Zuhantak a beruházások

Folytatódott a beruházások hanyatlása a harmadik negyedévben, ami elsősorban az EU-források tavaly év végi elapadásával függ össze. Július és szeptember között 9,3 százalékkal estek vissza a beruházások az előző év azonos időszakához képest. Egy évvel korábban is már 5 százalék feletti csökkenést mért a statisztikai hivatal, vagyis a bázis is kifejezetten gyenge volt.

„Az lett volna a csoda, ha nem esnek vissza a beruházások, hiszen az idei év egészét eddig zuhanás jellemezte” – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. Kiemelte, hogy az idei második negyedévben olyan mély, 20 százalékos visszaesést láthattunk, amire még a világgazdasági válság legsötétebb időszakában sem volt példa, ehhez képest a harmadik negyedév adata már jobb. A tavalyi második negyedévben jóval erősebb volt a bázis, akkor még közel 6 százalékos növekedést mért a hivatal.

A zuhanás fő oka az állami beruházások visszaesése. A harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest 57 százalékkal hanyatlottak az állami invesztíciók, ami a vállalati beruházások 3,3 százalékos növekedésével párosult. Ez utóbbi jó hír a konjunktúra szempontjából, habár ebben nagy szerepe van a gyenge bázisnak. Török szerint kedvező, hogy a feldolgozóipari beruházások 15 százalékkal növekedtek a harmadik negyedévben, de több fontos ágazatban – mint a kereskedelem, az információ-kommunikáció és az ingatlanügyletek – is bővülés tapasztalható.

Azokban a szektorokban viszont, ahol az EU-források jelentik a beruházások legnagyobb részét, hatalmas a visszaesés. A víz-, szennyvíz- és hulladékgazdálkodás ágazatban 80 százalékos a csökkenés, de a humánegészségügyi, a közigazgatási, a védelmi, a kötelező társadalombiztosítási, valamint az oktatási ágazatokban is zuhantak a beruházások.

A gyenge harmadik negyedéves adatnak is köszönhetően az idei első kilenc hónapban 14 százalékkal csökkentek a beruházások. Török Zoltán szerint a visszaesés mértéke fokozatosan csökkenhet az előttünk álló időszakban, jövőre pedig már gyorsan növekedhetnek beruházások az EU-s költségvetési ciklusváltás miatt. A növekedést a gyenge bázis is segíteni fogja – tette hozzá.

A következő évben a beruházások alakulását a minimálbér és a bérminimum jelentős emelése, valamint a járulékok és a társasági adó csökkentése is befolyásolni fogja mikroszinten. „Lesz olyan cég, amelynek nemhogy beruházásokra nem marad forrása a béremelési kényszer miatt, de be is csődöl” – mondta Török, aki szerint főleg a kisebb, alacsony termelékenységű vállalatok szenvedik meg az intézkedéseket. A nagy cégeket kedvezően érinti a társasági adó csökkentése, ráadásul ott a bérek már régebb óta emelkednek, így a költségeiket nem befolyásolja a minimálbér emelése. Az adó és a járulék csökkentése miatt viszont több forrásuk marad gépberuházásra és automatizálásra – vélekedett Török Zoltán.

Bár borítékolható, hogy a beruházások növekedési pályára állnak, de a cégek növekedése tempósabb is lehetne, ha kevesebb lenne a gátló tényező. A feldolgozóipari vállalatok közül tízből hét úgy nyilatkozott: a munkaerőhiány komoly mértékben visszafogja a bővülést. A szolgáltatószektorban is a cégek több mint harmada, az építőiparban pedig több mint 40 százaléka érzi a gyenge munkaerőpiaci kínálatot a növekedés akadályának. Elemzők szerint a lakáspiaci beruházások idején ez különösen problémás.

Hornyák József-->