Államtitkár: Az emberek egészségi állapotáért nem az ellátórendszer felelős

Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, a különböző felmérések azt mutatják, hogy a 30 éves korosztályban a várható élettartamot nézve 9 év a különbség az általános iskolai és a felsőfokú végzettségűek között.

A szaktárca által szervezett Védelem, aktivitás, képessé tevés című konferenciasorozat Egészség és szegénység című konferenciáján adatokat ismertetve az államtitkár kiemelte, a végzettségnek van determináló szerepe a különböző betegségek kialakulásának gyakoriságában.

Magyarországon az elvesztegetett egészséges életévek 70 százalékáért a lakosság életmódja felelős, és a különböző társadalmi csoportok között ebben óriási különbség van – mondta.

Az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésről szólva Ónodi-Szűcs Zoltán úgy fogalmazott, hiába emelték az üres praxisokra pályázható forrásokat, úgy látszik, nem lehet mindent pénzzel megoldani. Emlékeztetett: jelenleg nettó 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást lehet elnyerni, azonban szerződést mégis nehezen kötnek a háziorvosokkal.

Az államtitkár ezzel kapcsolatban jelezte, a tervek szerint területi felzárkózás címén a háziorvosok kártyapénze között különbséget kell majd tenni abban a tekintetben, hogy milyen praxist kell „elfoglalnia” a háziorvosnak. Így egy hátrányos helyzetű kistérségben háziorvosi állást vállaló orvos kártyapénzét befolyásoló területi szorzó magasabb lenne.

Az egészségügyért felelős államtitkár szerint foglalkozni kell azzal is, hogy romák és nem romák között is óriási eltérések vannak az egészségügyi állapotban. Mint mondta, ezzel igenis foglalkozni kell, hiszen a romák attitűdje teljesen más, amit figyelembe kell venni, azonban ez nem kizárólag egészségügyi probléma.

Ónodi-Szűcs Zoltán beszélt arról is, hogy a kísérleti programként indult alapellátás-fejlesztési modellprogramban részt vevő 24 praxisközösség számát száz fölé növelik jövőre uniós és hazai forrásból, és a területi ellátási különbségek ellensúlyozására húsz szűrőbusz indul a hátrányos kistérségekbe.

Mint mondta, az egészségi állapot javítását célzó intézkedések komplex beavatkozást igényelnek, amihez szorosan hozzátartoznak a szociális intézkedések, az iskolázottság javítása és a családok támogatása.

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár is arról beszélt a konferencián, hogy megengedhetetlen egy fejlett országtól az, hogy „fátum legyen”, ha valaki alacsony jövedelmű, vagy olyan családba születik, amely a szegénység bármely faktora által veszélyeztetett.

Alapvetés, hogy ezen változtatni kell, és meg kell vizsgálni, hogy melyek azok az intézkedések, amelyek ez ellen hatnak – tette hozzá. „Nem nézhetjük tétlenül, hogy a hátrányos helyzetből automatikusan következzen az egészségben megélt életévek számának csökkenése” – fogalmazott.

Az egészségügyi ellátásban tapasztalható területi különbségek kiküszöbölésén túl figyelmet kell fordítani a minőségre és az életmódbeli eltérésekre is, amelyekben a különböző szakmapolitikai intézkedések mentén tud a kormány segíteni – közölte.

Ezek között példaként említette a biztos kezdet gyermekházakat is, amelyek azon túl, hogy a hátrányos térségekben élő gyermekek ellátását biztosítják, a szülőknek egyéb életmódbeli – háztartás-vezetési, higiéniai – ismereteket is át tudnak adni a szakemberek.