Órákon át faggatták a kormányt

Pár órán kereszül tart csak a mai parlamenti ülés: az egyetlen napirendi pont a kormány kérdezése volt. Előbb másfél órán át kérdések érkeztek a kormány tagjaihoz, majd további egy órán át jöhettek az azonnali kérdések és válaszok.

Eljött az a hét, amikor Orbán Viktornak kellett válaszolnia a hozzá intézett azonnali kérdésekre. Az MSZP-s Varga László a Miskolcnak tett ígéretekről kérdezte a miniszterelnököt. Kassa-Miskolc autópálya, a diósgyőri kohászati terület fejlesztése, barnamezős beruházások, intermodális csomópontok - sorolta azokat az ígéreteket, amelyek nem valósultak meg. Orbán azt válaszolta neki: "az ígérgetés sem rossz dolog a politikában", de Miskolcon nem ez történt, hanem aláírtak egy megállapodást arról, hogy mit fognak közösen cselekedni. "Azt még mi, falusiak is tudjuk, hogy sikeres nagyvárosok nélkül nem lesz sikeres a magyar vidék" - tette hozzá. Megígérte azt is, hogy a mostani ciklus végéig minden határig eljutnak az autópályák - "nem csökkentett műszaki tartalom, meg hókuszpókusz, hanem autópályáknak kell az országhatárig elmenni" -, az intermodális csomópontokért pedig forrásharcok zajlanak a nagyvárosok közt - mondta.

A jobbikos Sneider Tamás a nyugdíjkorhatárhoz közelítő emberekről kérdezte a miniszterelnököt. Szerinte egyre több az olyan dolgozó, akiknek a fizikai állapotuk miatt nem volna szabad a 65 éves korhatárig dolgozni, most viszont csak közmunka vár rájuk. Orbán azt felelte neki: a korai nyugdíjazás rendszere tönkretenné a magyar gazdaságot. Igaz, az senkitől sem várható el, hogy olyan munkát végezzen idősödve, amire már nem lehet alkalmas, ugyanakkor sem lenne méltányos, ha ezért elvesztené az állását. A megoldás szerinte életpályarendszert létrehozni. Sneider szerint az előrehozott nyugdíj nem okozna nagy problémát a gazdaságnak - mint mondta, a nők korai nyugdíjazása 180 milliárd forintba került, a férfiak pedig nem élnek annyira sokáig, mint a nők. Orbán erre azt válaszolta: nem vállalnak olyan nyugdíjpolitikát, ami a már nyugdíjasok juttatásait csökkentené.

Dúró Dóra (Jobbik) a gyermekéhezést választotta témájának: arról kérdezte Orbánt, miért nem engedték a kormánypártok napirendre venni a témát. A nyomornak nincs pártszíne, de a megoldásnak van - válaszolta Orbán. Szerinte az elmúlt huszonöt évben a gyerekszegénység ügyében a legtöbbet a Fidesz és a KDNP lépte. 2010-ben azt a célt tűzte ki a kormány, hogy minden gyerek, aki rászorul, kapja meg a mindennapi étkezést, ma pedig az akkori 28 milliárd forint helyett 72 milliárd forintot fordít erre a költségvetés - jelezte Orbán. A jobbikos képviselő szerint nem elég azt nézni, mennyit költenek, azt is figyelembe kell venni, milyen a hatása. Idézte a Tárki és a Gallup adatait arról, hogy a gyerekszegénység legalább 50 ezer gyereket fenyeget. Orbán szerint az, hogy az óvodába járni kötelező, ott pedig a gyerekek 90 százaléka ingyenes étkezést kap, azt jelenti: Magyarország olyan egyedülálló ország, ahol a gyerek naponta legalább négyszer az állam pénzén enni kap, ezt a szülő anyagi helyzete nem befolyásolja.

