Törvény készül a bedőlt hiteles ingatlanok olcsó árverezése ellen

A végrehajtási törvény módosításáról szóló javaslatukról Soltész Miklós, a kisebbik kormánypárt alelnöke csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta: azt indítványozzák, hogy ha folyamatos árverésen, egy éven belül a lakást nem sikerül értékesíteni 100 százalékos értéken, akkor a becsült érték legfeljebb 80 százalékáig lehessen engedni az árból. A felek közös megállapodása esetén ettől a kikötéstől el lehetne térni, azaz meg lehetne alacsonyabb árban is egyezni.

Ha ezek után még adósság maradna fenn, akkor azt a felek megállapodása alapján a bankok elengedhetik - ismertette az előterjesztést Soltész Miklós.

A javaslat elfogadásával a családok így hosszú távon számolhatnak az újrakezdés lehetőségével. Ugyanakkor a bankok is biztosítva lesznek, hogy ha jobb finanszírozási feltételeket garantálnak, és odafigyelnek a körülményekre, az ingatlanok értékére, akkor sokkal nagyobb eséllyel jutnak vissza pénzükhöz - érvelt a képviselő.

Megjegyezte: ha az ellenzéki pártok hozzájárulnak a házszabálytól való eltéréshez, már hétfőn tárgyalhatják a javaslatot, és kedden el is fogadhatják.

A KDNP alelnöke reményét fejezte ki, hogy főleg a szocialisták, akiknek - mint mondta - kormányzása miatt ide jutott a családok nagy része, a törvényjavaslat mellé állnak és támogatják elfogadását. 

Soltész Miklós azt mondta, az MSZP-SZDSZ-kormányzás idején devizahitelekbe hajszolták a családokat, amit több mint 2 millió embert érintett. Megszüntették az otthonteremtési támogatást is, és csupán egy etikai kódex született - sorolta, utóbbit ahhoz hasonlítva, mint amikor a róka beszabadul a tyúkólba, és megkérik, hogy azért viselkedjen egy kicsit.

Soltész Miklós felidézte, hogy a mostani kormány már elfogadta a végrehajtások szigorítását, és törvényi szinten bevezették az elektronikus árverést. Ez szintén sokakat eltérített az ily módon való ingatlanvásárlástól - értékelt.

Kitért arra is: 2010 óta határozott és konkrét lépéseket tettek, hogy a mintegy 1,3 millió családot érintő adósságcsapdára válaszokat adjanak. Ezek között említette a nemzeti eszközkezelő felállítását, a végtörlesztés, az árfolyamgát bevezetését, a forintosítást, az ócsai lakópark kialakítását, a deviza alapú hitelek megszüntetését, és a családi csődvédelmet.

Összegzése szerint ezen intézkedésekkel 734 milliárd tisztességtelenül elvett forintot vettek vissza a bankoktól és adtak vissza az embereknek.

Harrach Péter KDNP-frakcióvezető emlékeztetett, hogy a kilakoltatási moratórium március 1-jén véget ért, de ha még nem történt törvényes árverés, akkor közbe tudnának lépni.

Kitért arra is, hogy több ízben felléptek a segítségre szorulók kifosztása ellen, ezek közé tartozik az otthonukat vesztett emberek megsegítését célzó mostani törvényjavaslat is.