Megszaporodhatnak a vízügyesek feladatai a következő teleken

Százmillió forint nagyságrendű kiadással járt a jeges árvíz ellen nemrég lezárult védekezés. A klímaváltozás miatt a jég később várhatóan még több feladatot ró a szakemberekre, ugyanis az éghajlat módosulásával nem csak a nyarak válnak rendkívül meleggé, hanem – várakozások szerint – a téli hidegek is egyre szélsőségesebbek lesznek. Az utóbbi másfél hónapban például Szolnok térségében 38 egymás utáni napon maradt nulla fok alatt a napi középhőmérséklet. Jelenleg már csak a Sajón és a Hernádon van némi összefüggő jégfelület, de teendő már azzal sincs.

„A jeges árvíznél sokkal több gyors döntésre, esetenként improvizálásra volt szükségünk amiatt, hogy a víz szintje a jégtorlaszok miatt hirtelen emelkedett” – válaszolt a Világgazdaságnak Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) igazgató-helyettese, az Országos Műszaki Irányító Törzsének vezetője. Sokszor az okozott új helyzetet hogy a jég olyan helyen torlódott, ahol az korábban nem volt jellemző, holott az OVF már most is 138 dunai és 63 olyan tiszai helyszínt tart nyilván, ahol megállhat a jég. A mostani védekezés során ezért már drónokat is bevetettek a megközelíthetetlen helyeken a torlódások felkutatására.

A Dunán az ideihez hasonló jéggel 2012-ben kellett megküzdenie az OVF-nek, a Tiszán pedig 2003-ban, illetve 1985-ben. A szakemberek az akkor jelenségek elemzését vették figyelembe a jég mostani leeresztésénél. Az olvadás és a jégzajlás miatt egy időre le is kellett állítani az áramtermelést a tiszalöki vízerőműben.

A főigazgatóság a Dunán 8 jégtörőt tud bevetni, Tiszán 10-et, és van két kisebb, trailerrel bárhová könnyen elszállítható jégtörője is. Jégelhárítás idején a költségeket e hajók üzemeltetése, üzemanyaga, értelemszerűen a rajtuk dolgozók bérei és pótlékai adják. Kiadással jár a jégtorlasz robbantásos eltávolítása is, de erre az idén éles helyzetben nem volt szükség. Viszont a szerb kérésre Belgrád felett bevetett két jégtörő hajó költségeit a szerb fél vállalta.

A Mohács alatti, dunai torlasz megszüntetésének költségét a magyar, a szerb és a horvát fél közösen állta, tekintve, hogy itt mindhárom félnek közös érdeke a torlasz által esetleg előidézett árvíz elkerülése. Ez utóbbi munkáról a felek már aláírták a teljesítés igazolást is, biztosítva egymást a közös finanszírozásról.

Az említett 20 vízijármű minden év március 15. és december 15. között a kikötőkben pihen. Láng István tájékoztatása szerint ezek már nemigen vethetők be a vízi szállításban, mert ott jellemzően már tolóhajókat használnak. Az 1960-as, 80-as években készült hajókról van szó, de az ilyeneket – mint a szakember hangsúlyozta – hosszú évtizedekre készítik, folyamatosan felújítják, fődarabjaikat szükség esetén cserélik. Rendelet is előírja