Rendeltetésszerű joggyakorlásra nevelné a Fidesz az állampolgárokat

Már az este, harmincnyolcadik napirendi pontként kezdték csak megtárgyalni az információszabadságról szóló törvényt - ez a javaslat teszi fizetőssé a közérdekű adatigénylést. Répássy Róbert államtitkár arról beszélt a vitaindítójában, hogy a szolgáltatás igénybe vételéért fizetni lehet - az MSZP-s Bárándy Gergely azonban azt állította, hogy ez alkotmányellenes. Az ellenzéki felszólalók arról beszéltek: a kormány gyakorlatilag törvényesíteni akarja a korrupciót. Tuzson Bence (Fidesz) arról beszélt: "arra kell szorítani az állampolgárokat, hogy minden jogot a rendeltetésüknek megfelelően gyakorolják". Szerinte a javaslat "előrelépés ezen a jogterületen".

A délelőtti szavazások alig negyven percen át tartottak a parlamentben - ez az idő is elég volt arra, hogy 19 törvényjavaslatot megszavazzanak a képviselők.

- Képet és hangot is rögzíthetnek a jegyautomaták - így módosították a személyszállításról szóló jogszabályt. Azért, hogy megszűnjenek az indokolatlan párhuzamosságok az állami finanszírozásban, bevezetik annak a lehetőségét, hogy a közszolgáltatásokkal egyébként megfelelően ellátott területen más szolgáltató piaci alapon, önfenntartó szolgáltatást nyújtson. Az elővárosi, az országos, továbbá a regionális vízi személyszállítási közszolgáltatások a miniszter hatáskörébe kerülnek, míg a helyi szolgáltatások a települési önkormányzat hatáskörébe tartoznak.

- Nem szedhetnek műsordíjat a legnagyobb televíziós médiaszolgáltatók addig, amíg annak szabályait nem rendezi külön kormányrendelet. A digitális átállásról szóló törvény módosítása szerint semmisek a műsorterjesztő és a médiaszolgáltató által kötött megállapodás olyan kikötései, amelynek következtében a műsorterjesztő mentesül a műsordíj megfizetése alól, vagy amely a médiaszolgáltató számára más hátrányos feltételt állapít meg abban az esetben, ha az más műsorterjesztő útján ellenérték nélkül vagy kódolatlanul teszi elérhetővé médiaszolgáltatását a felhasználók számára.
    
- Elfogadták az állami vagyonról szóló törvény módosítását. Lázár Jánosnak önálló döntési jogköre lesz társaság megalapítására, részesedés megszerzésére vonatkozó rendeletek megalkotására. Ez a jogkör a miniszter a feladatköréhez, továbbá az irányítása, felügyelete alatt álló szervezetekhez tartozó, valamint egyedi kormánydöntés alapján ezen szervezetekhez rendelt állami tulajdonú társasági részesedésekre terjed ki.
    
- Átírták a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt és a kisajátításról szóló törvényt. A jövőben kiemelt katasztrófavédelmi, környezetvédelmi érdekek fennállása esetén a kormány azon gazdálkodó szervezetek tekintetében is dönthet a stratégiailag kiemeltté minősítésről – az egyéb jogszabályi feltételek teljesülése esetén –, amelyekben nincs többségi állami befolyás. Ugyanez vonatkozik olyan egyesületekre, alapítványokra, ahol az alapítói jogokat, a tagokat megillető szavazati jogokat nem központi költségvetési vagy más állami szerv gyakorolja. A módosítás a stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítésre irányuló kormányrendelet kihirdetésére nyitva álló határidőt is meghosszabbítja abban az esetben is, amennyiben ezt katasztrófavédelmi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi szempontok indokolják.
      
- Az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy a több nemzeti stratégiai célt is figyelembe véve tegyen intézkedéseket a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépés érdekében. Ezek célok között szerepel: a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépéshez a pénzügyi és humán kapacitásokat a mindenkori költségvetési lehetőségek figyelembevételével szükséges biztosítani; kiemelt hangsúlyt kell helyezni a prevencióra; cél a krízisközpontok és félutas kiléptető házak számának lehetőség szerint a szükségletekhez mérten, a megfelelő földrajzi elosztásra figyelemmel történő biztosítása. A kormánynak 2016. december 31-ig felül kell vizsgálnia, illetve módosítania kell a kapcsolati erőszak elleni fellépést célzó vagy azzal kapcsolatban célt vagy feladatot meghatározó, jelenleg hatályos kormányzati szintű stratégiákat.

