést bevezetni, ahogy azt Orbán Viktor már európai néppárti vezetőkkel is közölte. Viszont azt is mondta, hogy ezt a vitát az európai közvéleménynek is le kellene folytatnia.

Tegnap Gulyás Gergely, a parlament törvényalkotásért felelős szuperbizottságának az elnöke is azt válaszolta a lap érdeklődésére, hogy határozottan ellenzi a halálbüntetést. Abban ugyan egyetért a miniszterelnökkel, hogy a vita ténye nem lehet sérelmes, de szerinte csak arra jó, hogy az ellenzők kifejtsék, miért jó az, hogy Magyarországon nincs halálbüntetés.

A múlt héten Lázár János elárulta, hogy híve a halálbüntetésnek, a Népszabadságnak viszont Pelczné Gáll Ildikó és Schöpflin György EP-képviselő azt mondta, hogy nem szavazná meg, illetve a végsőkig ellenezné. De a kormány nemcsak azért nem tudja hitelesen képviselni a halálbüntetés visszaállítását, mert az ügyet lelkiismereti kérdésnek tekintő fideszesek is megosztottak az ügyben. A parlamentben korábban ők is megszavazták az Emberi jogok európai egyezménye 13. kiegészítő jegyzőkönyvét,miszerint „minden körülmények között” ellenzik a halálbüntetés bevezetését.

Arra sincs semmilyen válasza a kormányzati kommunikáció felelőseinek, hogy Orbán Viktor miért válaszolt elutasítóan néhány éve a parlamentben egy jobbikos felvetésre, ami arról szólt, hogy társadalmi vitát kellene folytatni a halálbüntetés visszaállításáról. Volt olyan kormánypárti politikus, aki megfogalmazta: a Fidesz szalonképesen nem képes jobbról előzni a Jobbikot; az uniós jogba ütköző felvetés csak Vona pártját erősíti.

A kereszténydemokraták azok után, hogy Rétvári Bence KDNP-alelnök megerősítette évekkel ezelőtti álláspontját, miszerint hívő keresztény nem támogathatja a halálbüntetést, szintén csak arról tudnak beszélni, hogy a társadalmi vitát le lehet folytatni.Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője tegnap a lapnak azt mondta, a halálbüntetés bevezetése egy olyan kérdés, amire ugyan jogi-gyakorlati lehetőség nincsen, de mivel az emberek fejében ott van ez a kérdés, miért ne vitatkozzunk róla. A kereszténydemokrata politikus úgy látja, hogy a tényleges életfogytig tartó büntetés az állampolgároknak védettséget ad - írja a Népszabadság.