Harmincöt éve állítgatjuk az órát, de csak a baj van vele

Idén, október 25-én kell majd  hajnali 3-ról 2-re kell visszaállítani az órákat. Akkor kezdődik a téli időszámítás. Elvileg azért tekerünk, hogy spóroljunk. Hogy van-e ennek valódi értelme, arról azonban már évek óta megoszlanak a vélemények. Az ellenzők többsége szerint a légkondik  elterjedésével és  a több napsütéses óra miatt többet veszítünk, mint amennyit a világításon spórolnánk.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) közlése szerint a nyári időszámítás alkalmazásának a célja elsődlegesen villamosenergia-megtakarítás. Az óraátállítással a napi tevékenységeink legaktívabb szakaszakát igazítjuk a világos, nappali időszakhoz. Ennek köszönhetően rövidebb ideig szükséges mesterséges fényt biztosítani lakásainkban, gazdasági létesítményekben és közintézményekben. Az energia-megtakarítás tehát a világítási igény csökkenéséből származik.

Így egynapi országos villamosenergia-fogyasztást, vagyis csaknem 40 ezer háztartás éves felhasználását lehet megspórolni. Az 1980 óta működő rendszernek köszönhetően eddig mintegy 4 ezer gigawattóra energiát spórolt az ország, ez mintegy 5 heti átlagfogyasztásnak felel meg az elmúlt 35 évben.

15-20 százalékkal kevesebbet spórolunk

Azt azonban a MAVIR is elismeri, hogy az utóbbi évtizedek során két, ellentétes irányú fejlődési folyamatnak lehetünk tanúi ezen a téren. Egyrészt emelkedik a világítás mértéke, a kivilágított helyiségek és létesítmények száma. Másfelől korszerűsödnek a világító berendezések, új technológiák jelennek meg, nő a hatékonyság. Az első növeli, a második csökkenti a felhasznált energia mennyiségét. Az így biztosított szolgáltatási színvonal azonban nem egyenértékű, ezért az egyszerű összehasonlítás nem lehetséges. Becslések szerint a nyári időszámítás alkalmazása révén elért megtakarítás 30 év alatt mintegy 15-20 százalékkal csökkenhetett, de még mindig jelentős.

A villamosenergia-felhasználás egyéb összetevőinek az alakulása független a világítási igényen elérhető megtakarítástól. A légkondícionálók elterjedése, részarányuk ugrásszerű növekedése a nyári időszakban tény, de az így megnövekedett fogyasztói igényt a nyári időszámítás eltörlése tovább fokozná az esti órákban. Ez pedig további terheket róna környezetünkre és a pénztárcánkra egyaránt.

Japán, Ausztrália és az Egyesült Államok fejlett gazdaságaiban évről-évre azt mutatják ki, hogy már alig van jelentősége az állítgatásnak.

Egymillióan kellenének az átállítás ellen

45 ezren csatlakoztak eddig ahhoz a kezdeményezéshez, amely az óraátállítás megszüntetését tűzte ki célul. Borcsik Beáta, az Egymillióan az óraátállítás ellen kezdeményezés szóvívője azt mondta:

A az akciót kezdeményező cég, két éve egy online kutatást is elvégzett, több mint hatezer embert kérdeztek meg A válaszok alapján 85 százalék megszüntetné a félévente esedékes időzónaváltást. A felmérés szerint minden második megkérdezettnek volt már konkrét kára az ilyenkor jelentkező időeltolódásból. A résztvevők 35 százaléka mondta, hogy a félévente esedékes óraátállítás idején napokig nem tudja kialudni magát, és minden tizedik válaszadóval előfordult már, hogy elkésett vagy túl korán érkezett a váltás miatt. Érdekesség, hogy arányaiban több nő panaszkodott álmatlanságra, viszont a férfiak gyakrabban nézték el az órát. Ugyanakkor az eredmények alapján a lakosság 5 százalékának nem csak apróbb kellemetlenségeket okoz az óraátállítás, hanem egészségügyi problémái is vannak ilyenkor.

A többség a nyári időszámításnál maradna

A téli időszámítás ugyan közelebb áll a csillagászati időhöz, de már kevésbé illeszkedik az életmódunkhoz, a többség ezért a nyárinál maradna ha tehetné. A megkérdezettek 45 százaléka mondta, hogy kifejezetten azért ellenzi az óraátállítást, mert a téli időszámítás szerint a nyáron megszokotthoz képest még hamarabb sötétedik délután, így a hosszú téli estéken passzívabbnak, lehangoltabbnak érezzük magunkat. Pedig a biológiai óránk szempontjából éppen a téli időszámítás lenne az ideálisabb. Amikor tavasszal elveszítünk egy órát a nyári időszámításnál, többen mennek orvoshoz, több a baleset, az öngyilkosság és az alvásprobléma is.

Amúgy is alváshiányosak vagyunk

Az Oxford Egyetem kutatása szerint aki korán kel, mégsem lel aranyat - legalábbis ha azonnal dolgozni kezd. A kutatók szerint ugyanis a reggel 8-9 órakor kezdődő munkaidő miatt a bioritmus felborul, ami amellett, hogy rossz hatással van a teljesítményünkre és hangulatunkra, az egészségünkre is káros lehet.

