Vényre adható vegyszerek

A friss zöldségekben, gyümölcsökben előfordulhatnak növényvédőszer-maradékok, bármilyen termelésből – legyen az hazai vagy nem hazai, szántóföldi vagy üvegházas – származnak. Korábban a primőr árukban valamivel nagyobb volt a növényvédőszer-maradékok előfordulásának kockázata, de napjainkban a termesztéstechnológiák fejlődésével ezek az áruk is éppolyan biztonságosan fogyaszthatók, mint a szabad földön termesztettek.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] Fotó: Shutterstock[/caption]Az elmúlt években nagyon sokat változott a növényvédelmi rendszer, a többség átállt az integrált növényvédelemre, nemcsak vegyszert, hanem biológiai módszereket is alkalmaznak. Ennek köszönhető, hogy az a régi igazság, hogy primőrökre érdemes odafigyelni, mert gondot jelentenek a vegyszerek miatt, már nem igaz. Évek óta nem találtak közöttük olyat, amelyikben több kemikália lett volna a megengedettnél.

A magyar rendszer kivételesen szigorú. Több ellenőrzési pontot tartalmaz, az európai országokénál, de a határértékek is kevésbé megengedőek,­ mint máshol. Az unió országaiban valaki elvégez egy 20 órás tanfolyamot, és bármilyen vegyszert megvehet és alkalmazhat. Nálunk ellenben ez 80 órás oktatáshoz vagy felsőfokú végzettséghez kötött. Magyarországon 1967 óta növényvédelmi mérnökök irányítják ezt a munkát, de a környezetvédelem szempontjából és filozófiájában is sokkal fejlettebb a hazai rendszer.

Növényorvosi szolgálatnak nevezik és országosan kiépült hálózata van, és olyan is csak nálunk létezik a világon, hogy növényorvosi vény. Bizonyos vegyszereket csak ezzel adnak ki, ugyanúgy, mint a gyógyszereket a patikában.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara országos növényvédőszer-használati szokásokat elemző felméréséből  kiderült, hogy a földművesek folyamatosan és szakszerűen használják a növényvédő szereket. Tarczali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke szerint a legfontosabb, hogy az integrált növényvédelem egyre elterjedtebb legyen, miáltal a kémiai szerek használata minimálisra csökkenthető, úgy, hogy más fizikai, biológiai eljárásokkal egészítik ki.

Évente 2,8-3 millió tonna zöldség és gyümölcs terem hazánkban, és csupán néhány olyan eset van, amikor valami vegyszermaradványt tudnak kimutatni belőlük, a vizsgált termékek 57 százalékában nem is volt kimutatható. Az ese­tek nagy részében az EU-n kívüli országból érkezett zöldségben, gyümölcsben találtak határérték feletti kemikáliákat. Az EU-n kívüli országokból beérkező élelmiszerek 6,5 százalékában volt az engedélyezett határértéket meghaladó növényvédőszer-maradék, szemben az uniós tagállamok 1,6 százalékos arányával. Emiatt is jobban járunk, ha hazait választunk, és meg is tehetjük, hiszen a hazai piacon fellelhető zöldség és gyümölcs 70 százaléka itthon terem, mindig van miből választani.

A forgalomba kerülő zöldségeket, gyümölcsöket a növényvédőszer-maradékok kimutatására rendszeresen ellenőrzik. Ha szermaradékot csak határérték alatti mennyiségben mutattak ki az élelmiszerből, akkor biztosan nem jár kockázattal a fogyasztása. A határértékek az egészségügyi kockázat legkisebb mértékénél is alacsonyabban vannak megállapítva, így ha normál mennyiségben mégis ilyen terméket fogyaszt, akkor sem betegedhet meg tőle.

Ezeknek ne egye a héját!

Bizonyos szermaradékokat mosással sem lehet eltávolítani.
A citrusfélék héját növény­védő és gombaölő szerekkel kezelik, ráadásul gyakran viasszal is bevonják ezeket a gyümölcsöket, hogy így is tartósítsák őket. Emiatt ezeket a vegyszereket még nehezebb, vagy nem is lehet lemosni róluk. Ezért csak olyan citrus­félének reszelje le a héját, amelyen feltüntették, hogy kezeletlen. Ha sokat kell szállítani, az almát, a körtét és a nektarint is hasonlóképpen kezelik. Éppen ezért, ha ezek a gyümölcsök külföldről származnak, inkább hámozza meg őket, a héjukat ne fogyassza el!