Mitrovics Miklós szerint pusztán arról van szó, hogy az EU és Németország egyes vezetői megijedtek attól, hogy Lengyelország is egy olyan, a nemzeti érdekeket előtérbe helyező fordulatot vesz, mint Magyarország 2010-ben, és erős lengyel-magyar szövetség alakul ki.
Ez viszont öngól volna, mert minél jobban támadják Lengyelországot az EU-ban, annál inkább esélyesebb egy erős Orbán-Kaczynski-szövetség kialakulása - tette hozzá.
A szakértő a továbbiakban elmondta: nem is látja okát a szankcióknak, hiszen csupán a médiatörvény megváltoztatása és az alkotmánybíróság összetételének módosítása történt meg. A médiatörvény esetében annyi a változás, hogy a közszolgálati médiát felügyelő testületet nem az elnök, a szejm (parlament) és a szenátus együttesen nevezi ki, hanem a kincstárügyi miniszter. Vagyis eddig is és ezután is kormánypártiak jelölik a vezetőt - fejtette ki.
Hozzátette, Lengyelországban az elnöknek sokkal erősebbek a jogosítványai, mint az alkotmánybíróságé: utóbbi hiába mondta ki számos esetben egy törvény alkotmányellenességét, az elnöki vétó miatt nem történt semmi.
Ráadásul az alkotmánybíróság - az elnökkel és a szejmmel szemben - nem demokratikusan választott intézmény - tette hozzá Mitrovics Miklós, aki megjegyezte: Németország sem foglalt állást hivatalosan Lengyelország ügyében, vagyis szerinte nem fognak megromlani a lengyel-német kapcsolatok.
MTI-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.