Tállai: az nem korrupció, ha egy cég a törvényváltozás miatt jár jól

Lukács Zoltán (MSZP) arról interpellálta Orbán Viktort a mai parlamenti ülésen: mivel indokolja az állami cégvezetők béremelését? Ha pofátlannak tartották 2010-ben a kétmillió forint feletti fizetéseket az állami cégeknél, akkor most ugyanezeknél a vállalatoknál az ötmillió forint feletti béreket minek nevezné? - tette fel a kérdést. A miniszterelnök helyett L. Simon László válaszolt, aki azt mondta: 2010-et megelőzően volt igen magas az állami vállalatok vezetőinek fizetése. A államtitkár az ÁSZ-elnökre hivatkozott, aki azt mondta: hatékonyabb lehet az állami cégek működése, ha jobban megfizetik a vezetőket.

A szintén MSZP-s Tóth Csaba a Városliget sorsát választotta témájának. Rétvári Bence azt felelte neki: ha régen mindenki úgy gondolkodott volna, mint most a szocialisták, akkor a Városliget környékén sem a Szépművészeti Múzeum, sem az Állatkert, de még a Hősök tere sem épült volna meg. A Városligetnek mindig is része volt a kulturális funkció - mondta.

A jobbikos képviselők korrupciós napot tartanak, minden felszólalásuk erről szól - amire válaszul a kormány menetrendszerűen azt feleli, hogy Kovács Bélával számoljon el előtt a Jobbik. Szilágyi György a sportban lévő korrupcióról interpellált. A legjobb példa erre szerinte a felcsúti, ahol 3,8 milliárd forintból egy szuperstadion épült, majd a tao-n keresztül közel 9 milliárd forint vándorolt a klub alapítványához. Rétvári Bence azt válaszolta neki: az, hogy kik kerülnek a sportegyesületek vagy a szövetségek élére, az nem a kormány döntése. Szerinte Szilágyinak annyi a baja, hogy nem Jobbikhoz kötődő politikusok vezetik a klubokat és a szövetségeket. A Jobbik másik interpellációját Apáti István mondta el, szintén a korrupcióról, méghozzá az online pénztárgépek rendszerét kialakító cégekről - Tállai András erre válaszolta azt: "az még nem korrupció, hogy egy cégnek az árbevétele egy állami jogszabály-átalakítás miatt növekszik".

Az LMP-s Széll Bernadett azt a kérdést tette fel: hány embert kárpótoltak azok közül, akiket kirúgtak, hogy visszavegyék közmunkásként. Összesen 2303 emberről tudunk, akiknek így szüntették meg a munkaviszonyát - idézte a Belügyminisztérium adatait. Pogácsás Tibor erre a kérdésre nem válaszolt, helyette arról beszélt: jelen pillanatban nincs lehetőség arra, hogy mindenki közmunka nélkül is munkához jusson. A cél az, hogy minél többen visszakerülhessenek az elsődleges foglalkoztatásba - tette hozzá.