Az MSZP-s Tóth Bertalan arról tett fel azonnali kérdést: miért bízta meg azokat az embereket az állami közműszolgáltatás kialakításával, akik korábban is egy offshore cég érdekeit szolgálták ki? Lázár János válaszában azt válaszolta: "ez a kormány, MVM ide vagy oda, ezermilliárd forinttal csökkentette a fogyasztók által fizetendő gáz árát", az MVM Partner gázszerződéséről pedig, mivel az üzleti ügy, nem kormányzati, nem tud tájékoztatást adni.

Korábban a napirend előtti felszólalások közt Tóbiás József (MSZP) a gyermekéhezés felszámolásáról beszélt, amit nemzeti minimumnak nevezett. A szocialisták elnöke szerint a szegénységben élő gyerekek aránya szinte folyamatosan nőtt az elmúlt években, ma pedig már minden negyedik gyerek szegénységben él - különösen fenyegetettek közülük a nagycsaládban élők, valamint azok, akiket egy szülő nevel. Rétvári Bence államtitkár neki válaszolva Ferge Zsuzsát idézte arról, hogy 2008-ban az akkori Gyurcsány-kormány magára hagyta a szegényeket. Az elmúlt öt évben egyre több szülő tud dolgozni, így enni adni a gyerekeinek - tette hozzá. "Maga a kormány volt az, ami annyira fontosnak tartotta a gyermekéhezés felszámolását, hogy az Arénát ingyenesen átadta egy egész napra, hogy felhívhassák a figyelmet", de utána az ellenzék politikai tőkét akart kovácsolni a témából - folytatta.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel azzal kezdte napirend előttijét: a Fidesz az EU belülről jövő fenyegetéséről indított be aláírásgyűjtést, ezt pedig támogatják ők is. "A migráció mellett azonban a korrupció is fojtogatja a magyar gazdaságot" - ezzel a huszárvágással közölte, hogy ők ezt a kérdést is hozzátennék az aláírásgyűjtést. A Jobbik népszavazást szeretne arról, hogy Magyarországra telepíthessenek-e idegeneket. A magyar reformok működnek, a magyar emberek döntését a kormány végrehajtotta, megvédjük az országot - válaszolta erre Kontrát Károly. Külön népszavazás szerinte azért nem kell, mert az a nemzeti konzultációval már megtörtént. A kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben - ismételte meg a korábbi kijelentését.

Hoffmann Rózsa a demográfiáról beszélt. Miután a KDNP-s képviselő a Bibliából olvasta fel a "szaporodjatok és sokasodjatok" parancsot, hozzátette: "e parancsot feledni vagy megtagadni látszik a civilizált világ legnagyobb része". A képviselő szerint "senkinek nem kell tartania attól, hogy a gyerekvállalás anyagi vonzatai ellehetetlenítik a megélhetést".

Az LMP-ből Sallai R. Benedek annyit tett ehhez hozzá: a kormány valóban segíti a családokat, például az Orbán családot, vagy a Mészáros családot. Ezután a földprivatizációról beszélt - sok korábbi fideszes nyilatkozatot olvasott fel arról, mekkora korrupciót okoz az állami földek eladása. Nagy István államtitkár válasza szerint a kormány meghallotta a gazdák szavát, akik földhöz szeretnének jutni. Van-e átláthatóbb, tisztább folyamat annál, ami most a földárverések kapcsán meghirdetésre került - kérdezte.

A Fidesz részéről ezúttal elmaradt a napirend előtti nagy politikai odacsapás valamelyik ellenfélnek: a kormánypárt nevében Tessely Zoltán beszélt a budapesti World Music Expóról, és arról, hogy milyen sikeres lett ez a rendezvény.

Gúr Nándor (MSZP) az egri Markhot Ferenc Kórházról kérdezte a kormányt. Mint mondta, sorra mondanak fel a dolgozók - nem az egyetlen rossz helyzetű intézmény azonban a környéken. Meddig lesz működőképes az egészségügy - kérdezte. Rétvári Bence azt válaszolta: fájóak a múlt sebei, a 2010 előtti időszak hátrányai látszanak most is. Az MSZP másik kérdése is az egészségügyről szólt: Kiss László az óbudai Szent Margit Kórház feljesztését sürgette. Rétvári neki azt felelte: az egy éves magyar adóbevételek másfélszeresét fordították kórházfejlesztésekre 2010 óta.

