Egy fideszes képviselő szerint miattuk eltűnt vidékről az uzsora

"Elnézést, hogy kora reggel számadatokkal terhelem a jelenlévőket" - mondta Czomba Sándor még napirend előtt, de nem lesz meglepő, hogy ma még sok számot fogunk hallani. Az első napirend előtti felszólalás is erről szólt: az LMP-s Schmuck Erzsébet beszélt arról, hogy nőnek a különbségek a lakosság leggazdagabb és legszegényebb tizede közt. Czomba erre vágott vissza azzal, hogy a 2. és a 9., valamint a 3. és a 8. tized közt viszont csökkennek a különbségek.

A nap legfontosabb pontja természetesen a költségvetés megszavazása. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke arról beszélt a zárószavazás előtt: az adósságszabálynak megfelel a büdzsé, a GDP-növekedés pedig reális prognózison alapul. Ezért megadták az előzetes hozzájárulást a zárószavazáshoz.

A módosító javaslatokról azt mondta a KT-elnök: azok nem módosítják jelentősen a hiánycélt, vagyis így is szabályos marad. Azt is jelezték azonban még korábban, hogy a régi adósságszabálynak nem felelt volna meg a költségvetés; ha az megmaradt volna, akkor nagy megszorítások jöttek volna. Kovács megköszönte, hogy módosították (gyakorlatilag eltörölték) az adósságképlet szabályát. A tartalékok célorientáltságát azonban javítani kell a jövőben - mondta.

A betonba vésett gazdasági szabályok megváltozatását, nagyobb adócsökkentést és ennél is jelentősebb állami beruházás-növelést hoz a jövő évi költségvetés.

Az elfogadott törvény szerint a központi alrendszer hiánya 761,6 milliárd forint lehet jövőre (ez az idei tervnél bő százmilliárd forinttal kisebb) – ez alapján az uniós elszámolású államháztartási deficit is a GDP 2 százalékát teheti majd ki jövőre. Ez alapján csökken az adósság is – a GDP 1 százalékával. A mérték egészségesnek mondható, azonban mégis kevésnek bizonyult: a 2011-ben megalkotott adósságszabálynak ugyanis nem felel meg a lefaragás: az 2,73 százalékpontot irányozott volna elő (a kormányzati jóslatnak megfelelő 1,6 százalékos infláció és 2,5 százalékos növekedés mellett). A szabályt ezért a kormányzat tulajdonképpen zárójelbe tette, és olyan előírást alkotott, amely szerint a régi képletet belátható időn belül nem kell alkalmazni. Az új szabály szerint csak és kizárólag akkor él a képlet, ha az infláció és a növekedés is 3 százalék fölé kerül (ez esetben jövőre például 3 százalékpont feletti adósságcsökkentést, és egy százalék körüli hiányt kellett volna elérni).

A jövő évi költségvetés másik nagy ugrása a társasági adócsökkentés újabb elhalasztása: a stabilitási törvény kétharmados előírása, hogy Magyarországon egykulcsos társasági adónak kell lennie. Ez most két kulcsos (500 milliós nyereségig 10, afelett 19 százalékot kell fizetniük a cégeknek a profitjukból), ám jövőre változtatni kellett volna. Az egykulcsos előírás 2016-tól lépett volna hatályba (eredetileg 2015-től) – ám ezt a hatályba lépétető rendelkezést most 2020-ig tolták ki. A jövő évi költségvetés másik nagy ugrása a társasági adócsökkentés újabb elhalasztása: a stabilitási törvény kétharmados előírása, hogy Magyarországon egykulcsos társasági adónak kell lennie. Ez most két kulcsos (500 milliós nyereségig 10, afelett 19 százalékot kell fizetniük a cégeknek a profitjukból), ám jövőre változtatni kellett volna. Az egykulcsos előírás 2016-tól lépett volna hatályba (eredetileg 2015-től) – ám ezt a hatályba lépétető rendelkezést most 2020-ig tolták ki.

Napirend előtt szóba került a menekültügy is: az MSZP-s Harangozó Tamás beszélt arról, hogy a kormány nem egyszerűen képtelen megvédeni az EU határait, hanem a meglévő eszközökkel sem kezelték hónapok óta a migrációs helyzetet. Kontrát Károly államtitkár azt válaszolta neki: a határzár nem egyedi, a legtöbb migráns pedig nem politikai üldözött, hanem megélhetési bevándorló. (Harangozó amúgy azt mondta: a kerítésről nem fog beszélni, "mert ez az önök nünükéje.") Az MSZP-s politikus azt kérte, üzenjék meg az embercsempészeknek, hogy "börtönben fognak rohadni", az államtitkár viszont kikérte magának az ilyen szóhasználatot. A KDNP -s Soltész Miklós napirend előttijében is azt hallhattuk: "amíg az Európai Unió nem lép, a baloldali képviselőknek azt tudom javasolni, hogy fogadjanak be egy-egy menekültet." A jobbikos Mirkóczki Ádám az Országos Roma Önkormányzat botrányáról beszélt, a fideszes Ágh Péter pedig az Altus EU-pályázatáról. Az erre adott válaszban sikerült L. Simon Lászlónak összekapcsolnia a menekültügyet az Altus támogatásával: szerinte "hallhattuk a napirend előtti felszólalások közben, hogy Korózs Lajos bekiabálással a nemzeti konzultációs plakátokat náci propagandának nevezi, ebben a szellemi közegben kell szembenéznünk a problémával, nincsen olyan tisztességes demokrata ebben a hazában, aki elfogadhatná azt, hogy az Európai Unió közpénzből burkolt pártfinanszírozást valósít meg."

