L. Simon: egy korrupciós ügyben sem tettek feljelentést fideszesek ellen

Nem lett meg a kétharmados többség az MNB pénzügyi felügyeleti hatáskörét szigorító törvényjavaslathoz a parlamentben. A javaslat szerint a Magyar Nemzeti Bank legalább háromévente átfogó vizsgálatot végezne például a hitelintézeteknél vagy a biztosítóknál. Ehhez azonban kétharmados többségre lett volna szükség, de az ellenzék összezárt, és csak a 131 kormánypárti igen szavazat lett meg. Ez csak a törvényjavaslat kétharmados részeit érintette, de Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezután az egész törvényről a zárószavazás elhalasztását kérte.

A nap másik kétharmados szavazásánál ellenzéki segítséggel lett meg a minősített többség: a megyei könyvtárak és múzeumok vagyontárgyainak ingyenes önkormányzati adására 139 igen szavazat érkezett, az LMP mellett három független is igennel szavazott.

A fővárosi közösségi közlekedés 52 milliárd forintos adósságának állami átvállalásához, az Iszlám Állammal szembeni katonai fellépéshez és az Erste Bankban történő, legfeljebb 15 milliárd forintos állami tulajdonszerzéshez is fedezetet biztosít az idei költségvetés kedden elfogadott módosítása.

Átírták a költségvetést

Varga Mihály javaslatára még miközben a 2016-os büdzsét tárgyalják, átírták az idei költségvetést is. A módosítás a büdzsé pénzforgalmi hiányát 15 milliárd forinttal, az uniós módszertan szerinti deficitet pedig mintegy 50 milliárd forinttal, a GDP 0,15 százalékával növeli.

A 2015-ös költségvetés változtatásával az államnak lehetősége nyílik ellenérték nélkül átvállalni a BKV 52,3 milliárd forintos tartozását, a kabinetnek az erről szóló megállapodást június végéig kell megkötnie a budapesti közlekedési társasággal.

A parlament emellett 15 milliárd forintos fedezetet teremtett a büdzsében ahhoz, hogy az állam az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal együttműködve 15 százalékos kisebbségi tulajdonrészt szerezzen az Erste Bank magyar leánybankjában.

A honvédség költségvetését 10 milliárd forinttal emelték meg annak érdekében, hogy Magyarország megkezdhesse az Iszlám Állam elleni kurdisztáni katonai szerepvállalását.

Szintén 10 milliárd forinttal növelik a Liget Budapest projekt idei költségvetését, a kiemelt közúti beruházásokra pedig 11 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Utóbbi forrás annak a kormányzati célnak a része, hogy 2018-ig az összes megyei jogú város bekapcsolódhasson az országos gyorsforgalmi úthálózatba.

A fentiek mellett a települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása 3 milliárd forinttal emelkedik az ingyenes bölcsődei és óvodai közétkeztetés kiterjesztéséhez kapcsolódóan, míg a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatására 2 milliárd forinttal több támogatás jut majd idén.

Megalapozzák a 2016-os büdzsét

Az Országgyűlés elfogadta a 2016-os költségvetést megalapozó törvénycsomagot, amely alapján egyebek mellett módosul az adósságképlet, és változik az egykulcsos társasági adóról, a reklámközvetítési tevékenységről, valamint a dohánytermékek kiskereskedelméről rendelkező jogszabály.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján eredetileg az államadósság nominális értéke az infláció és a reál GDP növekedési ütemének fele közötti különbségnek megfelelő mértékben nőhet egy adott költségvetési évben. A mostani módosítás eredményeként a korábbi szabály csak a jegybank 3 százalékos inflációs célját meghaladó pénzromlás és 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén marad hatályban. Egyéb esetben legalább 0,1 százalékpontos csökkenést kell elérni. Ugyanakkor az adósságmutató csökkenése ennél is nagyobb lehet az államháztartási törvényben előírt szabály, a középtávú költségvetési hiánycél elérése által.

Az államháztartás központi alrendszerének finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatok 2 évig nem nyilvánosak - rögzítették. Az indoklás szerint a finanszírozási terv teljes körű megismerhetősége a piacot olyan, üzleti titoknak minősülő információ birtokába juttatja, amely a lehető legalacsonyabb költségen történő finanszírozást veszélyezteti, piacbefolyásolást eredményezhet, és aránytalan érdeksérelemmel járna az állam pénzügyi érdekei tekintetében. A rendelkezés azonban továbbra is biztosítja, hogy a nyilvánosság összevont tájékoztatást kapjon az államadósság alakulásáról, a finanszírozási tervről és stratégiáról.