- A szövetkezeti törvény szerint az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért minimális szolgáltatási díjat kell fizetni. Emellett felhatalmazást kapott a kormány arra, hogy ezt a minimális szolgáltatási díjat rendelettel állapítsa meg.

- Augusztus 31-én megszűnik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara. A végrehajtóknak jogi végzettséget kell szerezniük, pályázat útján elnyerhető kinevezésük pedig határozott idejű, hét évre szóló lesz a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása alapján. A végrehajtók új szakmai és érdek-képviseleti szerve a szeptember 1-jén megalakuló Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lesz.

- Az Országgyűlés  elfogadta a bújtatott pártfinanszírozás megelőzéséről szóló határozati javaslatot, amelyet fideszes képviselők terjesztettek az Országgyűlés elé, hogy megvizsgáltassák a kormánnyal: felfüggeszthető-e a Demokratikus Koalíció állami támogatása. 

- Elfogadták a magáncsődtörvényt: az új jogszabály egy adósságrendezési eljárást biztosít azzal a céllal, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek adóssága szabályozott keretek között rendeződjön, fizetőképességük helyreálljon. Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az az adóssága törlesztésére. A csődvédelem kérelmezésének feltétele egyebek mellett az, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint.

- Államtudományi felsőoktatási intézménnyé alakította a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet a parlament. A törvénymódosítás rögzíti, hogy - a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter által kiadott rendelet szerinti - államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati képzések tekintetében ez az intézmény adhat ki oklevelet.
    
- Mentesítették egyes szabályok alól a világörökségi várományos helyszíneket: ezekre ezután nem kell alkalmazni a világörökségi helyszínekre vonatkozó szabályokat. Pontosították a világörökségi címhez szükséges védettségi előírásokat is, beemelték például a korábbi védetté nyilvánító jogi aktusokra való hivatkozást is.
   
- Pontosították a névviselés szabályait. A törvénymódosítás lehetővé tette, hogy az 1953. január 1-jét megelőzően született és kötőjel nélkül vagy kötőjellel összekapcsolt családi néven anyakönyvezett emberek és a leszármazottaik kérjék családi nevük korrekcióját. A törvény rendezi a megkülönböztető betűjeles névviselés szabályait is.

- Vízgazdálkodási, tűzvédelmi és közszolgáltatási tárgyú törvények módosultak. A megfelelő öntözővíz-továbbítás biztosítására állami üzemeltetésbe vehetik a víztovábbítást akadályozó műveket. A változtatás emellett a vízügyi igazgatóságra bízza a vízügyi szakmai követelmények ellenőrzését, a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlása azonban továbbra is a cégbíróságok feladata marad. A tűzvédelmi előírásokat összhangba hozták az uniós szabályozással. A közszolgáltatások ellátásáról szóló törvényt őedig úgy írták át, hogy ahol nincs érvényes közszolgáltatási szerződés, a katasztrófavédelem által kijelölt közérdekű szolgáltatók a közszolgáltatás helyreállításáig, de legfeljebb kormányrendeletben meghatározott időtartamig ideiglenesen elláthatják a feladatot.

- Közfoglalkoztatottakat is lehet alkalmazni egyszerűsített foglalkoztatásban. Ha valaki nem fogadja el az egyszerűsített foglalkoztatásban felajánlott munkalehetőséget, három hónapra kizárják a közfoglalkoztatásból.

- Az Országgyűlés felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg azokat a biztonságos migrációs tranzitországokat, ahonnan érkezők nem igényelhetnek politikai menedékjogot. Ha a kormány úgy dönt, hogy Szerbiát is biztonságos országnak minősíti, akkor megpróbálhatják oda visszaküldeni az arról érkező menekülteket.

