Harmadannyi pénzből vásárolhatnak a magyarok, mint az európai átlag

A vasárnapi boltbezárás bevezetése óta a vásárlói szokások nem tértek el nagyban az eddig megszokottaktól, ugyan a hétköznapok súlya megnövekedett, a boltokban mégis a péntek és a szombat a legforgalmasabb - közölte a Világgazdaság kiskereskedelmi ágazat aktuális kérdéseiről szóló októberi konferenciáján Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. Legfrissebb elemzésükből kiderül, a hazai vásárlóerő nem csak jóval az átlag alatt van, de három éve csak kis mértékű javulást mutat.

A tanulmány által vizsgált 42 európai ország rangsorában hazánk a 31. helyet foglalja el, annak ellenére, hogy az európai átlagtól való eltérését mutató index 37,7 százalékról 38,4 százalékra nőtt. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő a tavalyi 4949 euróhoz képest 5239 euróra növekedett.

A budapesti index összességében 128,6-ról 127,2-re csökkent. A leggazdagabb kerületek, mint a II. vagy a XII. vásárlóerő szempontjából továbbra is erősödtek, azonban a kevésbé tehetős kerületekben, mint a VIII. vagy a X. régióban élőké tovább csökkent. A GfK tanulmányából kiderül, hogy a megyék közötti különbség a fővárosi indexcsökkenésnek és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei növekedésnek köszönhetően mérséklődött. Az északnyugati megyék országos átlagtól való eltérése is csillapodott, míg a keleti megyék átlaga nőtt.

A szomszédos országok közül Szerbia, Románia és Ukrajna lakosai rendelkeznek a magyarokénál kevesebb elkölthető jövedelemmel. Az európai átlag 13 636 euró, a legszegényebbek az ukránok, ahol az elkölthető jövedelem 978 euró, valamint a moldávok, ahol fejenként 1214 euróból gazdálkodhatnak.

Az éllovasok nagyrészt továbbra is azok az északi országok, ahol évente egy fő több mint húszezer euróból költekezhet. Az ötödik helyen Dánia, a negyediken Luxemburg, a dobogós helyen Norvégia áll. Svájc a második, míg Liechtenstein magasan a mezőny első helyén áll, ahol egy fő évente körülbelül 64 900 euróból költekezhet.