A megszavazott törvény szerint 2016. január 1-je helyett 2020. január 1-jén vezetik be az egykulcsos társasági adót.   

Jelenleg a reklámközvetítő, a reklámot közzétevő - jellemzően a médiaszolgáltató - reklámbevételeinek 5-20 százalékát bónuszként kapja év végén, a jogszabály azonban eltörli a bónuszrendszert, annak káros piactorzító hatására hivatkozva. Az elfogadott jogszabály alapján ezután 15 százalékos reklámközvetítői díjat kell a reklámozóknak a közvetítőknek megfizetniük. A jövőben a reklámügynökségek kizárólag a hirdetővel állhatnak szerződéses kapcsolatban.

Az új törvény 2015. július 1-jétől átalakítja a Stabilitás megtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettséget is. A befektetés "feltörése" esetén az adó mértéke 1 éven belül 20 százalék, az 1 éven túli befektetésben tartás esetén 10 százalék. Mindez a 2016. július 1-jéig elhelyezett pénzekre vonatkozik, ezt követően továbbra is a jelenleg érvényes adózás áll vissza, vagyis a külföldről ide érkező összegeket három éven belül 32 százalékos adó megfizetése mellett, a negyedik évben 16, míg az ötödik évtől 8 százalékos adó mellett lehet felvenni.

Figyelemmel arra, hogy a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatok szervezéséhez szükséges feladatok elvégzése a vártnál tovább húzódott, a vonatkozó törvényi rendelkezések hatálybalépését két hónappal meghosszabbítja a jogszabály.

Ugyancsak eltolódik a szociális temetés bevezetésének dátuma, 2017. január 1-jéig.

Felgyorsítják a közlekedési beruházásokat
   
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű - vasúti és közúti - közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsítására vonatkozó törvénycsomagot fogadott el az Országgyűlés. Újdonság, hogy a beruházónak előzetes egyeztetést kell kezdeményeznie a hatósági engedélyek megszerzése érdekében, s így valamennyi érintett hatóság részvételével már a munka kezdeti stádiumában feltárhatók a nyomvonalakkal és a tervezéssel összefüggésben felmerülő akadályokat. A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje a kiadástól számított 5-ről 10 évre módosult, s az építési engedélyezési eljárást akkor is le lehet folytatni, ha a környezetvédelmi engedély bírósági felülvizsgálaton van és még nem adták ki azt. A jogszabály felgyorsítja a régészeti munkákat, illetve pontosítja az engedélyezésben résztvevő önkormányzat többletigényét.

Egészségügyi tárgyú törvények változtak
   
Gyógyszerek engedélyezés előtti rendelését, fiókgyógyszertárak létesítését, a szakgyógyszerészi vizsgát, valamint a gyógyászati segédeszközök kölcsönzéséhez nyújtott támogatást is tartalmazza egyebek mellett az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály, amelyet 156 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett fogadott el a parlament.

Bevezetik például az engedélyezés előtti gyógyszerrendelést, ami bővíti az innovatív gyógyszerterápiás megoldásokkal kapcsolatos ismereteket, és növeli a hazai orvoslás versenyképességét.

Törvény az iskolaszövetkezeti munkavállalás elősegítéséért
   
Törvényt fogadtak el a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának és a megváltozott munkaképességűek munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatásának elősegítéséről is.

Börtön fenyegeti a korrupciót eltussoló hivatalos személyeket

Börtön fenyegeti azokat a hivatalos személyeket, akik nem tesznek haladéktalanul feljelentést a tudomásukra jutott korrupciós cselekményről egy büntető jogszabályokat módosító törvény szerint, amelyet szintén ma fogadtak el. Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, illetve ennek különféle törvényben szabályozott eseteit követték el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Módosult a versenytörvény
   
A versenyhivatali eljárás során keletkezett iratokról csak költségtérítés ellenében lehet másolatot készíteni - ezt is tartalmazza a versenytörvény módosítása. Amennyiben a kérelmező olyan adatot akar megismerni, amelynek titokban tartásához másnak jogos érdeke fűződik, a kérelmezőnek írásban kell vállalnia az adat titokban tartását. A versenytörvény megengedi azt, hogy a jogsértést vizsgáló versenytanács egyezséget kössön az elkövetővel. Az így létrejött egyezségi nyilatkozatról azonban másolat nem, csak feljegyzés készíthető.

