Újabb bőrt húznak le a kartellezőkről

Az EU irányelvén alapuló és a magyar jogba ez év elején átültetett, a kártérítési igények hatékonyságát elősegítő rendelkezések lassan elérik céljukat. Az új szabályozás értelmében jelentősen könnyebb lett az elszenvedett kár bizonyítása, hatékonyabban megismerhetőek a kartellezés dokumentumai, a jogsértést tényét pedig nem kell újra igazolni – foglalta össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. (Többek között ezért is megéri megegyeznie a GVH-val a kartellezőknek!)

Míg a kartellmegállapodások egyrészt piactorzító hatásúak és komoly versenyhatósági bírságokat vonhatnak maguk után, addig azok a többi piaci szereplőnek és a fogyasztóknak kárt is okoznak, hiszen adott esetben drágábban juthatnak hozzá bizonyos árukhoz és szolgáltatásokhoz. Ezen az alapon már a múltban is többször indultak kártérítési perek kartellben részt vevő vállalkozások ellen, az igényérvényesítés azonban igen nehézkes és bonyolult volt. Míg az elmúlt pár évben főként közbeszerzési kartellek áldozatai igyekeztek az általuk szenvedett kárt megtéríttetni, ezek az eljárások a legtöbb esetben nem vezettek teljes sikerre.

[caption id="" align="aligncenter" width="640"] Kép: Pixabay[/caption]

A magyar versenytörvénybe ez év elején beillesztett új rendelkezések azonban számos könnyítést tartalmaznak a kártérítési igények érvényesítésére vonatkozóan. Nem is csoda, hogy ennek köszönhetően – különösen a közlekedés területén – több vállalkozás is kártérítési pereket indított vagy azok megindítását tervezi. A tét pedig nem kicsi: az igények akár több milliárd forintra is rúghatnak.

Az elszenvedett kárt már nem kell bizonyítani

Bassola Bálint, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda versenyjogra specializálódott vezető ügyvédje szerint mindig is problémát jelentett annak bizonyítása, hogy mekkora a kartellmegállapodás sértettjei által elszenvedett kár. Az, hogy mi lett volna a beszerzési ár kartellezés nélkül, olyan kérdésnek minősült, amelyre egzakt válasz nehezen volt adható. A felek sokszor elvesztek a szakértői bizonyítások részleteiben, valós eredmény nélkül.

Az új szabályok abból indulnak ki, hogy ellenkező bizonyításig a versenyjogi jogsértés a kartellező vállalkozás által alkalmazott árat 10 százaléknyi mértékben befolyásolta, azaz a károsult 10 százalékkal drágábban vette az adott árut ahhoz képest, mintha nem lett volna kartellmegállapodás. Mindkét fél bizonyíthatja ugyan, hogy a kár értéke kisebb vagy nagyobb volt a 10 százalékos átalánynál, de az ellenbizonyítás elmaradása esetén a 10 százalékos kárátalány megilleti a sérelmet szenvedett felet. Ez pedig egy rendkívül erős fegyver a kartellügyek sértettjei kezében.

Könnyebben megismerhetők a kartellezés dokumentumai

A jelenlegi szabályok bevezetése előtt a sérelmet szenvedett szereplők helyzetét nagymértékben akadályozta, hogy korlátozottan tudtak csak közvetlen bizonyítékokhoz hozzájutni és ezáltal bizonyítani az általuk elszenvedett kárt, illetve annak mértékét. A dokumentumok jelentős része ugyanis a jogsértő társaságnál van, azok nem állnak a sérelmet szenvedett fél rendelkezésére.

A kár bizonyítását támogatják azok a rendelkezések, amelyek szerint versenyjogi kártérítési perben a bíróság a fél indokolt kérelmére bárkit a rendelkezése alatt álló meghatározott irat és egyéb

bizonyítási eszköz, illetve ezek meghatározott körének, kategóriájának vagy meghatározott adatnak a bemutatására, illetve közlésére kötelezhet. Ennek megfelelően tehát a károsultak széles körben kérhetik azon dokumentumok bemutatását, amelyek alapján adott esetben bizonyítható a kár mértéke – ami különösen akkor lehet fontos, ha a felek 10 százalékos átalánynál magasabb kárt kívánnak érvényesíteni.

Nem kell a jogsértést újra igazolni

Azt, hogy kartellmegállapodás létrejött, általában a Gazdasági Versenyhivatal, illetve az Európai Bizottság mondja ki vizsgálata során. Ez az alapja a kartellben részt vevő vállalkozásokra kiszabott bírságoknak is. Mindezidáig azonban a kártérítési perben eljáró bíróságot a versenyhivatal döntése számos tekintetben nem kötötte, a bíróság attól akár eltérő következtetésre is juthatott. A kartellező vállalkozások tehát a kártérítési perben újra bevethettek minden eszközt a kartellvádakkal szembeni védekezés céljából.

Az új szabályok egyértelművé teszik ezt a helyzetet és kimondják: a kártérítési ügyben eljáró polgári bíróságok kötelesek elfogadni azt, hogy a kartellügyben hozott versenyhivatali döntés kimondta a kartell létét. Ez ismét rendkívül javítja a sérelmet szenvedő szereplők pozícióit, hiszen már nem szükséges bizonyítaniuk azt, hogy megtörtént a kartelljogsértés, arra a versenyhivatali határozat egyértelmű jogi alapot ad.

Mi várható?

A most induló ügyek kimenetele várhatóan nagyban befolyásolni fogja azt, hogy milyen lelkesedéssel fognak kartellben sérelmet szenvedett felek a későbbiekben a kártérítés eszközéhez nyúlni. Ha a perek során a bíróságok kimondják a kartellben részt vevő vállalkozások kártérítési felelősségét, úgy ez kinyithatja Pandora szelencéjét. Nem utolsósorban mindez jótékony hatással lehet a piaci magatartásra is: egyre drágább mulatsággá válik ugyanis a kartellezés.