Az ülés kezdetén - amikor kevesebb képviselő volt bent az ülésteremben, mint ahány parlamenti frakció van - az igazságügy-miniszter beszélt arról: közvetlen állami állami felügyelet alá kerül a feladatellátás. A végrehajtói kinevezés a jövőben nem határozatlan, hanem meghatározott időre, 7 évre szól majd. A végrehajtóknak és a végrehajtó-helyetteseknek - ha ezzel nem rendelkeznek - 2022-ig jogi diplomát kell szerezniük és közben folyamatosan igazolniuk kell tanulmányi előremenetelüket - ismertette a javaslatot Trócsányi László.
Bárándy Gergely leszögezte, hogy az MSZP képviselőcsoportja nem támogatja a Ház előtt fekvő javaslatot, amellyel szemben elvi problémáik vannak. Hangsúlyozta, semmiféle hibrid rendszert nem fognak támogatni. Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka bejelentette, pártjuk támogatni fogja a javaslatot, amelybe több elképzelésüket is beépítették és úgy gondolják, hogy az indítvány előrelépést jelent.
Schiffer András (LMP) kiemelte: a javaslat előrelépés, de fel kell számolni azt a helyzetet, hogy önálló vállalkozóként azt csinálnak bírósági végrehajtók, amit akarnak. Ki kell mondani, hogy ezt államosítani kell - folytatta.
Ezután a gyerekek ellen elkövetett nemi erőszak elleni egyezményről, majd a kapcsolati erőszak elleni stratégiáról folyt vita. Az igazságügyi tárca nevében Répássy Róbert fontos feladatnak nevezte az egészséges testi és lelki fejlődés biztosítását, a védelem megszervezését, a veszélyeztetettség megelőzését. Ennek egyik eszközeként a büntetőjogot jelölte meg.
Petneházy Attila, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: a társadalom semmilyen szigorítást nem tart túlzónak. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka Úgy vélte: mindennek az alapja a jelzőrendszer jó működése, az óvodai, iskolai, oktatási szakemberek, védőnők, gyermekorvosok, rendőrök és bírósági szakemberek együttműködése. Értékelése szerint Magyarországnak e téren sok tennivalója van. Apáti István (Jobbik) előremutatónak tartotta az előterjesztést, ugyanakkor úgy ítél meg: a törvényjavaslat elfogadásával "nem pipálható ki a kérdés", azzal komolyan kell foglalkozni.
Szél Bernadett (LMP) szerint éppen ideje volt az egyezmény ratifikálása, mert állítása szerint Magyarországon minden tízedik gyermeket éri szexuális inzultus. Rámutatott arra is: a prostituáltak átlagosan 14 éves koruktól kerülnek ilyen élethelyzetbe. Alaposan meg kell vizsgálni, miért működik ilyen rosszul a gyermekvédelem rendszere - értékelte, hozzátéve: sokan - pedagógusok, védőnők - nem ismerik fel a gyermekbántalmazást, vagy bizonytalanok abban, mit kell tenniük. Ennek ellenére szerinte a kormány nem lép fel hatékonyan a probléma ellen.
Harrach Péter hozta be ebbe a vitába a menekültkérdést: a KDNP-s képviselő arról beszélt, hogy a menekültek Skandináviában mennyi erőszakot követnek el - később azt is felhozta, hogy a családon belüli erőszak esélyét állítólag csökkenti, ha a gyereket a házasságban élő, vér szerinti szülei nevelik.
A nap további részében az egészségügyi alapellátásról, gyermekvédelmi és szociális, végül felsőoktatási törvényekről vitáznak a képviselők.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.