Összeült a rendkívüli parlamenti ülés a menekültügy és Rogán minisztériuma miatt

A szokásos parlamenti menetrendet is felborítva rendkívüli ülést hívtak össze mára. 

Elsőként a polgári és büntető ügyekben eljáró bíróságok illetékességét rendező törvényről tárgyaltak, majd kora délután el is fogadták az indítványt - ez a javaslat bővítené a bíróságok hatáskörét a menekültügyben történő ítélkezésben. Az eredeti menekülttörvények benyújtásakor még csak a szerb határ volt leterhelve, most azonban már a horvát határhoz közeli bíróságok is ítélkezhetnének. A fő szabály szerint nem csak Szegeden, hanem Zalaegerszegen és Pécsett is ítélkezhetnek a bíróságok. Galambos Dénes, az illetékes bizottság fideszes előadója azt mondta vitaindítójában: a bíróságok leterheltsége és az ügyek specialitása miatt különösen fontos pontosan tisztázni, hogy melyik bíróságok az illetékesek.

Az előterjesztők nevében Tuzson Bence azt mondta: a bizottsági módosítók, amelyeket ma tárgyalnak, csupán technikai jellegűek, így azokat támogatják a javaslat benyújtói is. Az ellenzéki képviselők szerint ami most történik, az nem idő- és válságálló: ahogy Schiffer András (LMP) mondta, semmi garancia nincs arra, hogy a törvény működőképes lesz akkor, ha Szlovénia vagy Románia felől jönnének menekültek, netán ha Ukrajnából indulnának meg menekültek tömegesen. Tuzson erre azt válaszolta: "nincs ez a rendszer felkészülve arra, hogy ha holnap megjelenik valahol egy nagy terhelés, akkor azt a bírósági rendszer azonnal el tudja látni." Az ellenzékből a Jobbik a válsághelyzetre hivatkozva megszavazza a javaslatot, bár ők is azt gondolják, hogy nem jó ilyen általános szabályokkal rendezni a helyzetet. Ma délután már a szavazást is megtartják erről a törvényről. 

A Miniszterelnöki Kabinetirodát létrehozó törvényjavaslatról is tárgyalnak, egybevonva azzal a költségvetés-módosítással, amely az új minisztériumnak is saját sort teremt a büdzsében. Kovács Zoltán államtitkár a vitaindítójában sok érvet nem hozott fel az átalakítás mellett, egyedül annyit mondott, miután felolvasta a módosítási terveket, hogy "az új minisztérium megalakítása nem egyedülálló gyakorlat Európában". Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka is arról beszélt: szerinte nem a parlamentben kéne megtárgyalni a minisztériumi struktúrát, hanem az a kormány feladata volna, majd perceken át sorolta a külföldi példákat a miniszterelnöki hivatal hasonló működésére. Bárándy Gergely (MSZP) azt válaszolta erre: már megszokták, hogy a kormány kitalál valamit, majd ahhoz keres valami olyan kiragadott nemzetközi példát, ami épp megállja a helyét. Ráadásul az a helyzet, hogy Rogán Antal és Lázár János nem akarnak együtt dolgozni, nem jelenik meg semmilyen más ország kormányzati struktúrájában - mondta. A fideszes Witzmann Mihály erre úgy reagált: a hatékony kormányzati munka biztosítása az egész országnak érdeke, ezért nem érdemes napi politikai viták tárgyává tenni az ilyen javaslatokat, mert az nem konstruktív. Schiffer András pedig arra hívta fel a figyelmet: a 2015-ös költségvetést most átírják, hogy legyen pénz az új minisztériumra, de a már elkészült 2016-os büdzsébe nem teszik bele ezt a sort. A vitát elnapolták, miután a biztosítási vita tárgyalását befejezte a törvényalkotási bizottság, később délután tértek vissza erre a témára.

A Fidesz javaslatára kivételes eljárásban biztosítási tárgyú törvényekről is tárgyalnak, majd még ma döntenek. Ez az Astra ügyfeleinek sorsát rendezné: a bedőlt biztosító magyarországi ügyfeleinek egy gyors szerződésbontási lehetőséget tenne lehetővé, valamint az Astra-biztosítottak által okozott károk károsultjai számára gyors kárrendezési lehetőséget tenne lehetővé. A javaslat szerint azt sem kell kivárni, amíg a román garanciaalap fizet, mert a Kártalanítási Számla megelőlegezné a kifizetéseket. Két módosító javaslat érkezett az eredeti tervekhez, ebből egyet fogadhatnak el: Szatmáry Kristóf javaslata alapján ha a biztosítónál a kárrendezés megindul, akkor a Kártalanítási Számla megtérítési kötelezettsége megszűnik, a kárrendezést a továbbiakban a biztosító kárrendezője folytatja le. A bizottság nevében Galambos Dénes arról beszélt: azért hozzák meg a törvényt, hogy ne kelljen hónapokat várniuk az ügyfeleknek a megoldásra.

