Recep Tayyip Erdogan elnök összesítése alapján az incidensben 248 ember meghalt, 2193 pedig megsebesült.
Július 15. éjszakáján az összeesküvők elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A puccsisták lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Az államfő az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt.
Erdogan egykori szövetségesét, Fethullah Gülent okolja az összeesküvésért. Ankara a hitszónok kiadatását kérte Washingtontól, amely együttműködéséről biztosította a török hatóságokat az ügy felgöngyölítésében. Erdogan szerint Gülen hálózata hosszú évek alatt szivárgott be az állami és a magánszférába. Binali Yildirim kormányfő Donald Trump novemberi elnökké választásakor reményét fejezte ki, hogy Washington rövid időn belül kiadja Gülent és országaik barátságában új fejezet nyílik.
A puccskísérlet után Törökországban átfogó vizsgálatok kezdődtek, eddig 100 ezer ember ellen indítottak eljárást, 40 ezret le is tartóztattak. Főként rendőröket és katonákat tartanak fogva, köztük a tábornokok mintegy felét, de börtönben ülnek egyetemi tanárok, tartományi kormányzók, sőt alkotmánybírák is. Jogvédő szervezetek a Cumhuriyet ellenzéki lap fogvatartott újságíróit hozva fel példaként bírálják, hogy a nyomozások nem csak a puccsistákra terjednek ki, hanem azokra is, akik a hatóságok szerint feltehetően propagandatevékenységet folytattak a Gülen-mozgalom nevében vagy épp kapcsolatban álltak a szintén terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kurd szakadár milíciával.
Miután májusban Ahmet Davutoglu kormányfő lemondott, és az elnöki rendszer bevezetését szorgalmazó Binali Yildirim, korábbi közlekedési miniszter váltotta őt a poszton, a törvényhozás eltörölte a képviselők mentelmi jogát és így megnyílt az út a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) tagjainak felelősségre vonása előtt, akiket a PKK támogatásával gyanúsítanak. Ősszel letartóztattak számos HDP-képviselőt, köztük a két társelnököt, de lecserélték több kurd önkormányzat választott elöljáróit is. Eközben folytatódtak a fegyveres összecsapások a biztonsági erők és a PKK között a főként kurdok lakta Délkelet-Törökországban, ahol a felkelők a városokból a régió hegyvidéki területeire szorultak vissza.
Válaszul kurd szélsőségesek számos pokolgépes merényletet követtek el az év során, többnyire délkeleten, de sokszor az ország két legnagyobb városában, Isztambulban és Ankarában. A helyzetet az Iszlám Állam (IÁ) öngyilkos terroristái csak súlyosbították. A véresebb robbantásokban összesen legalább 250 ember meghalt, több mint 800-an megsebesültek. A külföldi turisták száma júniusban 40,86 százalékkal esett vissza a tavalyi értékhez képest.
Mindez rányomta bélyegét Ankara és Brüsszel viszonyára is, amelyet az Anadolu állami hírügynökség visszatekintésében "viharosnak" minősített. A két fél márciusban még nagy reményeket fűzött a menekültügyi paktumhoz, és hamarosan töredékére is csökkent a Törökországból érkező migránsok száma, de több pont végrehajtása idővel mindkét oldalon megakadt.
Brüsszel azóta is nehezményezi, hogy Törökország nem enyhít terrorellenes törvényének alkalmazásán, Ankara pedig a vízummentességet, az EU-csatlakozás felgyorsítását és a menekültekre szánt 6 milliárd eurót kéri számon az unión.
Ankara és Moszkva kapcsolata ugyanakkor szinte egyik pillanatról a másikra rendeződött június végén, amikor Erdogan levélben bocsánatot kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől a tavaly lelőtt orosz vadászbombázóért. A fordulat nyomán Moszkva elkezdte feloldani Ankarát sújtó szankcióit és később a közös energetikai projektek is új lendületet vettek. Az erősödő viszonyt decemberben az árnyékolta be, hogy egy fiatal rendőr hátba lőtte Andrej Karlov ankarai orosz nagykövetet. A török álláspont az, hogy a gyilkos gülenista kötődésű volt.
Törökország nyáron Izraellel is normalizálta kapcsolatait. Jeruzsálem enyhítette a Gázai övezet blokádját a török segélyszállítmányok részére, továbbá a felek ismét nagyköveteket jelöltek ki. A két ország októberben már egy közös földgázvezeték lehetőségéről tárgyalt.
Ankara augusztusban - egy hónappal a katonai puccskísérlet után - Eufráteszi Pajzs fedőnéven hadműveletet indított Észak-Szíriában a lázadó Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) oldalán. A beavatkozás rövidtávú célja az, hogy megtisztítson egy 5 ezer négyzetkilométeres területet az IÁ-tól, amely aknagránátokkal lőtte Kilis városát, valamint a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milíciától, amely területeinek egyesítésére törekszik a határ mentén. Az YPG megítélése vita tárgya, ugyanis Washington hatékony szövetségesnek tartja a kurdokat az IÁ ellen. Hosszabb távon Törökország egy biztonsági övezet kialakítását tervezi a térségben, ahová szíriaiakat telepíthet vissza. A hadművelettel párhuzamosan Ankara mozgatható tömbökből álló betonfalat épít a teljes szíriai határszakaszon.
Miután Bagdad szuverenitásának megsértésére hivatkozva októberben kihagyta Törökországot az IÁ iraki fellegvárának, Moszulnak a felszabadításából, Ankara a szíriai konfliktus megoldására irányította figyelmét és a szemben álló felek közötti közvetítés eredményeként december végén megállapodott az Aszadot támogató Oroszországgal egy általános szíriai tűzszünetről. Ha a fegyvernyugvás sikeres, Törökország vezető szerepet tölthet be a szíriai válság politikai rendezésében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.