Így áll Magyarország a világ demokráciái között

Norvégia továbbra is a világ legtökéletesebb demokráciája, az Egyesült Államok azonban már nem tartozik a legdemokratikusabb országok csoportjába az Economist Intelligence Unit (EIU) szerdán Londonban ismertetett éves felmérése szerint.

Magyarország az összes közép-európai EU-társállammal, számos euróövezeti országgal és immár az Egyesült Államokkal együtt abban a legnépesebb országcsoportban van, amelyek az EIU kritériumai szerint szintén demokráciák, de demokratikus berendezkedésüket hiányosságok is jellemzik.

A világ egyik legnagyobb gazdasági-politikai előrejelző intézete - a The Economist című folyóiratot is gondozó The Economist Group kutató-elemző részlege - az idén is 167 országra és területre dolgozta ki kilencedik alkalommal összeállított globális demokráciaindexét.

Az EIU átfogó demokráciamutatóját öt fő kategória határozza meg: a választási folyamat és pluralizmus, a kormányzati működés, a társadalom részvételének mértéke a politikai folyamatokban, a politikai kultúra színvonala, valamint a polgári szabadságjogok érvényesülése. Mindegyik kategóriában tíz pont szerezhető, az átfogó demokráciaindex a szerzett pontszámok átlaga.

A vizsgált országcsoporton belül idén is a legkisebb létszámú a "teljes demokrácia" meghatározással jelölt országok köre, amelyben 19 állam szerepel, az Egyesült Államok kiesésével eggyel kevesebb, mint tavaly. Közülük is a legteljesebb demokrácia az EIU kritériumai szerint Norvégia, amely a megszerezhető 10 pontból 9,93-at kapott.

A "hibák jellemezte demokrácia" meghatározás alá csoportosított országok mezőnye a legnépesebb. Ebben a körben 57 ország szerepel, köztük az idén első ízben az Egyesült Államok, amely a 21. helyre került 7,98 pontos demokráciaindexszel. Az EIU kritériumrendszere szerint legalább 8,00 pont szükséges ahhoz, hogy egy ország a teljes demokráciák csoportjába kerülhessen.

Magyarország a 167 országot számláló teljes listán 6,72 ponttal az 56. helyen áll. Egy évvel korábban még az 54. volt. A legjobb részosztályzatot Magyarországnak a választási folyamat és pluralizmus kategóriájára adta az EIU, 9,17 ponttal. A cég a magyarországi polgári szabadságjogok érvényesülését 7,06 pontra értékelte, a társadalom politikai aktivitásának kategóriájában azonban Magyarország csak 4,44 pontot szerzett a megszerezhető tízből. A kormányzati működésre 6,07, a politikai kultúrára 6,88 pontot adott a londoni elemzőcég.

A "hibák jellemezte demokráciák" kategóriájában van Csehország és Lengyelország, valamint számos euróövezeti tagország is, például Franciaország, Olaszország, Portugália, Belgium, Görögország, Szlovákia, Ciprus és Szlovénia.

A demokrácialista utolsó, 167. helyezettje idén is Észak-Korea, amely a lehetséges tízből 1,08 pontot kapott.

Az EIU elemzői hangsúlyozzák: az Egyesült Államok nem Donald Trump elnökké választása miatt került ki a teljes demokráciák csoportjából. A ház szerint Trump megválasztása is csak az egyik következménye az amerikai demokráciát hosszú ideje jellemző problémáknak, és az Egyesült Államok demokráciaindexe akkor is a 8,00-as alsó határ alá csúszott volna, ha tavaly nem tartottak volna elnökválasztást.

A cég az amerikai demokrácia legnagyobb problémái közé sorolta a kormány és a választott képviseleti testületek iránti rendkívül alacsony közbizalmat, amelynek az elemzés szerint Trump "nem az előidézője, hanem a haszonélvezője".

Az EIU által idézett adatok szerint az amerikai választók 19 százaléka bízik a kormányban, 74 százalékuk szerint viszont a választott tisztségviselők zöme saját érdekeit az ország érdekei elé helyezi, és ugyanennyien vélekednek úgy, hogy a választott tisztségviselőket nem érdekli az emberek véleménye.

A 75 oldalas idei EIU-világjelentés kimutatása szerint továbbra is a teljes demokráciaként nyilvántartott országok száma és lakosságaránya a legkisebb a globális mezőnyön belül. Az ebbe a kategóriába tartozó 19 országban a világ összlakosságának mindössze 4,5 százaléka él. A hibákkal, hiányosságokkal jellemzett demokráciák lakosságának aránya a világnépességen belül 44,8 százalék, a köztes, "hibrid" politikai berendezkedésű országoké 18 százalék, az önkényuralmi rezsimeké 32,7 százalék.

A vizsgált országok átlagos demokráciaindexe a tízes pontskálán 5,52-re csökkent az egy évvel korábbi 5,55-ről. Az EIU számítási módszertana alapján egy év alatt 72 országban gyengült a demokráciamutató, és csak 38-ban javult.