Fiatal magyar nő vezeti a világ legintelligensebb embereit

Egy átlagember IQ-értéke 100, a Mensa tagjaié 130 felett van, ez csupán az emberek két százalékára jellemző. Ez persze nem mindig előny. A Mensa tagság egyébként éppen olyan sokszínű, mint a társadalom.

– Mikor derült ki, hogy intelligensebb az átlagnál?

– Mindig szerettem a tesztfeladatokat, a szellemi vetélkedőket, szívesen foglalkoztam ilyesmivel kisdiák korom óta. Egyetemre jártam Pécsett, amikor egy barátnőmmel láttuk a felhívást, hogy ki lehet tölteni egy IQ-tesztet. Csupán a kíváncsiság hajtott, de örültem az eredménynek. Igaz akkor még én is azt gondoltam, hogy csupa komoly, vastag szemüveges és magának való emberrel találkozom majd.

– És valóban sok volt közöttük a vastag szemüveges?

– Nem, épp ugyanannyi hasonlóságot vagy különbséget fedezhetünk fel harminc Mensás között, mintha a buszon választanánk ki találomra harminc embert. Egy vonásuk közös: intelligensek. Máskülönben beállítottságra, személyiségre, vérmérsékletre, műveltségre, érdeklődésre, végzettségre vagy foglalkozásra tekintettel igen különbözőek. Ezért is választottuk jelmondatunknak: A legszínesebb szürkeállomány.

– De azért csodabogarak?

– Valamennyire igen. Azt szoktuk mondani viccesen, hogy a Mensában az a normális, ami nem normális. Sokaknak van az az érzése, amikor felvételt nyernek, hogy valahova megérkeztek. Addig azt szokták meg, hogy kilógnak a családjukból, az iskolából, a munkahelyükről, a barátaik közül, itt viszont a helyükre kerülnek. Innen senki nem lóg ki.

– Most ön lett a Mensa, a világ legokosabb embereit tömörítő szervezet elnöke.

– Nem a legokosabbak, „csak” kiváló vagy inkább magas intelligenciahányadossal rendelkező emberek. A köznyelv gyakran összemossa az okos, a művelt és az intelligens fogalmát, pedig ezek nem egymás szinonimái. Más kérdés, hogy akinek magas az intelligenciája, legtöbbször művelt is, ami főként a személyiségéből adódhat, hiszen nyilván egy eleve nyitott és az átlagnál nagyobb kíváncsisággal, tudásvággyal rendelkező ember.

– Ön eddigi legfiatalabb vezető, s csak a harmadik nő, aki elnyerte a tisztséget. Meglepte?

– Igen, erre nem lehetett számítani. A világszervezetnek eddig főként amerikai és angol, idősebb férfiak voltak a vezetői. A két említett országban együttvéve 80 ezer tagja van a szervezetnek, holott a Mensa közel 80 országban van jelen, tehát ők komoly lobbi erőt képviselnek. Ráadásul egy másik magyar, Kovács Kristóf, felügyelő pszichológusként fogja segíteni az elnökség munkáját, ami ugyancsak hatalmas elismerés.

– Jelent ez valamit?

– Egyrészt fiatalodik a tagság, és egyre több a nő a vezetők között. Másrészt talán elismerése a munkánknak: az elmúlt három évben megduplázódott a magyar Mensa tagok száma. De komoly elismerést vívtunk ki azzal is, hogy főként Kovács Kristófnak és Nagy Lantos Balázsnak köszönhetően elkészült egy adaptív, teljesen személyre szabott IQ-teszt, amely egyedülálló, mert folyamatosan elemzi a jó és a rossz válaszokat és azok alapján válogatja a kérdéseket.

– Ön hogyan szokta az intelligenciát megfogalmazni?

– A legegyszerűbb, hogy az intelligencia az, amit IQ-teszttel mérni tudunk. Amúgy csak meghatározni nehéz, de jól mérhető. A mai értelemben vett intelligenciatesztet Alfred Binet, egy francia pszichológus alkotta meg, és főként oktatási célt szolgált, objektíven tudták vele mérni a gyerekek iskolaalkalmasságát. Binet számítási módja a mentális kor és az életkor hányadosára épült. A felnőtteknél már nem igaz, hogy az idősebbek mentálisan fejlettebbek, ezért számukra másfajta számítás kellett. A felnőtt IQ-tesztet bizonyos Wechsler alkotta meg, ő a mentális képességek normális eloszlásából indult ki. Az IQ egy relatív mutató, azt fejezi ki, hogy valaki milyen eredményt ért el a saját országában, a saját korcsoportja átlagához képest. Tehát mondjuk egy japán és egy magyar ember eredményét értelmetlen összehasonlítani, pedig például a Nobel-díjasok miatt szokták kérdezni, hogy mi magyarok intelligensebbek vagyunk-e, mint a többi nemzet?

– Mit mutat meg az IQ egy emberről?

– Azt, hogy mennyire rugalmas és gyors a gondolkodása.

– Hogyan lesz valaki intelligens?

– Fele-fele arányban genetikailag meghatározott és szociálisan szerzett képességről van, amely 17-19 éves korunkra alakul ki, s onnantól állandónak tekinthető, nem változik.

– A tesztekkel sem fejleszthető?

– Érdemi intelligenciaváltozást gyakorlással sem lehet elérni. Rutint lehet szerezni a tesztekhez és az is előny, ha az ember pihent és motivált, amikor kitölt egy tesztet, de nem fejleszthető képességről van szó.

– Azt tudják, hogy ki a legintelligensebb a Mensa HungarIQa klubban?

