Parlament: egymás feleségét szidták a képviselők

A rendkívüli nyári ülésszak kezdeteként megtárgyalták, majd el is fogadták három visszamenőleges módosítással együtt a jövő évi adótörvényeket . Ez alapján 2016-tól jelentősen csökken az szja, a bankadó és a sertés tőkehús áfája, jön az adóhitel a gyors nyereségnövekedést produkáló cégeknek, és az iparűzési adómentesség lehetősége az orvosoknak. A kaszinók helyett pedig az állam üzemeltet játékos-védelmi segélyvonalat a beszedett adóból.

Menetrend szerint, minden további nélkül fogadta el az Országgyűlés a költségvetés módosításait is, a fő kérdések eldőltek, már csak technikai lépések vannak hátra. A vita után a büdzsé pozíciója több mint 60 milliárd forinttal romlott, de így jutott nagyobb keret a hazai vállalatok támogatására, és jelentősebb összeg a Ludovika Campus újabb fejlesztésére is.

A kormánypárti képviselők csak azokat a változtatásokat fogadták el, amelyek a kormány támogatását is élvezték. A büdzsé így is sokat változott azonban, mintegy 40 átcsoportosítást hajtottak végre, és ugyan a hiány maradt a GDP 2 százaléka (az uniós módszertan szerint), ám a kiadások és a bevételek esetében is inkább növelték a módosításokkal a kockázatokat. A költségvetési pozíció a változtatások révén mintegy 60 milliárd forinttal romlott: a vártnál rosszabb időkre félretett keret, az Országvédelmi Alap 30 milliárd forinttal csökkent (100-ról 70-re), és 18 milliárd forinttal emelték meg a legbizonytalanabbnak tartott bevételi sor, a vagyonértékesítési, előirányzatát is (115 milliárdról 133 milliárdra).

A szavazások után elsőként a nemzeti akkreditálás rendszeréről tartottak vitát. Megszűnik a Nemzeti Akkreditáló Testületet (NAT), a feladatait az állam veszi át - mondta a fideszes előterjesztő, Szatmáry Kristóf a vitaindító felszólalásában. Mint mondta, a törvényjavaslat jelen formájában megszüntetné az általuk, az elmúlt években nem hatékonyan működőnek tartott Nemzeti Akkreditáló Testületet (NAT), a feladatait átadná az államnak, és egy költségvetési szerv végezné a gyakorlatban. A függetlenség fontos, de ezt azoktól a szereplőktől kell megtartani, akik érdekeltek az akkreditálás folyamatában - tette hozzá.

Nyitrai Zsolt, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a tapasztalatok szerint a testület túl bürokratikusan működött, az akkreditáció sokszor indokolatlanul lassú volt, elhúzódott, szükség van a reformra.  Velez Árpád, az MSZP vezérszónoka szerint az előterjesztés olyan mint a Fidesz-KDNP, általa ámokfutást valósítanak meg. Szóvá tette, hogy a javaslatról semmilyen egyeztetést nem folytattak, így néhány perc vita után már szét is van verve egy újabb ágazat. Abban nincs vita, meg lehetne reformálni, de ennek nem a testület szétverésével kellene kezdődnie - mondta az ellenzéki képviselő, és az előterjesztés visszavonására szólított fel.  Kepli Lajos (Jobbik) szerint kétségtelen, hogy vannak hibái a NAT-nak, de azok egy törvénymódosítással orvosolhatók lennének. Azt firtatta, mi a javaslat valódi indoka. Politika leszámolásról van szó, vagy a szervezet 500 millió forintos bevétele feletti rendelkezésről? - kérdezte. Ikotity István (LMP) sem tartotta elfogadhatónak a törvényjavaslat. Több kifogást is megfogalmazott, így azt, hogy nem volt arról egyeztetés, nem készült hatástanulmány és ismét egyéni képviselői indítványként terjesztettek be egy, a szabályozást alapvetően megváltoztató előterjesztést.

