Mi vár Magyarországra 2016-ban?

Tizennégy órán át tárgyalnak ma a parlamentben a 2016-os költségvetésről. A képviselők reggel nyolc óra óta vitáznak a büdzséről.

Manninger Jenő (Fidesz) szerint a 2016-os költségvetésben az országnak jelentős pluszforrásaik lesznek, amelyek segítik a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedést. Ehhez jönnek még az uniós források, 2020-ig ugyanis 12 ezer milliárd forint ilyen forrás érkezik Magyarországra - mondta.

Molnár Zsolt (MSZP) véleménye szerint nem kellő gondossággal tervezte meg a kormány a Terrorelhárítási Központ, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a rendőrség költségvetését. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke felhívta a figyelmet a közel-keleti, az ukrajnai helyzetre, illetve a Balkánra, ahol a magyar határtól 150-200 kilométerre terroristasejtek vannak. A kedvezőtlen folyamatokat a kormány tetőzte Magyarország Iszlám Állam elleni szerepvállalásával Kurdisztánban - közölte, és úgy értékelte, hogy ezzel aránytalanul megnőtt a kockázat. Szerinte a kormányzat mintha nem értené a változásokat, nem érzékelte a kockázatokat, egy kormánynak pedig az a feladata, hogy remélje a legjobbat, de a rosszra készüljön. Kérdéseket vett fel a TEK költségvetésének csökkentése - mondta.

Hoffmann Rózsa (KDNP) arról beszélt: a 2016-os büdzsé a családok érdekeit szolgálja. A volt oktatási államtitkár beszélt arról is, hogy szerinte nem magával a Klebersberg Intézményfenntartó Központtal (Klikkel) van baj, hanem a költségvetési feltételeinek hiányossága miatt, ezért örvendetes, hogy jövőre megemelik a Klik támogatását.

Ikotity István (LMP) azt mondta, hogy az oktatásból való pénzkivonást a szocialista-liberális kormányok kezdték el, de ennek mértéke 2010 után nőtt meg. Példaként említette, hogy a korábbi hat százalék körüli GDP-arányos ráfordítás 2013-ra öt százalék közelébe zuhant, ami több száz milliárd forintos pénzkivonást jelent. 2008 óta nem nőttek sem a köz- sem a felsőoktatásban dolgozók bérei, aztán a legutóbbi választás előtt indult el a pedagógusok bérfejlesztése - közölte Ikotity István, aki szerint beigazolódni látszik, hogy az oktatási kiadásokat a kormányzat egy nagyon alacsony szinten akarja tartani.

A DK-s Varju László, független képviselő elfogadhatatlannak nevezte a jövő évre javasolt költségvetést, mert - véleménye szerint  - az sem megélhetést, sem biztonságot nem nyújt hatmillió ember számára. Az szja 1 százalékos csökkentése elsősorban a Fidesz haverjainak jó - jelentette ki, hozzátéve, cinikusnak tartja azt, hogy áfa csökkentéséről beszélnek, amikor Magyarországon egyébként a világ legmagasabb áfáját kell megfizetni. A Fidesz már fél évtizede kormányoz és ezalatt azt sem sikerült elérniük, hogy a minimálbér biztosítsa a létminimum feltételeit - bírált Varju László.

Gőgös Zoltán (MSZP) azt mondta, mindenki kezdjen hozzá ahhoz, hogy megszeresse a marhahúst, a marhapörköltet, mert az uniós tejkvóta megszűnése miatt tömegével fognak megjelenni a szarvasmarhák a vágóhidakon. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának szavai szerint a tárca mindent megtesz a tejpiaci helyzet megfelelő kezeléséért. 1,2 milliárd forintért felvásárlást kezdeményez, hogy a tej fölös mennyiségéből kivonjanak a piacról - ismertette.

Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy a költségvetés tekintettel volt a sportszakma prioritásaira és kellő forrást rendelt hozzá. Hármas célként jelölte meg, hogy lehetőség szerint minden gyermek sportoljon, minél több nemzetközi versenyt hozzanak Magyarországra és színvonalas sportlétesítmények jöjjenek létre.

Dúró Dóra (Jobbik) bírálta, hogy csökkent az állam szerepvállalása a felsőoktatás finanszírozásában és rossz iránynak nevezte, hogy a következő 15 évben nem növelhetők jelentős mértékben ezek a források. Szóvá tette azt is, hogy nem újul meg a felsőoktatási életpályamodell, az egyetemek pedig a magasabb piaci fizetések miatt nem tudják ott tartani a legkiválóbbakat.

A fideszes Manninger Jenő arról beszélt, hogy az előző időszakoz képes több pénz jut a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szakmai feladatokra. Emellett természetvédelmi pályázatokat támogatnak, természetvédelmi fejlesztések indulnak, erősítik a természetvédelmi őrszolgálatot, és megvan a forrás a levegőminőség-javítási programra is.  Az LMP frakcióvezetője viszont arról beszélt, hogy a kormány megfelezi a környezetvédelmi kasszát, 300 milliárd forintot vonna el. Felszólalásában emellett azt szorgalmazta, hogy növeljék a korrupcióellenes küzdelemben feladattal bíró szervek, a számvevőszék és az ügyészség költségvetését.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) a rendőrség mindennapos gondjaira hívta fel a figyelmet. A járőrök, körzeti megbízottak szerint a hónap 2-3. hetében elfogy az üzemanyagkvóta, saját zsebből kell tankolniuk. Egy körzeti megbízotthoz gyakran 3-4 település is tartozik. Véleménye szerint a települések döntő hányada marad ténylegesen rendőr nélkül. Az ellenzéki politikus ismét szorgalmazta az önálló határőrség visszaállítását, ezt a terrorizmus elleni fellépés szempontjából tartotta elengedhetetlennek. A schengeni határral rendelkező tagállamok közül egyedül Magyarországon nincs önálló határőrség - mutatott rá.

Révész Máriusz (Fidesz) arról beszélt, egyre nehezebb kétségbe vonni, hogy az elmúlt években sikerült konszolidálni a gazdaságot. A szocialistákhoz közel álló kutatók, szakértők véleménye ellenére nem megszorítások vannak, hanem életpályaprogramok indulnak, idén pedig 2,8 százalékos gazdasági növekedés várható - tette hozzá.

Banai Péter Jenő államtitkár azt mondta, hogy a kormány olyan gazdaságpolitikát folytat, amelynek pozitív eredményeit a mindennapi embereknek is látniuk kell. Hozzátette: már érezteti a gazdaságpolitika eredményét a mindennapokban, 20 hónapja nőnek a reálbérek, ennek köszönhetően nő a kiskereskedelmi forgalom. Alapvető lépés volt 2010 után, hogy a családot vállalókat helyzetbe hozzák, s  a családi adórendszer újabb lépését látják a költségvetési javaslatban. A javaslat az szja csökkenésén keresztül több mint 4 millió munkavállalót érint - jelezte.