– Nem, de nem is annyira érdekes ez. Azt tudjuk, hogy minden tagunk az emberiség legintelligensebb két százalékához tartozik. A többi a Mensa-tagság szempontjából mellékes. Persze vannak tesztek, amelyekkel pontosítani lehet az eredményt, de nem úgy kell elképzelni a Mensát, hogy mást sem csinálunk, mint megszállottan tesztelünk és méricskélünk. A közösség a fontos, nem a versengés.

– Több sikeres ember van önök között, mint nagy átlagban?

– A magas intelligencia még nem garancia a sikerre, abban rengeteg más tulajdonság, a személyiség, de még akár a szerencse is szerepet játszhat. A siker relatív. De, ha feltétlenül valamilyen azonosságot keresünk, akkor a humorérzék, a maximalizmus elég jellemző, mint ahogyan a szakmahalmozás és a szerteágazó érdeklődés.

– Önnek mennyire szerteágazó?

– A munkámon kívül komolyan foglalkozom fotózással, érdekel csillagászat, a fizika, az egyiptológia és a biológia. Szeretek táncolni, régi könyveket gyűjtök, imádok főzni és szívesen gondozom az orchideáimat. Ahogy a Mensások többségére, rám is jellemző, hogy amit csinálok, abban igyekszem jól teljesíteni, nem elégszem meg pusztán azzal, hogy csinálom.

– Mióta létezik ez a szervezet?

– 1946-ban két angol és egy ausztrál ember hozta létre. Ma több mint 130 ezer tagja van. Magyarországon 1700-an vagyunk.

– Miért éppen Mensa?

– Mensa latinul azt jelenti: asztal. Az alapítók koncepciójának értelmében az intelligens embereket kerek asztalhoz kell ültetni, hogy ott egyenlő partnerekként érintkezve, az emberiség javára fordíthassák a bennük rejlő képességeket. A magyarban kevéssé szerencsés a névválasztás, hiszen első hallásra mindenki valamiféle közétkeztetési intézményre, gondol. Most már azonban eléggé ismernek bennünket ahhoz, hogy tudják, másról van szó.

– És kérnek is tanácsot a szervezettől cégek, kormányok?

– Alapításkor volt ilyen cél, de ma már tiltja az alapszabályunk. Nem állunk ki egyetlen vallás, ideológia, politikai irányzat vagy eszmerendszer mellett sem, és nem is segítünk ilyesmit. A Mensa egyes tagjai, csoportjai azonban foglalkoznak tanácsadással, tehetséggondozással. Nem törekszünk valamilyen zárt elit kinevelésére, inkább minél szélesebb körben szeretnénk elfogadtatni az intelligenciát, mint értéket. Azt remélem, hogy a jövőben tovább szélesedik a társadalom számára is hasznos tevékenységeink sora.

– Miért lett ön a Mensa „arca”?

– Amikor megválasztottak a Mensa hazai elnökének 26 éves voltam, s mert a legtöbben egy ilyen szervezet élén komoly, vastag szemüveges emberre számítanak, önmagában az hírérték lett, hogy fiatal vagyok és nő. Már ettől a ténytől megnőtt az érdeklődés a szervezet iránt, és elég sokat szerepeltem.

– Ha már említi, nő vagy férfi van több a tagjaik között.

– Férfi, de ez leginkább amiatt van, hogy a tesztfeladatok túlnyomórészt inkább a férfiasabb, reál gondolkodásra mennek rá. De az is nagymértékben közrejátszik, hogy a nők félénkebbek, nem hiszik, hogy meg tudják csinálni. Pedig rosszul teszik, ugyanis a nők ugyanannyian teljesítenek jól, mint a férfiak. Mindössze kevesebben jönnek el kipróbálni.

– Hátránya is van, ha valaki ennyire intelligens?

– Vannak előítéletek. Meglepő, de például álláskeresésnél sokszor hátrány – ezt saját példából is mondhatom. Van olyan főnök, aki fél, hogy egy deklaráltan átlag feletti intelligenciával rendelkező ember a pozíciójára tör, okoskodni fog. Aki elég intelligens, az felméri, milyen előnnyel járhat egy kivételesen magas IQ-val rendelkező alkalmazott, és persze örül.

– A magyarról azt mondják, hogy macsó-társadalom. Nőként előnyét vagy hátrányát tapasztalja annak, hogy okosabb az átlagnál?

– Nem könnyű, az egyszer biztos, de a tapasztalat az, hogy feleségnek, tartós kapcsolatra inkább szeretnek okosabb nőket választani a férfiak.

– Szóval akkor férjhez ment.

– Igen, a férjem is Mensa-tag.

– Mi haszna abból, hogy a felesége Mensás?

– Gyors vagyok, pontos, lapra szerelt bútorok összerakásában verhetetlen, a váratlan helyzetek sem borítanak ki, és a Mensások maximalizmusával állok a háztartáshoz is. Mondjuk a térképet ugyanúgy forgatom, mint bármelyik nő, és ha indulni kell, gyors probléma megoldás ide vagy oda, néha azért ott kell toporognia szegénynek az előszobában, mert én „mindjárt” kész vagyok.

– Akkor nemcsak az ész, a haj is fontos.

– De még mennyire, persze.

– Egyet még áruljon el, mi a története a különleges nevének?

– Az édesapám még gyermekkorában olvasta egy kalendáriumban és elhatározta, hogy ha lánya születik, így fogja hívni. Márpedig az édesapám egy precíz és tudatos ember, úgyhogy így is lett. Megjegyezhető, ez biztos. Amúgy latin eredetű, a jelentése az, hogy eleven. A francia változata, a Vivien, ismertebb. Szeretem. Egy fordítóhoz még illik is, legtöbbször rögtön a nevemet is „lefordíttatják” velem.

Baranyi Bibiána, a nemzetközi Mensa elnöke -->