BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Érvénytelen a népszavazás - És most hogyan tovább?

Elbukott a kormány népszavazása, a kérdés most már az: mit hoz ez az eredmény a magyar politika számára. Orbán Viktor nagy sikerről beszélt és alkotmánymódosítást ígért, de a tárgyalási pozíciója egyértelműen romlott Brüsszelben, hiába támogatták 3,2 millióan. A nap nagy győztesei azok, akik érvénytelen szavazásra buzdítottak: közel annyian voksoltak így, mint ahány szavazat egy parlamenti választáson is bejutást érne.

- 99,9 százalékos feldolgozottságnál 39,96 százalék az érvényes szavazatok aránya. Az érvényes voksok 98,32 százaléka nem.

- Az érvénytelen szavazatok 6,33 százalékot tesznek ki.

- A határon túliak közül 121 ezren szavaztak levélben, ha az összeset átszámolják, legfeljebb 38 százalékos lehet az ő érvényes voksaiknak aránya.

- Minden párt győzelmet ünnepel, a következő hetek nagy kérdése lesz, melyikük kommunikációja lesz e szempontból a legsikeresebb.

- Orbán Viktor alkotmánymódosítást ígért, de nem világos, ez mit takar. Ma délelőtt parlamenti ülés kezdődik, reménykedhetünk, hogy akkor több mindent mondanak.

A szavazás napján folyamatosan frissülő cikkünkben követtük az eseményeket, ezt ide kattintva olvashatják.

Elbukott a kormány népszavazása: a szavazatok 99,9 százalékának feldolgozása után 40 százalék alatt maradt az érvényes voksok száma. A szavazatok több, mint 6 százaléka érvénytelen volt. Az érvényes voksok 98 százaléka nem.

Orbán Viktor élete egyik legfurcsább beszédét tartotta meg a népszavazás után - a sajtótájékoztatón, ahova újságírókat be sem engedtek, dicsőséges győzelmi beszédet tartott, arról a tényről egyetlen szót sem ejtve, hogy a népszavazás érvénytelen lett. Alkotmánymódosítást ígért, valamint a döntés határozott brüsszeli képviseletét - vagyis úgy beszélt a "nagy sikerről", hogy továbbra sem ígért egyetlen konkrétumot sem a szavazás utánra. Az persze látszik, mi lesz a kormánykommunikáció iránya - a 3,2 millió nemmel szavazó hangsúlyozása valóban látványos lehet -, de arról semmi nem derült ki, hogy mit tennének a brüsszeli tárgyalásokon.

Persze lehet, hogy így jártak jobban - nem véletlen, hogy a mostani népszavazás volt a magyar demokráciában az első olyan referendum, ahol a kérdésnek nem lett volna konkrét jogkövetkezménye. Mint arra több jogász rámutatott, a nemzetközi szerződéseinket és az EU szabályosan meghozott döntéseit a magyar jog nem írhatja felül, vagyis elvileg akármit csináljon a magyar kormány, ami ezekkel szembemegy, csak óriási büntetés és diplomáciai botrány árán teheti meg. Az alkotmánymódosítás sem biztos, hogy könnyű lesz, miután a Fidesznek nincs kétharmada. Az pedig már csak hab a tortán, hogy kiderült: Orbán Viktor és Lázár János sem mondtak igazat az elmúlt hetekben, amikor arról beszéltek, hogy a népszavazásnak akkor lesznek jogi következményei, ha érvényes lesz.

Egy szempontból mégis jól járt a Fidesz: újra megmutatta, hogy több millió embert képes bármikor maga mögé állítani. A 3,2 millió szavazat nem amiatt fontos, amit a kormánypártiak állítanak - a büszkélkedés, hogy magasabb a részvétel a 2003-as EU-referendumnál és a 2014-es EP-választásnál is, legfeljebb kínos kísérletnek tűnik, hogy találjanak valamit, amit pozitívumként hozhatnak fel -, ez a szám 43 ezerrel kevesebb, mint amennyien 2014-ben a Fideszre és a Jobbikra együttvéve szavaztak. Jól látszik: ez az a kör, amelyért a jobboldali pártok tudnak harcolni - és egy ekkora szavazói létszámmal ma Magyarországon bárki könnyedén nyerne választást.

Az ellenzék nem járhatott jól a népszavazásnak már csak a kiírásával sem, de ehhez képest kihozták belőle a legkisebb rosszat saját szempontjukból. Vona Gábor Jobbik-elnök és Gyurcsány Ferenc, a DK első embere is Orbán lemondását követelte (Gyurcsány esetében ez különösen pikáns, amilyen lendületesen elfeledkezett arról, hogy ő maga sem mondott le a 2008-as népszavazás után), Molnár Gyula, az MSZP elnöke pedig már ellenzéki összefogást és 2018-as sikert vizionált. Egyik párt öröme sem lehet teljes: a Jobbik hónapokon át ragadt be kommunikációjában az egész menekültügyben a Fidesz mögött az árnyékba, a baloldali pártok pedig továbbra sem hihetik azt, hogy újra megtalálták azt a jelentős mozgósító erejüket, amit még 2006 tavasza után vesztettek el.

A nap legnagyobb győztesei az érvénytelen szavazatok támogatói. Nem is csak azért, mert 6,33 százalékot értek el, hanem azért, mert nem sokkal többre van szükség egy parlamenti választáson a bekerüléshez. Az 5 százalékos küszöb tavalyelőtt 252 ezer voks volt, az érvénytelen szavazatok száma most 222 ezer - persze ez nem azt jelenti, hogy fél lábbal már bent van a Kétfarkú Kutya Párt a parlamentben, de egy több százezres tömeg mellett már nem lehet szó nélkül elmenni.

Érdemes végignézni a településenkénti eredményeken is. Világosan látszik, hogy a nagyvárosok hozták el a bukást a népszavazás számára, ha a falvakon múlik, valószínűleg megvan az 50 százalék, és ha a kisvárosokon, talán akkor is. 269 település volt, ahol csak nemmel szavaztak, közülük 55-ben érvénytelen voks sem volt. Budapest azonban nagyon lehúzta a részvételt a maga 34,67 százalékával, de nem volt aktívabb sok vidéki nagyváros sem. Szegeden például 37,82, Dunaújvárosban 37,83, Pécsett 38,26 százalékos volt a részvétel. Két nagyváros volt, ahol 50 százaléknál többen szavaztak: Hódmezővásárhely (54,37%) és Sopron (50,16%).

És hogy hogyan tovább? Az elmúlt hónapok nagy kérdése volt, hogy ha vége a népszavazásnak, mi fog történni október 3-án, most pedig itt van október 3-a, és erre a kérdésre még mindig nem igazán tudjuk a választ. Ma délelőtt 11 órától parlamenti ülést tartanak, ezen Orbán Viktornak is válaszolnia kell a hozzá beadott kérdésekre, reménykedhetünk, hogy ekkor már megtudunk valami konkrétumot. A következő hetek azonban elsősorban arról fognak szólni, hogy melyik pártnak sikerül a leginkább saját győzelmeként előadni a népszavazás eredményét.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.