Hiába kap Clinton több szavazatot, mégis Trump lehet az elnök?

Egyre komolyabb az esély arra, hogy nem az lesz a következő amerikai elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja. Izgalmas fordulatokat tartogathat még az elnökválasztás a következő egy hétben, de az valóban az egyik legmeredekebb fejlemény volna, ha nem az nyerne, akié a legtöbb voks. Nate Silver, az egyik legnevesebb elemző hívta fel a figyelmet arra, hogy nem pusztán elméleti lehetőségről van szó, a FiveThirtyEight modellje szerint tíz százalék az esély erre a forgatókönyvre.

Silverék nem saját közvélemény-kutatásokat végeznek, hanem a meglévő felméréseket összesítik, ezekből tízezernyi modellt készítenek, így tudják figyelni a különböző forgatókönyvek esélyeit. Arra, hogy Hillary Clinton kapja a szavazatok többségét, 85 százalékos esélyt adnak, a lehetőségeknek azonban csak a 75 százalékában lenne Clinton az elnök. Azaz 10,6 százalékos esély van arra, hogy Donald Trump úgy szerzi meg az elnökséget, hogy a szavazók kisebbsége választja csak őt. Ez pedig egy igencsak nagy arány - két hete ilyenkor még alig 12 százalék esélyt láttak arra, hogy Trump lesz a következő elnök. (A fordított felállás inkább csak elméleti: arra 0,3 százalék esélyt látnak, hogy Trump kapja a több szavazatot, de Clinton nyer.)

A jelenség magyarázata az: Clinton egészen meglepő helyeken áll sokkal jobban, mint demokrata elődei - de mégsem elég jól. Pedig az előnye nem kicsi, a most átlagosan mért 4,7 százalékos fölénye Trumppal szemben jóval nagyobb, mint amennyivel Barack Obama négy éve győzött, és normál körülmények közt egy biztos győzelmet garantálna. Csakhogy nem mindegy, hol szavaznak rá sokan. A masszívan konzervatív Utahban például tömegek álltak mellé, akiket Trump elriasztott: míg 2012-ben Obama közel 48 százalékos vereséget szenvedett ott, Clinton hátránya most alig 8,5 százalék. Georgiában hasonló a helyzet, ahogy valószínűleg Texasban is sokkal többen szavazhatnak Clintonra, mint korábban más demokratákra. De hiába a sokkal több szavazó, annyian nem lesznek, hogy az államot megnyerjék, így pedig hiába lesz szorosabb az eredmény, az elnököt végül megválasztó elektorok száma ugyanúgy nulla lesz, mintha csak a liberális kemény mag választotta volna Clintont. New Yorkban és Kaliforniában pedig történelmi csúcsokon jár a demokrata jelölt népszerűsége, ami az országos népszerűségi adatokon is meglátszik, elektor viszont ugyanannyi jár érte, mint ha egy voks előnnyel nyerne ott.

Clinton számára rossz hír, hogy épp ott teljesít rosszabbul a 2012-es Obamánál, ahol eldőlhet a választás. A legtöbb ingadozó államban, ahol négy éve Obama nyert, most 1-4 százalékponttal szorosabb az állás.

Olyan utoljára 2000-ben volt, hogy nem az lett az elnök, aki a több szavazatot kapta: Al Gore hiába szerzett félmillióval több voksot George W. Bushnál, végül Bush 271, Gore pedig 266 elektort kapott az államoktól. Eddig négy olyan alkalom volt, amikor nem volt elég a legtöbb szavazat az elnökséghez, de a többi három még a XIX. században.

Persze a felmérések szerint az elnökválasztásnak még így is Clinton a nagy esélyese - azt, hogy 75 százalék esélyt adjanak a győzelmére egy héttel a választás előtt, a legtöbb jelölt gondolkodás nélkül elfogadná. Ahogy az is Clinton mellett szól, hogy hiába szorosabb az állás a pár héttel ezelőttinél, a legtöbb ingadozó államban így is ő vezet (a nagyok közül Pennsylvaniát, Michigant és Virginiát is 5 százalék fölötti különbséggel jósolják demokratának, Észak-Karolinában és a gyakran végül az elnökválasztás sorsát eldöntő Floridában pedig hibahatáron belüli az előnye - Ohio ezzel szemben Trumpé lehet, pedig ott utoljára 1960-ban nem az nyert, aki végül elnök lett). Az is igaz azonban, hogy egyelőre nagyon kevés az olyan felmérés, amelyet az újabb email-botrány pénteki kirobbanása után készítettek, ahogy az is, hogy Trump már az FBI-bejelentés előtti kutatásokban is csökkenteni kezdte a hatalmas hátrányát.