Tucatnyi törvényt szavaztak meg ma

Nagy szavazással kezdték a képviselők a mai parlamenti munkát. A költségvetés módosítása már régóta napirenden volt, szavazásig azonban csak ma délelőtt juthattak el, mert meg kellett várni a Költségvetési Tanács véleményét. A módosítással átvállalták az MTVA adósságát, 60 milliárd forintot átcsoportosítottak a menekültválság kezelésére, valamint 25 milliárd forintot adtak a nagyvárosok fejlesztésére - mindezt a több befolyó adóbevételből.

Szintén ma voksoltak még egy menekültügyi véleményről: a dublini rendszerről és annak alkalmazásáról szóló határozatra bólintottak rá. A határozat szerint az Európai Bizottságnak nincs megfelelő jogalapja a kvótarendszer létrehozására. Most fogadták el a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, valamint az ügyészség 2014-es beszámolóját is.

Elfogadták a magáncsőd szabályainak felpuhítását, annyira kevesen választották ugyanis a magáncsődöt eddig, hogy nem lehetett fenntartani az eredeti szabályozást. Most egyszeri póthatáridőt biztosítottak jövő márciusáig az első ütemben kezdeményezhető magáncsőd adósságrendezési eljárásaiban. Kimondták azt is, hogy az adós lakóingatlanára vonatkozó jelzálog- vagy pénzügyi lízingszerződések esetében a hitelezők követelésének törvényben előírt minimális megtérülését csak a futamidő végéig kell biztosítani, ennek figyelembe vételével kell az adósságtörlesztési tervet elkészíteni.

A Jobbikból Staudt Gábor azt mondta napirend előttijében: dupla büntetést kell a "politikusbűnözőkre" kiszabni, a politikusok bűncselekményeinek nem volna szabad elévülniük. A Fideszből Győrffy Balázs a Jobbikot ekézte napirend előtt, szerinte az ellenzéki párt álláspontja a földügyek kapcsán ellentétben áll a magyar gazdák érdekeivel.Új szabályokat vezettek be a környezetvédelmi termékdíjról. Ezzel egyszerűsödik az egyéni hulladékkezelést választók díjfizetése, a gépjárműgyártók és forgalmazók átalánydíjat fizethetnek és a külföldi gazdálkodóknak is fizetniük kell, ha díjköteles termékeiket online értékesítik magyarországi vevőnek. Átírták a felszámolási eljárás szabályait, és néhány közlekedési témájú törvényt is - ebben a légi közlekedés szabályait igazították az EU-joghoz.

Elfogadták a 2014-es zárszámadást - nem meglepő módon a kormánytöbbség úgy látta, hogy minden rendben volt a tavalyi év gazdálkodásával. Módosították az MFB-törvényt, így az uniós rendeletek alkalmazásakor a Magyar Fejlesztési Bank előtt nem minősülnek ügyfélcsoportnak azok, akik kizárólag a pénzintézettel fennálló kapcsolatukra tekintettel képeznének egyetlen kockázati tényezőt. A lehetővé teszi azt is, hogy a pénzintézet az uniós forrásokból finanszírozott kitettségekhez 0 százalékos kockázati súlyt rendeljen. Majd jogállási tárgyú törvényeket fogalmaztak át; ezek elsősorban a Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozásával kapcsolatos változásokat vezetnek be. Szintén a képviselők elé került a földgáztörvény, amivel egy olyan adatgyűjtő és adatfeldolgozó, továbbá elosztórendszeri elszámolási feladatok ellátásában közreműködő rendszer jön létre, amely átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszi az elosztói elszámolások rendjét

A Magyar Szórvány Napjának javaslatáról is döntöttek - a módosítók közt kivették azt a kínos hibát a tervezet eredeti szövegéből, amellyel Bethlen Gábort magyar királynak nevezték. Végül az NMHH 2014-es beszámolóját, majd a 2016-os büdzséjét szavazták meg.

A nap további részében általános viták következnek. Percek alatt lefolyt a minősített adatok cseréjéről szóló magyar-belga egyezmény vitája, utána következhetett a rendvédelmi dolgozók törvénye. Kontrát Károly a vitában garantált illetményemelést ígért azoknak, akik az idei második félévben nem kaptak eleget. A teljesítményjuttatást 2016-ban folyósíthatják először, az idei egyéni teljesítménytől függően. Ágh Péter, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: az ötéves bérfejlesztési folyamat végére a teljes állománynál meglesz az 50 százalékos béremelés. Az MSZP-s Harangozó Tamás azt emelte ki: a törvénnyel tovább nőnének a rendvédelmi dolgozók feladatai. Ráadásul a kormány hiába emleget 5 százalékos emelést, az nem az átlagos, hanem a maximális lesz. Egy nyári módosítással elhalasztották volna a béremelést, ezt a mostani tervezettel visszavonnák - ezt üdvözölte az ellenzék is. A Jobbik és az LMP képviselői is arról beszéltek: támogatták az új szolgálati törvényt, ám az emelés nem úgy valósult meg, mint ahogy várták, ráadásul a túlóra és a készenléti idő durván megemelkedik. Kontrát Károly államtitkár azt válaszolta: a heti 8 óra lehetséges túlóra összesen évi 416 órát jelent, míg most 410 óra túlórára lehet a dolgozókat kötelezni évente.

Ezután vadvédelmi, halgazdálkodási, mező- és erdőgazdálkodási törvényekkel folytatták a munkát. Fazekas Sándor úgy fogalmazott a vitában: új alapokra helyezik a magyarországi vadgazdálkodást, miközben csak a meglévő környezeti feltételekhez alkalmazkodik a rendszer. Ökológiai és tájegységekhez alkalmazkodó tájegységi vadgazdálkodást vezetnek be, így a helyi vadgazdálkodási problémákat helyben lehet kezelni. Ami a halgazdálkodást illeti: a lejáró engedélyek után horgászatra használhatnák a vizeket, minden halgazdálkodási döntés a horgászszövetségeké volna. Ezek után jöhetett az élelmiszerlánc-felügyeleti szabályozás - a"mi Brüsszelből versenytorzító körülménynek tűnik, az hazánkban épp biztosítja az egyensúlyt a pálinkatörvény" - mondta erről a fideszes Horváth István - , majd a hulladékügyi szabályok tárgyalásával zárják az estét.

A Jobbikból Staudt Gábor azt mondta napirend előttijében: dupla büntetést kell a "politikusbűnözőkre" kiszabni, a politikusok bűncselekményeinek nem volna szabad elévülniük. A Fideszből Győrffy Balázs a Jobbikot ekézte napirend előtt, szerinte az ellenzéki párt álláspontja a földügyek kapcsán ellentétben áll a magyar gazdák érdekeivel. -->