- Több ponton átírták a víziközmű-szolgáltatással összefüggő törvényeket. Az újítást hozó változtatások egyike a fogyasztók védelmére hivatkozva felhatalmazta a fejlesztési minisztert, hogy rendeletben határozza meg, a szolgáltatók milyen szolgáltatásokért, mekkora különdíjat kérhetnek. A törvénymódosítás emellett a 2013 után üzembe helyezett ivóvíz- vagy szennyvízrendszerek esetében megállapított szolgáltatásokra is kiterjesztette a rezsicsökkentést.
   
- A parlament hozzájárult ahhoz, hogy állami, vagy önkormányzati vagyon gyarapítására is felhasználhatók legyenek a januárban megszűnt Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap állami vagyonkezelőhöz került eszközeinek kezeléséhez kapcsolódó bevételek.

- A parlament halasztást nem tűrő kiemelt fővárosi feladatnak minősítette a 3-as metró rekonstrukcióját és északi meghosszabbítását, amit a fővárosi közlekedés biztonsága érdekében mielőbb be kell fejezni. A képviselők az általánoshoz képest rövidebb ügyintézési és szakhatósági eljárási határidőket állapítottak meg a vasúthatósági engedélyezés, az előzetes környezeti vizsgálat, valamint a kisajátítási eljárás kivételével, így alapvetően a közmű- és energiaszolgáltató szervek nyilatkozatainak beszerzése gyorsulhat. A III. kerületi csillaghegyi öblözet védelmét szintén biztonsági szempontból minősítették halaszthatatlannak. A Ház döntésével nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közfeladatnak minősítette a két fejlesztést, emellett kijelölte az építtetőket is. A 3-as metró esetében ez a fővárosi önkormányzat vagy a BKV lehet, míg az árvízvédelmi beruházásnál a fővárosi önkormányzat.

- Az Országgyűlés törvényben jelölte ki a 2017-es budapesti vizes világbajnokság irányító és lebonyolító szervének a Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.-t. A Ház emellett tovább bővítette a két év múlva esedékes sporteseményhez szükséges ingatlanok listáját, továbbá meghatározta a kizárólag a rendezvény idejére készülő, ideiglenes lelátók részletszabályait.

Olimpia Budapesten?

A szavazások után sportos órák következtek: előbb a 2024-es olimpiai pályázat támogatásáról, majd a 2017-es vizes vb-hez kapcsolódó újabb törvénymódosításokról vitáztak.

Magyarország jó eséllyel pályázhat a 2024-es olimpiai játékokra, és képes is egy ilyen világszínvonalú esemény megrendezésére - mondta Bánki Erik a javaslat előterjesztői nevében. A fideszes képviselő szerint a játékokkal a nemzetgazdaság többletjövedelme meghaladhatja a 1100 milliárd forintot, míg az összes befektetés, ami a költségvetést terheli nem haladná meg a 774 milliárdot. Így mintegy 326 milliárdos többletbevételt tudna realizálni az államháztartás, ha kellő alapossággal tudják a játékok megrendezését és a beruházásokat megvalósítani. Bánki kitért a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és az Agenda 2020-as program alapvetéseire, amelyek szerint a korábbiaknál jóval olcsóbban, elsősorban a társadalmi teherbíró-képességre és a környezetvédelem kiemelt szempontjai alapján rendezzenek a jövőben olimpiákat. 

Németh Szilárd (Fidesz) felszólalásában reményének adott hangot, hogy a 2024-es pályázat nem válik a pártpolitika terepévé. Kiemelte, hogy a rendezéshez szerénység, sok munka, magyaros bátorság és leleményesség szükséges, az olimpiát pedig megérdemelné az ország.

Lukács Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy nincs olyan helyszín, ami pozitív szaldóval zárt volna. Az ellenzéki politikus azt is mondta: a vizes világbajnokság ügyében megadták a bizalmat a kormánynak, ugyanakkor két hét alatt megnőttek a beruházás költségei, pályázat nélkül adták oda a kivitelezést és területeket vesznek el a XIII. kerülettől. Emiatt az olimpia ügyében nincs meg a bizalom - tette hozzá. Költségesnek ítélte a pályázat benyújtását, és megjegyezte: Magyarország nemzetközi kapcsolatai miatt nehezen nyerné el a rendezést. Szóvá tette a megvalósíthatósági tanulmány hozzáférhetetlenségét és azt is, hogy szerinte a kormányközeli oligarchák a pénzek lenyúlásán dolgoznának.