A nap legfontosabb részeként kéttucat törvényt szavazhatnak meg, nem álltak meg a költségvetésnél.

Nem volt meg a kétharmad, átment felessel

Az Országgyűlés a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése érdekében - az elmúlt időszak brókerügyei miatt - több ponton szigorította a pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozást. A törvényjavaslat zárószavazását, miután a Ház nem fogadta el a kétharmados passzusokat, két héttel ezelőtt elhalasztották, az azóta átdolgozott előterjesztést most egyszerű többséggel szavazták meg a képviselők.

A Magyar Nemzeti Bank legalább háromévente átfogó vizsgálatot végez majd például a hitelintézeteknél, biztosítóknál, befektetési vállalkozásoknál, árutőzsdei szolgáltatóknál, befektetési alapkezelőknél. A felügyelet a vizsgálat eredményétől függően a korábbinál nagyobb bírságokat is kiszabhat.

A törvénymódosítással a Befektető-védelmi Alap (Beva) által fizetendő kártalanítás mértéke 100 ezer euróra emelkedik.

Új számviteli szabályokat kapnak a cégek

Az új európai számviteli irányelv átvételével több mint kétszeresére emelték az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárát, amivel a magyar vállalkozások döntő többségének (97-98 százalékának) a jövő évtől elegendő lesz ilyen formában beszámolniuk működésükről.

Módosították az osztalék elszámolásának szabályait is. Az osztalék összegét a jövőben a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak az évnek a beszámolójában (eredménykimutatásában), amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták.

Az adóelkerülés csökkentésére hivatkozva kimondta a parlament, hogy a jövőben már nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni akkor, ha egy társaság egy másik társaság tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapírjainak megvásárlásakor minősített többséget biztosító befolyást szerzett.

Brókerbotrány: új törvénnyel készülnek

A Quaestor-üggyel összefüggésben kiterjesztette a parlament a banktitoknak nem minősülő adatok körét.

A törvénymódosítás értelmében nem banktitok a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek - továbbá a részesedésével működő gazdasági társaságoknak - az MFB-vel kötött ügyleteire vonatkozó szerződés, biztosítéki szerződés, az ügyletekhez kapcsolódó igényérvényesítési eljárások irata, valamint a döntés-előkészítés és a döntéshozatal során keletkezett irat, adat.

Az Országgyűlés ugyancsak változtatott az MFB-törvényen azzal a céllal - mint az az indoklásban olvasható -, hogy átalakítsa a fejlesztési bank részesedésszerzésére vonatkozó szabályozási struktúrát. A tárcavezető szerint a módosítással az MFB Zrt. közvetlen és közvetett tulajdonszerzése a jelenleginél rugalmasabb döntéshozatali formában, de a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott keretek között történhet majd.

Új törvények a vasútnak is

Egyes uniós irányelvek átültetése miatt módosult a vasúti közlekedésről szóló törvény, amelyből külön jogszabályba emelték az egyéb kötöttpályás rendszerekre vonatkozó rendelkezéseket.

A szabályozásba új szereplőként bevonták a kiszolgáló létesítményeket és azok üzemeltetőit és szigorították a piaci felügyeleti hatósággal kapcsolatos függetlenségi feltételeket.

Az Országgyűlés kivette a vasúti törvény hatálya alól az egyéb kötöttpályás rendszereket, ezzel mentesítve azokat az uniós irányelv szigorú rendelkezései alól. Ide tartozik egyebek mellett a sikló, a sífelvonó, a libegő, a kötélpálya, a turisztikai hajtány és a függővasút.

Támogatás a hadiárváknak

Anyagi támogatást kaphatnak azok a hadiözvegyek és hadiárvák, akiknek férje, édesapja 1938. november 2. és 1945. május 9. között a magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgált és elesett.

Döntöttek a képviselők az Európai Unió és Izland között a kiotói jegyzőkönyvvel összefüggő; a Luxemburggal az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló; az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló; a veszélyes áruk nemzetközi közúti, illetve vízi szállításával kapcsolatos; a nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény módosítására vonatkozó rendelkezésekről, valamint az EU saját forrásainak rendszeréről szóló Euratom tanácsi határozat kihirdetéséről.

A szavazások után bizottsági jelentések vitájával folytatják: tárgyalnak az állami vagyonról, a személyszállításról, a csődeljárásról, a digitális átállás szabályairól, és a kapcsolati erőszak elleni stratégiáról. Ezek után általános vitákkal zárják a napot: a szerencsejáték szervezéséről, tárgyalnak. Ezzen a törvényben teszik lehetővé azt, hogy online kaszinót is csak olyanok működtethessenek, akiknek van kaszinójuk. Ebben a vitában állította azt a fideszes Pócs János, hogy a trafiktörvény óta alig dohányoznak a magyarok, illetve hogy a félkarú rablók betiltásával megszűnt az uzsora. Ezután az ÁSZ, majd az alapvető jogok biztosának 2014-es beszámolójáról tárgyalnak.