London nem állja a százmilliárdos számlát

Egész biztosan nem fizet 100 milliárd eurót az Egyesült Királyság az Európai Uniónak kilépési költségként – szögezte le tegnap David Davis, a brit kormány Brexit-ügyben illetékes minisztere, a sajtóban megjelent híreket határozottan cáfolva. Davis a Financial Timesban megjelentekre reagált, amelyek szerint az EU felfelé korrigálta a korábban bruttó 60, nettó 40 milliárdra becsült összeget. A lap számításai szerint így a folyó uniós költségvetési ciklusban a kilépés utáni időszakra esedékes brit befizetés bruttó 100 milliárd lesz, ami a brit uniós költéssel és a visszafizetett hitelekkel korrigálva nettó 75 milliárd euróra jön ki.

David Davis a Bloomberg által idézett nyilatkozatában hangsúlyozta azt is, hogy uniós partnerei eddig hivatalosan semmilyen számot nem közöltek velük, arra ugyanakkor nem vállalkozott, hogy elárulja, mennyit lenne hajlandó az Egyesült Királyság fizetni. Mint mondta, minderre a jogok és kötelezettségek részletes megvitatását követően lesz csak mód.

E kérdésben egyébként a Davis által közöltek teljesen egybecsengenek Michael Barnier szavaival. Az unió Brexit-ügyi főtárgyalója tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta: amíg nem érnek véget a tárgyalások, nem lehet pontos összeget megadni. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy nem London megbüntetéséről vagy a kilépés áráról van szó, csupán a számlák rendezéséről, azokról a költségvetési döntésekről, melyek még a következő évekre is vonatkoznak.

A brit kilépés pénzügyi hátterével kapcsolatos kérdések mellett Davis határozottan elutasította azokat a német sajtóban, egyebek mellett a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban megjelent pletykákat is, amelyek szerint Theresa May brit kormányfőnek és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének a találkozóját érdektelenség jellemezte volna. Davis szerint – aki a múlt szerdai Downing Street-i vacsorára meghívott tíz ember egyike volt – a tárgyalás, bár voltak nézeteltérések, konstruktív volt.

Mindeközben lassan formálisan is elindul a Brexit. Az Európai Bizottság tegnap hivatalosan is javaslatot tett az Európai Tanácsnak, hogy nyissák meg az 50. cikkely szerinti tárgyalásokat. Ezt várhatóan május 22-ig hagyják jóvá a tagországok kormányai. A hivatalos tárgyalások azonban csak a június 8-i előrehozott brit parlamenti tárgyalások után kezdődhetnek el.

Költöznek a bankok

A JPMorgan több száz dolgozóját költözteti Londonból a Brexit után európai irodáiba, Dublinba, Frankfurtba, Luxembourgba – erről Daniel Pinto, az amerikai befektetési bank igazgatója Rijádban nyilatkozott. Tavaly, a kilépésről szóló népszavazás előtt Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója még azt mondta, a Brexit esetén akár 4 ezer dolgozót is át kell majd helyezni. Idén januárban már úgy fogalmazott, hogy ez a szám kisebb és nagyobb is lehet, a kilépési tárgyalások eredményétől függően. Az elmúlt időben több pénzintézet is közölte a Brexittel összefüggő terveit. A Deutsche Bank 4000 főt helyez el Londonból. A Barclays fél éven belül véglegesíti készenléti tervét, a Goldman Sachs jövőre lép. A választott helyszínek között Frankfurt és Dublin a legnépszerűbb a bankoknál, míg a vagyonkezelők Luxembourgot preferálják.