Sosem érjük utol az EU-t oktatásban, ha így haladunk

Tízből három embernek van diplomája az Európai Unióban, Magyarországon viszont alig valamivel több, mint kettőnek. Ezzel a tagállamok rangsorában az alsó harmadban helyezkedünk el, 23 százalékos arányunkkal Ausztria előtt, de Bulgária mögött végeztünk. A volt szocialista országok között még a jobbak közé tartozunk, hiszen a 90-es években folyamatosan nőtt a felsőoktatásban tanuló diákok száma.

A felzárkózási folyamat azonban – egyre inkább úgy tűnik – megakadt. A konvergenciát annak köszönhettünk, hogy a rendszerváltáskori 100 ezerről 400 ezer fölé emeltük a hallgatók számát 2006/07-re, azóta azonban egyre több középiskolás diák álma szertefoszlik, hiszen a tanulóknak folyamatosan csökken az esélyük arra, hogy főiskolai vagy egyetemi diplomát szerezzenek. Néhány napja írtuk meg, hogy tizenhét éve nem tanultak ennyire kevesen, mint az idei évben. A KSH már kevesebb mint 300 ezer hallgatót számolt össze. Ha a tendencia nem áll meg, akkor pedig nem hogy felzárkózunk az EU-hoz, hanem még inkább hátracsúszunk a sorban.

„A közoktatási reform és bizonyos felsőoktatási képzések fizetőssé tétele mind abba az irányba mutat, hogy a legjobbjaink jobban járnak, ha külföldön szerzik meg azt a tudást, amellyel versenyképesek lehetnek a munkaerőpiacon. A gond csak az, hogy ez feltehetően nem a magyar munkaerőpiac lesz” – állítja egy fiatal magyar közgazdász, aki több meghatározó európai intézményben és bankban dolgozott az elmúlt években.

A fejlett nyugat-európai országok között 35 százalék körüli a főiskolai vagy egyetemi oklevéllel rendelkezők aránya. A felsőoktatás bővítése Magyarországon sem lenne rossz stratégia, hiszen a legtöbb kutatás szerint kiemelkedően magas a diploma megtérülése.

A problémák azonban nem a felsőfokú képzésnél kezdődnek. Ugyan a korai iskolaelhagyók (akik legfeljebb a középiskola alsóbb évfolyamait fejezték be) arányával nincs nagy gond, 11 százalék körül alakul Magyarországon, ahogyan az unióban is, de a regionális adatok ennél kedvezőtlenebb tendenciát mutatnak, hiszen az egyik magyar régió az Eurostat adatai szerint Európa legrosszabbul teljesítői között volt. A korai iskolaelhagyók aránya 2008 és 2014 között a lemorzsolódók aránya több mint 2,5 százalékkal nőtt két további romániai és egy lengyel régió mellett Észak-Magyarországon.

Nemcsak kevesebbet költ a kabinet az oktatásra – öt év alatt a GDP egy százalékával csökkentek a kiadások –, hanem a strukturális problémák sem oldódtak meg. „Míg tőlünk nyugatra a projektalapú oktatásról és az informatika szerepéről folynak viták, nálunk az erkölcstan és a labdarúgás oktatása vált a közbeszéd tárgyává az elmúlt években” – mondja a közgazdász, aki szerint a gazdaság növekedési lehetőségeit is rontja „az oktatási rendszernek a valóságtól elrugaszkodott átalakítása”. A 15 évesek több mint fele digitális analfabéta, és részben ennek hatására a magyar diákok a harmincadik helyen végeztek harmincnégy ország közül az internetes szövegértést mérő PISA-teszten.