A kutatást vezető Paul Kelley szerint hatalmas társadalmi változásokra lenne szükség ahhoz, hogy az iskola és a munkaidő kezdete minél jobban összhangba kerüljön az ember természetes biológiai órájával. A kutatás szerint ugyanis egy átlagos tízéves egyszerűen nem tud megfelelően koncentrálni fél 9 előtt, míg egy 16 éves teljesítőképessége 10 óra után a legjobb, ugyanez az egyetemistáknál már 11 órát jelent.

Agykutatók szerint, már attól javulnának a diákok eredményei, ha kicsit később kezdődne az iskola. Igaz ez a munkahelyekre, a kórházakra is, ahol szintén sokkal korábban kezdődik a nap, mint ahogy az egészség szempontjából ideális lenne. A társadalmunk alváshiányos társadalom. A májnak és a szívnek is megvan a maga ritmusa, és ezzel az időbeosztással 2-3 órás csúszásra kényszerítjük ezeket a szerveket. Az állandó alváshiány miatt romlik a hosszútávú memória, szorongást okoz, elhízáshoz vezet, magasabb lesz a vérnyomás és gyengül az immunrendszer.

Az oroszok 2011-ben végleg feladták                  

Litvániában be sem vezették, Oroszországban pedig 2011-ben feladták az óraállítást, ebben Fehéroroszország és Ukrajna is csatlakozott hozzájuk – az addigi nyári időszámítást alkalmazták folyamatosan. Az érv az volt, hogy a rendszer nem jelent akkora energiamegtakarítást, mint várják tőle, cserébe az óraállítgatás megviseli az embereket, felborítja a bioritmusukat és stresszt okoz. 2013-ban azonban meggondolták magukat és leszámoltak az örök nyárral. A duma egészségvédelmi bizottságának javaslatára, mert kiderült, hogy az oroszok azóta krónikus alváshiányban szenvednek és örökké fáradtak. Azóta egész évben téli időszámítás van.

Izland is úgy döntött, hogy náluk egész évben a koordinált világidő (UTC) érvényes. Portugália pedig egyszerűen úgy oldotta meg a kérdést, hogy 1996-ban átsorolták magukat egy másik, tőlük keletebbre fekvő időzónába, ennek megfelelően úgy élnek, mintha egész évben nyári időszámítás lenne. Ezt a spanyolok is megirigyelték: egy parlamenti bizottsági jelentés szerint Spanyolország több mint hetven éve nem a jó időzónában van, ezért a képviselők most azt fontolgatják, hogy egy órával eltolják azt. A lépést indokolná, hogy a jelentés szerint az időzónaváltás jó hatással lenne a spanyolok evési, alvási szokásaira és a munkájukra is.

Az egyik leghíresebb időzónaváltás Kiribatié. A 37 szigetből álló csendes-óceáni országot átszeli az elméleti dátumválasztó vonal, amihez korábban a gyakorlatban is igazodtak, ennek eredményeként az ország nyugati felében mindig egy nappal előbbre jártak a naptárak, mint a keleti felében. Ezt 1995-ben elégelték meg, és a tegnapi országrészt is áthozták a mába azzal, hogy létrehozták a kedvéért az UTC-hez képest legkeletibb időzónát, az UTC+14-et. Az alig százezres lakosú országban így ma is három időzóna szerint mérnek időt, de ezek csak egy-egy órával térnek egy egymástól.

Ha felkészül könnyebb

A téli-nyári időátállítás miatt a szervezet belső órája kieshet a ritmusból, ami koncentrációs és alvási zavarokhoz, illetve fáradtsághoz vezethet, de nem mindenkinél. Az emberek ezt az alvás és ébrenlét egyéni ciklusának megfelelően különbözőképpen élik meg. Akinek jól megy, 2-3 nap után teljesen a megszokott ritmusa szerint él, átlagosan 7-10 napot vesz igénybe és tavasszal jobban megviseli a szervezetet, mint ilyenkor ősszel, de aki nagyon érzékeny akár 2-3 hét is eltelik, amire minden problémától megszabadul.

Az alvásszakértők szerint érdemes készülni rá, egy óra eltolódás is képes ugyanis megzavarni a bioritmust. Főleg a kisgyerekek és a 65 év felettiek esetében. Jobb ha nem egyszerre akarunk egy teljes órát ugrani. Pár nappal az óraállítás előtt már hasznos, ha az új idő szerint fekszünk le. A szervezet felkészítésével elkerülhető, hogy az új időszámítás hirtelen megzavarja a biológiai órába való külső beavatkozás.

A háborúban kezdtük, de 1980 óta tekerünk oda-vissza

Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette, hogy a nyári korábbi felkeléssel spórolhatnának a gyertyákon. William Willett 1905-ben a mostaninál kevésbé drasztikus ötlettel állt elő: azt javasolta, hogy április négy vasárnapján 20-20 perccel állítsák előre az órát, majd szeptember négy vasárnapján vissza. Az angol parlament komolyan foglalkozott is a javaslattal, de sok ellenzője volt, főleg a mezőgazdasággal foglalkozók közt, ezért mégsem vezették be.

A nyári időszámítást először az első világháborúban alkalmazták ténylegesen, hogy üzemanyagot takarítsanak meg háborús célokra. Elsőként Németország vezette be, majd gyorsan csatlakozott hozzá Nagy-Britannia és az Egyesült Államok és sok más ország. A háború végével azonban visszaálltak a szokásos időszámításra és csak a második világháborúban vezették be ismét – Amerikában „war time”-nak nevezték az átállítást.

Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás. 1980-ban vezették be újra, energiamegtakarítási céllal.