Simicskó István (KDNP) történelmi esélyként értékelte az olimpia megrendezésének lehetőségét, szavai szerint az ország képes felnőni a feladathoz és megteremteni a nemzeti összefogást. Kiemelte: a szükséges létesítmények 90 százaléka egyébként is megépül vagy már készen van, s cél, hogy Magyarország minél több világversenynek adjon otthont.

Szilágyi György (Jobbik) szerint a fejlesztések középtávon megtérülnek és az itt élők jólétét is szolgálják. Gőgös Zoltánnak címezve közölte, hogy a Jobbik megkapta a megvalósíthatósági tanulmányt, szakértőik átnézik és kérdéseket fogalmaznak meg. A pozitív szaldós rendezésre Barcelonát hozta példaként és csúsztatásnak nevezte az MSZP számait. Szerinte egy 3-4000 milliárdos költségből visszafelé kellene számolni, levonni azt, ami egyébként is megvalósulna, illetve befolyna bevételként.

Ikotity István (LMP) arról beszélt: pártja nem olimpiaellenes, szeretnék, ha Magyarország is rendezne olimpiát, de ennek néhány éven belül nincs reális lehetősége. Mint mondta, az olimpia megrendezése csak pontszerű fellendülést hozna a gazdaságban, a költségek pedig elérhetik a 3-4000 milliárd forintot. Utalt arra, hogy a vizes vb költségei is a többszörösére nőttek. Hiányolta a hatástanulmányból a környezeti szempontokat, szerinte ugyanis a megrendezés irdatlan környezeti terheléssel jár. Az aggályok közé sorolta, hogy tovább növekedne a főváros és a vidék közötti ordító területi különbségek. Felhívta a figyelmet a korrupciós kockázatokra.

A független Szabó Szabolcs is szkeptikus volt, hogy Magyarország megnyerheti-e az olimpia megrendezésnek jogát, és óvott attól, hogy a kormánypártik nagyon belelovalják abba magukat. A hatástanulmányról azt mondta, érezhetően hiányoznak belőle a számítások. Csizi Péter (Fidesz) bostoni lobbistának nevezve az LMP-s felszólalót.    

Az előterjesztő Bánki Erik zárszavában arról beszélt: az 1300 oldalas hatástanulmányt minden frakcióvezető megkapta, és azért nem hozták nyilvánosságra, mert nem akarják, hogy a többi pályázó megismerje. Úgy értékelt, hogy az LMP nem értelmezhető érveket hozott fel az olimpia ellen.

Ezután került sor a vizes vb-hez kapcsolódó újabb törvénymódosítás vitájára - ebben az ügyben délelőtt már szavaztak, de ez nem volt akadálya annak, hogy alig két órával utána máris új törvény készüljön. Az előterjesztő Bánki Erik azt mondta, technikai pontosításról van szó. Mint mondta, az előterjesztés elsősorban mobillelátóval kapcsolatos kérdéseket szabályozza, hogy az 5000 helyett a világbajnokság idején 14 ezer fő befogadására legyen alkalmas.

Ezek után sem pihennek a képviselők: tucatnyi törvényjavaslat módosító javaslatainak vitáját tartják meg - délután háromnegyed egy óta már tízvitát zavartak le, általában 4-5 felszólalásnál több nem volt egyetlen napirendi pontnál sem. Szóba került az állami vezetők juttatásának csökkentése, az elektronikus hírközlési szolgáltatások fejlesztése, szociális és gyermekvédelmi szabályok, az egészségügyi alapellátásról szóló törvény, felsőoktatási törvénymódosítások, a sporttörvény átírása, fogyasztóvédelmi rendelkezések, a nemzeti akkreditálás rendszerének átalakítása és az Országgyűlésről szóló törvény módosítása. Ezután került sorra az általános vita az Európai Közjogi Szervezet létrehozásáról rendelkező egyezmény kihirdetéséről.

Ez után, utolsó pontként végül következhet az ENSZ Gyermekalapja Globális Szolgáltató Központját létrehozó megállapodás kihirdetésének vitája.