Ezután közlekedéssel összefüggű törvények módosításáról vitáztak - a semmitmondó név mögött nagyrészt az a javaslat áll: lehessen mégis hirdetéseket kitenni a villanyoszlopokra az utak mellett. A kormánypárti felszólalók, élükön Fónagy János államtitkárral állították: azért vonják vissza saját korábbi tiltó döntésüket, mert belátták a KSH adataiból, hogy nincs összefüggés a balesetek és a hirdetések közt. Az ellenzék persze nem így gondolja, ők arról beszéltek, hogym miután Garancsi Istvánhoz került az ilyen reklámokkal foglalkozó cég, máris lehet újra engedélyezni az út melletti reklámokat. "A fideszes plakát nem balesetveszélyes" - fogalmazott az MSZP-s Bárándy Gergely.

Ezek után egy rövid, alig húsz percig tartó vita folyt le az e-kártyát bevezető törvény módosító javaslatairól, majd a NAV-törvény átírásáról kezdődött meg a vita. Itt az a házszabályellenesnek minősített javaslat is gyakran szóba került, hogy a nemzetgazdasági miniszter nevezhesse ki a NAV-elnököt.

Később egy 2014-es Euratom-határozat kihirdetéséről kezdtek volna vitázni - ehelyett azonban villámgyorsan a magyar-uniós viszonyról és az EU-ról folyó vitába váltottak át. Ekkor a Jobbik képviselői épp elismerték a korábbi zászlóégetést, sőt, ezúttal Szilágyi György azt is hozzátette, hogy abban a helyzetben erre büszkék voltak - pár hete Vona Gábor erről még úgy beszélt, hogy ők nem provokáltak, csak épp felgyulladt egy zászló. Kósa Lajos erre válaszul a Jobbikot próbálta szidni, de lehúzta a Békemenet szlogenjét is, amikor azt mondta: be lehet hozni laptopot, hogy mi nem leszünk gyarmat, csak ennek nem lenne sok értelme, mert megnézve a gyarmatokat, látszik, hogy a mi kapcsolatunk Brüsszellel nem ilyen. "Ez egy hangzatos jelszó (...) nem gondoljuk, hogy valami brüsszeli szuperhatalom van készülőben" - fogalmazott. Nem sokkal később már arról folyt a vita az Euratom-tanácsi határozat helyett, hogy Vona Gábor miért nem volt ott a kettős állampolgárságról szóló szavazásnál, és hogy 1990-ben a Fidesz miért vonult ki a Trianon-megemlékezésről. Az ülést vezető Latorcai János akkor unta ezt meg, amikor már - számítása szerint - 42 perce csakis erről az ügyről folyt a szó, és jelezte: megvonja a szót attól, aki nem a törvényjavaslatról beszél.

Mivel így már gyorsan véget ért a vita, a szövetkezeti törvényről kezdtek el tárgyalni - mint az előterjesztő Kósa Lajos elmondta, a javaslat célja a diákszövetkezeteket és a diákmunka minimálbérét szabályozni.

A nap hátramaradt részében az állami vezetői juttatások csökkentéséről tartották meg a vitát. Ez sem sokáig marad az eredeti mederben: órákon át vitáztak a politikusi álláshalmozásról - a Jobbik hosszan szidta a kormányt azért, mert korábban engedték azt, hogy egy polgármester parlamenti képviselő is legyen, majd amikor a Fidesz a szemükre vetette azt, hogy jobbikos városvezetők a megyei közgyűlésekben is ott ülnek, Novák Előd elmondta, hogy az más, mert nem főállás. Az ülés nem épp emelkedett hangulatban ért véget, az utolsó percekben már arról vitatkoztak, hogy Novák felesége, Dúró Dóra miért ül bent a parlamentben, hogy korábban hány politikus házaspár volt egyszerre képviselő, vagy épp arról, hogy Orbán Viktor felesége annak idején miért volt szintén képviselőjelölt. Innen folytatják holnap reggel.