Az LMP-ből Sallai R. Benedek az Illatos úti szennyezésről kérdezett. Szerinte a kormány kötelessége volna a kárelhárítás és a szennyezés mértékének felmérése. Nagy István államtitkár visszautasította a kérdést is, szerinte a mostani az egyetlen kormány, ami tesz a szennyezés ellen.

A fideszes Simon Róbert Balázs az autóipar gazdasági hatásáról kérdezett győri képviselőként elsősorban az Audiról, mindezt úgy, hogy egy szóval sem említette meg a Volkswagen-botrányt. Szabó László államtitkár arról beszélt a válaszában: az autóipar már 4,6 százalékát teszi ki a GDP-nek, és folyamatos a növekedés. Dicsérte a duális képzés gyors bevezetését is - a VW-botrányról pedig ő sem mondott semmit.

A független Szelényi Zsuzsanna az autisták kezeléséről tett fel kérdést: szerinte szinte teljesen hiányzik a bentlakásos intézményrendszer, az autisták szüleit pedig megalázó eljárásra kényszerítik, amikor a gyerekük nagykorúvá válásakor igazolniuk kell, hogy képesek az ellátásukra. Rétvári Bence azt ígérte: a kormány növeli az autisták ellátásának támogatását, ráadásul egy EU-projekttel már 1,2 milliárd forint jut a képzésekre, valamint a bentlakásos intézmények kiváltására.

Sneider Tamás (Jobbik) a közigazgatás "lepusztításáról" kérdezte Lázár Jánost. Szerinte lefejezték a vidéki közigazgatást, a megyei kormánymegbíztottakból sokadrangú végrehajtót csináltak, a megyei szakigazgatási szerveket pedig szétlőtték. Lázár azt válaszolta neki: az egységesített területi közigazgatás nagyobb hatékonyságot hoz, a nem vezető beosztású dolgozók pedig az elbocsájtott vezetők bére helyett 25 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kaptak.

Az internet semlegességét meg kell védeni, legyen minden bit egyenlő továbbra is - mondta az LMP-s Ikotity István a készülő EU-s szabályozásról a kétsebességes internetről. Kara Ákos államtitkár szerint egy általános megfogalmazású uniós jogszabályról beszélünk, a kormány felelőssége pedig a hálózatsemlegesség erősítése. Azzal is elbüszkélkedett, hogy az internetes konzultációban 30 ezren válaszoltak.

Miért nem tesz a kormány semmit a méznek beállított kínai ipari hulladék ellen - kérdezte a jobbikos Magyar Zoltán. Zsigó Róbert államtitkár azt ígérte: mindent megtesznek a mézhamisítás leleplezésére, az ország egész területére kiterjedő ellenőrzést rendeltek el, ezen kívül uniós szinten szeretnének szigorúbb eredetvizsgálatot.

Meddig akadályozza még a kormány a megújulú energia hazai elterjedését? - ez már a szintén jobbikos Kepli Lajos kérdése volt. A kormány a számokban legalább kétszeres-háromszoros bővülést vár, de nem látszik, hogy hogyan érnék ezt el - mondta. Fónagy János szerint a Jobbik nem számol a hőenergiával és a közlekedésben használt megújuló energiával sem.

Később, napirend után Mesterházy Attila és Szabó László államtitkár vitázott egy sort a magyar-amerikai viszonyról. Az MSZP-s képviselő szerint ahelyett, hogy amerikai lobbistákat fizetne a kormány, inkább a hazai teljesítményt kellene javítania. Elárulta azt is, hogy gimnazistaként pályázott Soros-ösztöndíjra, de nem kapott, ellentétben sok akkori fideszessel. Az államtitkár szerint a NATO-n belüli együttműködés jól jelzi, hogy rendben van a magyar-amerikai viszony, az USA pedig változatlanul a legfontosabb Európán kívüli gazdasági partnerünk.