Módosul a közbeszerzés

A szavazások után előbb egy gyors vitát lefolytattak a hadigondozásról - nagy vita itt nem volt, minden párt támogatta a második világháborús özvegyek és árvák támogatásáról szóló tervet. Ezután következett egy nagyobb vita: a közbeszerzés szabályait írják át.

Teljesen új alapokra helyezi a közbeszerzés szabályait a döntően uniós előírások alapján módosuló közbeszerzési törvényjavaslat - mondta expozéjában a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hangsúlyozva az átláthatóság és a verseny növelését, a gazdaság élénkítését, a kis- és közepes vállalkozások jelentősebb bevonását a közpénzek felhasználásába.

Lázár János arról beszélt: a legalacsonyabb ár szempontja helyett értékalapú közbeszerzést kívánnak alkalmazni. Csökkentik a pályázók bürokratikus terheit, a referenciaértéket, jelentősen mérséklik az üzleti titok körét, egyszerűsítik a jogorvoslat lehetőségét, és legkésőbb jövőre elektronikussá teszik a közbeszerzés rendszerét.

Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka támogatást kért a törvényjavaslathoz, amely összegzése szerint garantálja az átláthatóságot, egyszerűsíti és gyorsítja az eljárásokat, csökkenti a vállalkozások adminisztratív terheit, segíti a kis- és közepes vállalkozások sikeres szereplését, előmozdítja a szélesebb versenyt. Tóth Csaba, az MSZP vezérszónoka felszólalásában ésszerűtlennek tartotta az uniós kifizetéseket végző intézményrendszer átalakítását és úgy értékelt, hogy a kormány fejlesztéspolitikájában túlárazott óriásprojektekben gondolkodott. Az ellenzéki politikus azt is mondta: a korrupció befolyásolja a döntéseket, a kormány szűkre szabja az indulni képes pályázók körét és túlárazza a projekteket. Apáti István (Jobbik) azt mondta, hogy a kormányzati kijelentésekkel ellentétben ezentúl sem lesz valódi verseny és az eljárások nem egyszerűsödnek és nem lesznek átláthatóbbak. A közbeszerzés az elmúlt években szitokszóvá vált, ugyanis általános lett a túlárazás, amiből "bőségesen lehet visszaosztani a pártkasszákba" és tömni a magánzsebeket - fogalmazott. Amíg a rendszerben benne hagyják a túlárazás lehetőségét, addig születhet bármilyen törvény, nem sikerül megszüntetni a korrupciót - mondta. Az LMP vezérszónoka a kormányzat körüli "bandaháború" újabb fejezetének ítélte a javaslatot, amely szerinte a zavarosban halászóknak kedvez. Schiffer András elfogadhatatlannak ítélte az előterjesztést, mert szerinte nem nyújt garanciát a közadatok hozzáférhetőségének javítására, a hatékony ellenőrzésre, tág teret ad a korrupciónak, az eljárások manipulálásának.

A vita végén L. Simon László államtitkár lepte meg a képviselőket: mint mondta, nem fog válaszolni a korábban elhangzottakra, mert az ellenzék csak az aktuálpolitikával foglalkozott, és inkább a részletes vita végén reagálna (ez a vitaszakasz majd bizottság előtt lesz csak, nem a plenáris ülésen). Azt is hozzátette, hogy a korrupciós ügyek kapcsán hiába beszél az ellenzék a fideszesek botrányairól, ez csak vagdalkozás, mert még egyetlen ügyben sem tettek feljelentést fideszes képviselő vagy kormánytag ellen.

Ezután egy rövid, alig több, mint félórás vitát tartottak vízgazdálkodási és tűzvédelmi ügyekről, majd elkezdődött a rendvédelmi dolgozók szolgálati jogviszonyáról szóló törvénymódosítás vitája. Ez a javaslat módosítja a rendvédelmi dolgozók illetményének szabályozását: a pár hete 2016-ra megszavazott illetményrendszer bevezetését gyakorlatilag eltolhatják 2019-re. A kormány azt állítja: ez nem így lesz, megvan a fedezet az emelésre.

Ezek után a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről kezdődött vita. Ez alapján csak az NKE folytathat nem csak rendészeti, hanem államtudományi oktatást is az országban.