A biztosítási vitát a tervezettnél hamarabb sikerült befejezni, negyed kettőkor folytatták a képviselők a munkát. Ekkor megszavazták a menekültügyi és az Astra-törvényt, majd folytatják az új minisztériumról folyó vitát. Ekkor már csak rövid ideig vitáztak, majd a kormányzati választ hallgathattuk meg: Kovács Zoltán államtitkár szerint "azt mondják az ellenzéki képviselők, hogy túl nagy gigatárca a miniszterelnökség, aztán azt, hogy minek válasszák ketté, hát tessék eldönteni, hogy mit akarnak. De úgyis mindegy, hogy mit akarnak, mert Orbán Viktor eldöntötte", hogy miképp alakítják át a kormányt.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt firtatta, hogy fordulhat elő, hogy a pedagógusok között is felütötte fejét a pályaelhagyás vágya, hogy nem kapják meg időben a juttatásukat, hogy tanárhiány van. Azt is szóvá tette, hogy nincsenek kifizetve a közüzemi számlák, a Klebersberg Intézményfenntartó Központ fűnek fának tartozik. Szerinte a pedagógusok között érdemi keresetnövekedés nem történt, miközben többet dolgoznak, mint korábban.

Földi László (KDNP) megemlékezett Kossuth Lajos 1848. szeptember 24-én, Cegléden elmondott toborzó beszédéről. Értékelése szerint ismét sorsdöntő órák előtt áll a nemzet, mert egy világ indult el felénk. Hozzátette: egy ilyen válságos helyzetben az értékeink a tétek, ezért védenünk kell mindazt, amitől európaiak, magyarok vagyunk, a történelmi emlékhelyeket.

Volner János (Jobbik) azt vetette fel, hogy 3,8 milliárd forintot úgy vett ki a kormány a Quaestorból, hogy bennfentes információi lehettek a cég megrendült helyzetéről. Szerinte ezt a kérdést fontos tisztázni, ugyanakkor a parlamenti frakciók közül egyedül a Fidesz-KDNP nem nyilatkozott arról, hogy voltak-e ilyen információi. Azt mondta, egyre nagyobb a gyanú, hogy ez a nyilatkozat azért sem történt meg, mert jó néhány fideszes politikus, jegybanki vezető érintett, vagyis pénzt vettek ki az utolsó pillanatban a Quaestorból.

Németh Szilárd (Fidesz) elmondta, hogy a parlament a nap folyamán folytatni fogja azoknak a jogszabályoknak a megalkotását, amelyek felhatalmazást adnak a horvát-magyar határon is meg tudják állítani az illegális bevándorlást. Értékelése szerint a statisztikai számokból jól látható, hogy a magyar-horvát határ felé tolódott el az illegális bevándorlás, hiszen a határátlépések 97-98 százaléka ott történik. Mint mondta, 1,1 millió ember azt kérte, hogy a kormány védje meg az országot.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt firtatta, hogy fordulhat elő, hogy a pedagógusok között is felütötte fejét a pályaelhagyás vágya, hogy nem kapják meg időben a juttatásukat, hogy tanárhiány van. Azt is szóvá tette, hogy nincsenek kifizetve a közüzemi számlák, a Klebersberg Intézményfenntartó Központ fűnek fának tartozik. Szerinte a pedagógusok között érdemi keresetnövekedés nem történt, miközben többet dolgoznak, mint korábban.

Földi László (KDNP) megemlékezett Kossuth Lajos 1848. szeptember 24-én, Cegléden elmondott toborzó beszédéről. Értékelése szerint ismét sorsdöntő órák előtt áll a nemzet, mert egy világ indult el felénk. Hozzátette: egy ilyen válságos helyzetben az értékeink a tétek, ezért védenünk kell mindazt, amitől európaiak, magyarok vagyunk, a történelmi emlékhelyeket.

Volner János (Jobbik) azt vetette fel, hogy 3,8 milliárd forintot úgy vett ki a kormány a Quaestorból, hogy bennfentes információi lehettek a cég megrendült helyzetéről. Szerinte ezt a kérdést fontos tisztázni, ugyanakkor a parlamenti frakciók közül egyedül a Fidesz-KDNP nem nyilatkozott arról, hogy voltak-e ilyen információi. Azt mondta, egyre nagyobb a gyanú, hogy ez a nyilatkozat azért sem történt meg, mert jó néhány fideszes politikus, jegybanki vezető érintett, vagyis pénzt vettek ki az utolsó pillanatban a Quaestorból.

Németh Szilárd (Fidesz) elmondta, hogy a parlament a nap folyamán folytatni fogja azoknak a jogszabályoknak a megalkotását, amelyek felhatalmazást adnak a horvát-magyar határon is meg tudják állítani az illegális bevándorlást. Értékelése szerint a statisztikai számokból jól látható, hogy a magyar-horvát határ felé tolódott el az illegális bevándorlás, hiszen a határátlépések 97-98 százaléka ott történik. Mint mondta, 1,1 millió ember azt kérte, hogy a kormány védje meg az országot. -->